Orbán Viktor is a vádlottak padján
Három magánvádas mentelmi ügyben is döntenie kell az Országgyűlésnek. Orbán Viktor, Novák Előd és Szekó József mentelmi joga a tét.
2013. február 18. 09:31

A Budapesti XX., XXI, XXIII. Kerületi Bíróság indítványozta Orbán Viktor miniszterelnök, országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését becsületsértés vétsége miatt.

 

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2013. február 12-i ülésén tárgyalta. Az indítványhoz mellékelt feljelentésből a Mentelmi bizottság  legképzettebb jogászai sem tudták megállapítani -olyan zavaros volt -, hogy az kérelmet benyújtó bíró, mire alapozta az ügy tényállását, a  feljelentett érintettséget egyértelműen megállapító érintettségét. Értetlenségüknek adtak hangot jelesül annak, hogyan kerülhet mentelmi ügyként tárgyalásra egy ilyen lényegileg értelmezhetetlen feljelentés. A bizottság erre tekintettel egyidejűleg levélben fordult az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez, amelyben egyrészt a feljelentéssel kapcsolatos jelzett kifogásairól tájékoztatta, másrészt pedig kérte, lehetőség szerinti segítségét a jövőbeni hasonló ügyek elkerülése érdekében.

 

A Mentelmi bizottság ebben az ügyben különösen megalapozottnak látta a magánvádnál követett mentelmi jogot töretlenül fenntartó gyakorlatát, ami a mentelmi jog célját, az Országgyűlés, illetve a képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani . Mindezekre tekintettel azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Orbán Viktor országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

 

***

 

A Budai Központi Kerületi Bíróság indítványozta Novák Előd országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés állásfoglalását. A Jobbik parlamenti képviselőjét a Fidesz padsoraiban ülő Kubatov Gábor jelentette fel 2012. október 12-én rágalmazás vétsége miatt.  A  Központi Nyomozó Főügyészségen  joghatályos magánindítványt terjesztett elő Novák Előd ellen, aki 2012. szeptember 24-én sajtóközleményében azt állította, hogy „Kubatov Gábor . . .Biszku Bélához hasonlóan kerülte eddig a médianyilvánosságot saját bűncselekménye, a jogosulatlan adatkezelés ügyében”, továbbá: „egyértelművé vált: a Fidesz elnökségének jóváhagyásával működteti törvénytelen adatbázisát, amelyben más pártok szimpatizánsait is nyilvántartják.”

 

A Központi Nyomozó Főügyészség – annak megállapítását követően, hogy a cselekmény nem közvádra üldözendő – megküldte az iratokat a magánvádas eljárás lefolytatására hatáskörrel az illetékességgel rendelkező Budai Központi Kerületi Bíróságnak. A feljelentő Kubatov Gábor álláspontja szerint az idézett sérelmezett kijelentések alkalmasak arra, hogy becsületét csorbítsák, országgyűlési képviselői, politikusi, valamint magánemberi hitelét megkérdőjelezzék.

 

A Mentelmi bizottság február 12-i ülésén Novák Előd előadta: kijelentéseit azért tette, „mert még most sem tudjuk, milyen listák léteznek.” A feljelentés egyes részeit abszurdnak minősítette. Álláspontja szerint mivel a közvéleményt foglalkoztatja az ügy, indokolt lenne a mentelmi jogának a  felfüggesztése, aminek eredményeképpen az ügy bíróság előtt tisztázódhatna.

 

A Mentelmi bizottság többsége azonban úgy vélte: a javaslat politikailag érthető, de ez mégsem írhatja felül azt a ciklusokon átnyúló töretlennek mondható mentelmi bizottsági gyakorlatot, amely a magánvádas ügyekben a mentelmi jog fenntartását javasolta az Országgyűlésnek a zavartalan munkavégzés céljából.

 

Minderre tekintettel azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy adott ügyben Novák Előd mentelmi jogát ne függesszék fel.

 

***

 

A Pécsi Városi Bíróság  indítványozta Szekó József - (Fidesz) - országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, mivel vele szemben Németh Imre mohácsi lakos feljelentést tett. E szerint: ”Szekó József 2012. augusztus 20-án az önkormányzat megemlékezésén ünnepi beszéde közben a  feljelentővel szemben több, becsületét sértő kijelentést tett.”

 

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2013 . február 12-i ülésén tárgyalta. Hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. A magánvádas ügyekben követett mentelmi jogot töretlenül fenntartó gyakorlatának célja: az Országgyűlés, illetve a képviselők zavartalan munkavégzésének biztosítása. Mindezekre tekintettel a Mentelmi bizottság többségi szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Szekó József  mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

 

***

 

Az Országgyűlés a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló ügyben az érintett képviselő a határozathozatal előtt felszólalhat és ismertetheti álláspontját. A Mentelmi bizottság határozati javaslatához módosító javaslatot nem lehet fűzni, arról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló döntéshez a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.

Bartha Szabó József
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • A kormány célja, hogy megszüntesse a börtönökben uralkodó túlzsúfoltságot
    A kormány célja, hogy szeptember 30-áig megszüntesse a börtönökben uralkodó túlzsúfoltságot, és csaknem háromezer új hely megteremtésével felszámolja a börtönbizniszt - fogalmazott az igazságügyi miniszter hétfőn Veszprémben, tíz büntetés-végrehajtási intézet új épületszárnyainak közös átadórendezvényén.
  • Szegénységi bizonyítvány a sorozatos baloldali vereség
    Az ellenzéki pártok egy évtizede tartó, permanens politikai sikertelensége egyfelől szétesett világképükre, választási és kormányzati stratégiájuk hiányára, másrészt arra vezethető vissza, hogy képtelenek válaszokat adni a nemzeti együttműködés rendszerére és egységes jövőképet kínálni a választóknak – olvasható a XXI. Század Intézet elemzésében.
  • Szobrok, rasszok, alkotmányok, átírt történelem
    Ne legyen kétségünk afelől, hogy a most elindult folyamatok a világháború után – a nyugati blokkban – felépített demokratikus társadalmi rend alapjait kezdhetik ki végleg.
MTI Hírfelhasználó