Hallgatói tiltakozás - A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai megjelentek az ELTE BTK-n
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai megjelentek hétfőn az ELTE BTK Múzeum körúti kampuszán, ahol az egyetemfoglalókat a Tiltakozás az alaptörvény felsőoktatást érintő módosításai ellen című demonstrációról kérdezték még a tüntetés indulása előtt - közölték a tüntetés szervezői, az egyetemfoglalók az MTI-vel közleményükben.
2013. február 19. 07:48

    A közleményt a hallgatók a mintegy három órás hétfői tüntetést követő fórumon fogalmazták meg. A fővárosi tüntetésen a hallgatók átvonultak a Petőfi és a Szabadság hídon, létszámuk több száz fős volt.


    A fórumon "teljesen abszurdnak" nevezték a nyomozóknak azt az érvét, miszerint előzetes értesüléseik szerint a hétfői tüntetés résztvevői azzal, hogy hidakon vonulnának, "hidat foglalnának", megvalósítanák a "közérdekű üzem működésének megzavarását", s ezzel bűncselekményt követnének el. A demonstrálók szerint "a tüntetések természetükből befolyásolják a közlekedést", a rendőrség dolga pedig éppen az, hogy lehetővé tegye a demonstrációk biztonságos megtartását.


    Emlékeztettek arra, hogy a diákok már többször tartottak olyan tüntetést, ami hidakat is érintett, ez a vád azonban egyszer sem vetődött fel ellenük. December 10-én a hat pont elfogadása után a tanulók a Petőfi hídra vonultak és hosszabb időre megbénították annak forgalmát, két nappal később, valamint december 19-én, a "télirózsás diákforradalom" során is előbb a Margit hídon, majd a Lánchídon haladtak át a résztvevők. A hatóságok eddig mindig a gyülekezési jog szabályai szerint jártak el és a rendőrség biztosította a tüntetők vonulását - tették hozzá.


    Mint írták, "megfélemlítő jellegű" az, hogy "nyomozók lepték el az egyetemet", ami szerintük "indokolatlan és túlzó volt". Megjegyezték, hogy az egyik egyetemfoglaló a kihallgatás során nem kívánta megadni a telefonszámát. A nyomozó ekkor azzal fenyegette meg a hallgatót, hogy "egyenruhást hív, lopás gyanújával elkobozzák a telefonját és megszerzik a számot", fenyegetését azonban végül nem váltotta be, így kénytelen volt megelégedni egy e-mail címmel.
    Rámutattak: részben Dezső Tamás dékán fellépésének volt köszönhető, hogy a diákok kihallgatása nem a rendőrség épületeiben, hanem az egyetemen zajlott le és senkit sem állítottak elő. A nyomozók tanúvallomásokat vettek fel, arról érdeklődtek, hogy a tiltakozó diákok milyen demonstrációt terveztek, kik a főszervezők és kik alszanak rendszeresen az egyetemen.


    A sajtóközleményben az olvasható, hogy azért tüntettek, mert a kormány az alaptörvénybe szeretné foglalni "a jogkorlátozó hallgatói szerződés" és az egyetemi kancellár intézményének lehetőségét, ezzel azonban "a kormány egyértelműen átverné a hallgatókat és választott képviselőiket, a megváltozott alaptörvény pedig ellentétessé válna a hallgatók hat pontjának szellemiségével".


    Úgy látják, a kormány "gyáva módon alaptörvénybe foglalja azt a rendelkezést, amely nemcsak sérti Magyarország lakóinak alapvető jogait, de hatását tekintve is káros, éppen céljával ellenkező eredményre fog vezetni". A tiltakozók szerint munkalehetőséggel lehet itthon tartani a fiatalokat, nem a tandíj alternatívájaként kínált hallgatói szerződéssel.


    Az egyetemfoglalók durva beavatkozásként értékelték a kancellári intézmény tervezett bevezetését, ami szerintük lehetőséget ad arra, hogy a kormány "gazdasági döntésekkel bármikor felülírja az egyetemeken folyó szakmai és tudományos munkát".

mti
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • 23 millió hazugság a nemzet ellen – 18 éve árulták el a külhoni magyarokat
    A 2004. december 5-i népszavazáson az emberek szavazhattak határon túli nemzettestvéreink sorsáról, természetesen az akkor meglévő baloldali-liberális gőzhengerrel szemben, amely nem volt rest akár hazugságokkal is akadályt gördíteni a közjogi magyar nemzetegyesítés elé. Az alacsony részvétel miatt nem lett érvényes a voksolás, melyen többségbe kerültek az elszakított területeken élők mellett leadott szavazatok. 2010-ben az Országgyűlés elsöprő többséggel megszavazta a kettős állampolgárság megkönnyítéséről szóló törvényt, ismét egyesítve jogaiban a szétszakított magyarság alkotóelemeit. Gyógyítva ezzel 2004. december 5-e sebeit.
  • Végképp lelepleződött a dollárbaloldal
    Az újabb hét új leleplezést hozott a dollárbaloldalon, egyértelművé vált, hogy nem csupán Márki-Zay Péter mozgalmát pénzelték a tengerentúlról, hanem további több mint egymilliárd forint szolgálta a pártok kampányát – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politikai elemző.
  • Emberkereskedők irányítják a migrációt
    Franciaország és Németország „saját határain vizsgálja meg, ki jogosult és ki nem a belépésre, ki képvisel hasznos munkaerőt a vállalatok számára és ki nem”. Olaszországban viszont – hangoztatta Meloni – a szelektálás a tengeri útvonalon történik, és a migránshajókat mozgató embercsempészek döntenek.
MTI Hírfelhasználó