Tüntetők hatoltak be a Fidesz székházába
Néhány tucat tüntető hatolt be a Fidesz budapesti, Lendvay utcai székházának udvarára csütörtök délelőtt. Az alaptörvény negyedik módosítása ellen tiltakoznak és addig akarnak maradni, amíg a "gyalázatos módosítást" vissza nem vonják.
Utoljára frissítve: 2013. március 7. 12:53
2013. március 7. 11:12

A civil demonstrálók, akik a bejáratot védő vaskapun másztak át, akciójukat indokolva azt mondták, az alaptörvény negyedik módosítása ellen tiltakoznak. Az épületbe nem jutottak be. Az MTI tudósítójával a helyszínen lévők azt közölték, mindannyian civilek, szervezőjük nincs, spontán megmozdulásként gyűltek egybe. A demonstrálók leültek az épület udvarán, ahol kifeszítettek egy "Az alkotmány nem játék" feliratú transzparenst. Többen papírlapokat akasztottak a nyakukba, amelyeken többek között "tisztességes kampányt, szabad választást", "hajléktalannak lenni nem bűn", "független igazságszolgáltatást", "állami önkénytől mentes egyházakat", valamint "szabad egyetemen szabad tanulást" feliratok olvashatóak.

Néhány perccel akciójuk kezdete után fél tucat rendőrautó is a helyszínre érkezett. Az időközben kinyitott kapun rendőrök mentek be az udvarra, akik az egyik résztvevővel beszéltek a demonstráció céljáról. Egy rendőrautó a Lendvay utca sarkán összeütközött egy másik járművel. A rendőrség azt kérte a résztvevőktől, hogy ne menjenek be az épületbe, mert azzal szabálysértést követnek el.
   
Az udvaron, az épület bejáratánál kisebb dulakodás alakult ki. Egy embert a rendőrök ölben vittek ki, mert a férfi megpróbált behatolni a székházba. A rendőrök azt mondták, hogy a fiatalember ellenszegült a rendőri intézkedésnek, ezért őt megbilincselték és elszállították a helyszínről. Az egyik résztvevő újságírónak azt mondta, hogy azért szervezeték a hangsúlyozottan békés demonstrációjukat, mert tiltakozni akarnak az alaptörvény negyedik módosítása ellen. Véleménye szerint annak elfogadásával minden magyar ember jogait korlátozni fogják. Kijelentette, addig akarnak a székháznál maradni, amíg "a gyalázatos módosítást" vissza nem vonják.

Ök lennének a "spontán", civil kerítésmászók?

Diplomáciailag elég erős üzenet – kommentálta Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács (ET) főtitkárának az alaptörvény negyedik módosítása zárószavazásának elhalasztására vonatkozó kérését Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság programvezetője. Három magyar jogvédő szervezet (a Helsinki Bizottság mellett az Eötvös Károly Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért) egy hete fordult nemzetközi fórumokhoz, de azt maguk sem tudják, hogy az ET elnökének a magyar miniszterelnök-helyetteshez címzett szerdai levelében van-e valamilyen szerepük.

A demokrácia és a jogállamiság újabb súlyos sérelmét jelenti, hogy a parlament a jövő héten várhatóan elfogadja az alaptörvény negyedik módosítását – állítják civil jogvédők. Tóth Balázs leszögezte: azzal, hogy az Alkotmánybíróság által korábban megsemmisített jogszabályokat emelnek alaptörvényi rangra, a parlament feletti alkotmányos kontrollt számolják föl. Szerinte nem kevésbé aggályos, hogy az Országgyűlés visszamenőleg érvényteleníti több mint húsz év alkotmánybírósági határozatait, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy mindenkire – így a törvényhozásra is – kötelező döntéseket dobnak a kukába, ami ugyancsak a hatalommegosztás elvének felrúgását jelenti.

A jogállamiság követelményeinek következetes semmibevétele miatt persze nem indulhat uniós kötelezettségszegési eljárás, az előterjesztés több pontjának viszont később lehetnek következményei – véli Tóth Balázs. Ilyen a hallgatói szerződések ügye, amely egy alapvető közösségi vívmányt, a munkaerő szabad áramlásának elvét sérti. Az egyházzá nyilvánítás szabályai ugyanakkor az emberi jogok európai egyezményével ellentétesek. Hasonló a helyzet a választási kampány korlátozásával is: hiába emelik be az alaptörvénybe, hogy a kereskedelmi médiumokban nem lehet majd fizetett politikai hirdetéseket közzétenni, mert az egyezmény szerint ez a sajtó- és véleményszabadság korlátozását jelenti. A hajléktalanság kriminalizálása kapcsán az eredmény ugyanaz lehet: az európai emberi jogi bíróság előtt aligha állna meg egy olyan büntetés, amelyet kizárólag azért szabtak ki, mert valaki kényszerűen közterületen él.

A három jogvédő szervezet mindezekről tájékoztatta Viviane Reding alapjogi EU-biztost és Thorbjorn Jaglandot, az Európa Tanács főtitkárát, hogy saját eszközeikkel lépjenek fel az uniós alapszerződésből, illetve a vonatkozó nemzetközi egyezményekből fakadó jogok magyarországi érvényesülése érdekében. Tóth Balázs arra a felvetésünkre, hogy mire számítanak, kijelentette: természetesen nincsenek illúziói.

A spontán tüntetők közleménye

A magukat a "Fidesz-székházat elfoglalóknak" nevezők csütörtök délelőtt közleményt juttattak el az MTI-hez, amelyben azt írták, mintegy száz, a negyedik alaptörvény-módosítás ellen tiltakozó állampolgár "elfoglalta a Fidesz-székházat és békés ülősztrájkba kezdett". Szerintük a Fidesz-KDNP elnyomó rendszert épít, ma Magyarországon az alkotmányosság, a jogállamiság és a társadalmi szolidaritás legalapvetőbb követelményei sem érvényesülnek.

A kormánnyal szembeni ellenállásuk szerintük lelkiismereti kérdés, ezért élnek a polgári engedetlenség eszközével. Kezdeményezésük erőszakmentes, pártoktól független, és minden demokratikus érzelmű honfitársuk szolidaritására számítanak - közölték.

Tudatták: tiltakoznak a Magyar Köztársaság alkotmányos rendszerének "szétverése" és az ellen, hogy a Fidesz-KDNP képviselői az Alkotmánybíróság által már alkotmányellenesnek ítélt rendelkezéseket írnak az alaptörvénybe. Tiltakoznak az egyetemek gazdasági autonómiájának felszámolása, és a hallgatók "röghöz kötése", a hajléktalan emberek "hatósági üldözése", a "gyermektelen, az élettársként élő és az azonos nemű párok család fogalmából való kirekesztése" ellen. Tiltakoznak továbbá a szólásszabadság, a szabad választások és a független igazságszolgáltatás "korlátozása", az egyházak közötti diszkrimináció, valamint az Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítése és 22 év alkotmánybírósági döntéseinek érvénytelenítése ellen.

Kiállnak amellett is, hogy az új alkotmányt széleskörű társadalmi részvétellel alkossák meg, és népszavazással erősítsék meg - olvasható közleményükben.  

MTI, nol
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó