Hogy érzik magukat a huszonévesek?
A jelennel inkább elégedetlenek a fiatalok, a jövővel kapcsolatos elképzeléseik azonban kifejezetten optimisták, 67 százalék számít pozitív változásra.
2013. február 13. 12:19

„A huszonévesekkel kapcsolatban ma elsősorban a felsőoktatásban zajló változásokról és a külföldi munkavállalásról szóló hírekre kapjuk fel a fejünket. A K&H szeretné mélyebben megismerni, hogy a munka világába lépő fiataloknak, az egyetemistáknak, a friss diplomásoknak mik az elvárásaik, terveik, motivációik. Erre a korosztályra fontos feladat vár a válság és a recesszió utáni gazdaság és társadalom alakításában. A K&H ezért negyedévente, a pályakezdők jóléti indexével ad képet a 19-29 évesek elégedettségéről, elképzeléseiről” – mondta el dr. Bába Ágnes, a K&H Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese.

Több, mint 50 százalék dolgozik, de 24 százalékuk munkanélküli

A megkérdezett fiatalok 51 százaléka már aktív kereső, 22 százalék pedig diák. Az országos 10,7 százalék körüli munkanélküliségi rátához viszonyítva magas, 24 százalék a megkérdezettek körében a munkanélküliek aránya. A kutatásban részt vett fiatalok 15 százaléka rendelkezett legalább főiskolai diplomával, a munkanélküliség körükben csak 6 százalékos. Bár ez a korosztály életének teljes vagy jelentősebb részét a rendszerváltás után élte meg, vállalkozásba eddig elenyésző hányaduk kezdett. Munkahelyét a válaszadók közel negyede nem érezte stabilnak, és mindössze 10 százalékuk gondolja csak azt, hogy könnyen találna magának új munkát. Az aktív dolgozók 37 százaléka veszi fontolóra egy időre a külföldi munkavállalás lehetőségét, a diákok körében ez az arány 59 százalék.

A felmérés azt mutatja, hogy a felsőfokú tanulmányok végzéséhez a szülőkön túl valamilyen külső forrásra is szükség van. A tanulók közel háromnegyede vállal legalább alkalmanként munkát a tanulás mellett, diákhitelt 17 százalékuk vett fel.

Harmaduk megtakarít, de legfeljebb három hónapra van tartalék

A fiatalok túlnyomó többsége használ bankkártyát és van folyószámlája, hitelt 19 százalékuk vett már fel, közülük 95 százalék számára gondot jelent a törlesztés. Megtakarítással csak a megkérdezettek 34 százaléka rendelkezett, és jelentős eltérés mutatkozott ezen a téren a keleti és nyugati országrész között. Előbbiben a válaszadók 24, utóbbiban 47 százaléka tesz félre. A megtakarítással rendelkező megkérdezettek 67 százaléka legfeljebb 3 hónapig tudna megélni a megtakarításaiból, ami elgondolkoztató adat a jelenlegi, gyakran több mint egy éves álláskeresési időhöz képest. Az elégedettség és kilátások – összevetve a többi vizsgált komponenssel – a pénzügyi helyzet terén komorabb képet festenek: csupán a megkérdezettek 13 százaléka érezte úgy, hogy elégedett pénzügyi helyzetével, és abban nem is várható romlás.

Ellenérzés a hitelfelvétellel szemben

„A fiatalok konkrét megtakarítási céljai között első helyen szerepel a lakás. A következő három évben csak 12 százalékuk tervez biztosan vagy valószínűleg lakásvásárlást. Akik fontolgatják az ingatlanvételt, azoknak 65 százaléka kalkulál úgy, hogy ehhez kisebb-nagyobb hitelfelvételre kényszerül majd. Ezzel szemben magas a hitelek elutasítottsága, a megkérdezettek 49 százaléka nem szeretne eladósodni. Nagy kérdés, hogy a 19-29 éves korosztály, akiknek lakásgondja az életkezdés miatt a legégetőbb, miként tudja majd leküzdeni a hitelekkel szembeni ellenérzését, amelyet vélhetően a szülők elmúlt években megélt nehézségei táplálnak. Ennek ellenére azt gondolom, hogy a lakáshitelezés középtávon ismét jelentős növekedést tud majd felmutatni, ezt mutatja a részindex is” – mondta el dr. Bába Ágnes.

A korosztályra jellemző elégedetlenség és pozitív kilátások

A jelennel inkább elégedetlenek a fiatalok, a jövővel kapcsolatos elképzeléseik azonban kifejezetten optimisták, 67 százalék számít pozitív változásra. A pozitív kilátásokból nem vesz vissza az a tény sem, hogy a magyar gazdaság kilátásait 87 százalékban ítélték meg kedvezőtlennek. Összességében a fiatalok több mint fele tartja magát inkább optimistának, ezt az értéket a diákok válaszai felfelé, a munkanélkülieké lefelé húzzák.

A K&H pályakezdők jóléti indexe méréséről

A K&H pályakezdők jóléti indexe megállapításához negyedévente 500, 19 és 29 év közötti fiatalt kérdeznek meg interneten kiküldött kérdőív segítségével, melyet a válaszadók önállóan töltenek ki. A megkérdezés a városi népességre terjed ki, és reprezentatív a nem, a korcsoportok, befejezett iskolai végzettség és a régiók illetve településtípus tekintetében. 

A K&H Bank a Free Association kutatóügynökség közreműködésével létrehozta és negyedéves rendszerességgel teszi közzé mostantól a K&H pályakezdők jóléti indexét, amely azt vizsgálja, mennyire elégedettek a mai 19-29 évesek az életükkel. A felmérés a fiataloknak a családdal, az anyagi biztonsággal, az egészséggel, a munkával és tanulással, a baráti kapcsolatokkal, az önállósággal és a szabadidővel való elégedettségre kérdezett rá. A 2012 IV. negyedévi K&H pályakezdők jóléti index értéke 8, egy -50 és +50 között elhelyezkedő skálán. Ennek az indexnek a változását vizsgálja majd a K&H a következő, negyedévente zajló felmérések során.

K&H
MTI Hírfelhasználó