Amerikai Helsinki Bizottság - Scheppele és az Amerikai Magyar Szövetséggel
A demokrácia röppályája - amiért Magyarország számít címmel meghallgatást tartott kedden az amerikai kongresszusban az Egyesült Államok Helsinki Bizottsága.
2013. március 20. 10:44

Az eseményen Magyarországot Szájer József, az Európai Parlament néppárti képviselője, az alaptörvény szövegezési bizottságának volt elnöke és Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese képviselte.

Benjamin Cardin demokrata párti szenátor, az amerikai Helsinki Bizottság elnöke azt mondta: Magyarország nagyra becsült tagja a NATO-nak, de a magyar demokrácia által befutott pálya és a szélsőségesek megerősödése aggodalmat kelt benne.

A mintegy 70 fős hallgatóság előtt, az amerikai kongresszus épületében lefolytatott ülést vezető Cardin a számára aggasztó jelenségek között említette az új magyar alkotmány és számos törvény elfogadásának gyorsaságát, ebben az átláthatóság és a széleskörű demokratikus részvétel hiányát, valamint azt, hogy Magyarország etnikai alapon ad állampolgárságot a szomszédos országokban élő magyaroknak.

A szenátor kijelentette: a demokrácia próbája nem az első választás, hanem az, hogy hogyan bánik a kormányzat az ellenzékkel a második, harmadik és negyedik választás után.

Brent Hartley, az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkára aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Magyarország joggyakorlatával a NATO tagjaként milyen "példát mutat" a szövetség többi új vagy leendő tagjának. Szerinte a magyar kormány a negyedik alkotmánymódosítás elfogadásával megkérdőjelezte tulajdon elkötelezettségét a fékek és ellensúlyok, valamint az intézményi függetlenség iránt. A diplomata elmondta, hogy noha Magyarország az Európa Tanács Velencei Bizottsága elé terjesztette az alkotmánymódosítást, de ennek módja ellentétes a normális eljárással, mert a testületnek elfogadásuk előtt kell tanulmányoznia a jogszabályokat.

Hartley leszögezte, hogy "a kormányzó Fidesz párt nem a Jobbik", de a pozitív példák ellenére kifogásolta, hogy a magyar kormány nem mindig elég gyors és határozott az antiszemitizmus és a rasszizmus elítélésében. Az amerikai kormány nevében szemére vetette a magyar kormánynak, hogy nem tiltakozott elég határozottan, amikor szobrokat emeltek a magyar múlt vitatott megítélésű szereplőinek. Sürgette, hogy Budapest tegyen többet a romák védelmében.
Szájer József megköszönte a lehetőséget, hogy a magyar félnek is megadatott a lehetőség álláspontja kifejtésére. A gyors magyarországi törvényalkotást és alkotmányozást azzal indokolta, hogy azt a sürgető helyzet kényszerítette ki, mert az előző kormány az összeomlás szélére sodorta az országot. Hangoztatta, hogy a magyar demokrácia erős, és hogy a Fidesz elkötelezett a demokratikus értékek mellett. Elmondta, hogy Magyarország nyitott a tényeken és érveken alapuló bírálatra, betartja az európai intézmények szabályait, de ugyanezt várja el másoktól is, ebben nem lehet kettős mérce.

Ez utóbbi kérdéssel kapcsolatban felhívta a szenátor figyelmét arra, hogy a Helsinki Bizottság nem vizsgálódott, amikor 2006-ban Magyarországon megsértették a gyülekezési jogot, és hogy az előző kormány idején a bizottság nem foglalkozott a magyar médiahelyzettel. Hangsúlyozta, hogy a múlt héten elfogadott negyedik alkotmánymódosítás "az Alkotmánybíróság kérésére, nem pedig annak ellenében született meg", és hogy a módosítás éppenséggel kiszélesíti a testület jogkörét.

Az antiszemitizmus és a rasszizmus megnyilvánulásaival kapcsolatban emlékeztetett arra: "Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentnek megerősítette, hogy a kormánynak minden állampolgárt egyformán meg kell védenie, beleértve a kisebbségekhez tartozókat is". Felsorolt egy sor intézkedést, amellyel a magyar kormány a holokauszt áldozatainak emléke előtt tisztelgett, és felhívta a figyelmet arra, hogy az EU éppen a magyar elnökség idején fogadta el első romastratégiáját.

Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogászprofesszora annak a véleményének adott hangot, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) átfogóan ellenőriznie kell a 2014-es magyar választásokat. Hangsúlyozta: az EBESZ-nek ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a választás szabályait már jóval a megméretés előtt véglegesítsék, hogy mindenkinek, aki részt akar venni a voksoláson, elegendő ideje maradjon megfelelően megszervezni magát.

A professzor indítványozta, hogy Magyarország barátai, beleértve az Egyesült Államokat, anyagilag támogassák azokat a programokat, amelyek felkészítik az állampolgárokat, jogászokat és bírókat az ország megváltozott alkotmányos kereteire.

Paul Shapiro, az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma kutatóközpontjának igazgatója hosszan sorolta az antiszemitizmus, a rasszizmus és a holokauszt trivializálásának és relativizálásának megítélése szerinti magyarországi példáit. Közölte, hogy a bizottsági meghallgatáson ő a holokauszt idején elpusztított 600 ezer magyar zsidót és több ezer magyar romát is képviseli.

Elmondta, hogy Magyarország néhány héttel ezelőtt ajánlkozott a Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetség (IHRA) 2015. évi elnökségi tisztségére. "Az adott helyzetben, amelyet az imént igyekeztem leírni, ez nem lenne helyes, sértés volna az élők számára és a halottak emlékének megszentségtelenítése lenne"- szögezte le Shapiro írásbeli nyilatkozatában.

Az igazgató kifejezte abbéli reményét, hogy mielőtt az IHRA meghozza döntését, a magyar kormány megváltoztatja szemléletmódját az antiszemitizmussal és a holokauszttal kapcsolatban, és elfogadja a washingtoni holokauszt-múzeum ajánlásait.

Részrehajlás nélküli vizsgálatot sürget az Amerikai Magyar Szövetség

Részrehajlás nélkül, kizárólag a nyugati értékek előmozdításának szempontjából kellene vizsgálni a magyarországi demokrácia állapotát - hangoztatta az Egyesült Államok Helsinki Bizottságához az Amerikai Magyar Szövetség (AHF) nevében kedden eljuttatott nyilatkozatban Koszorús Ferenc, a szervezet elnöke.

Koszorús Ferenc a pártatlan megközelítés sürgetése mellett hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogokat tiszteletben kell tartani, és hogy "az intolerancia és a diszkrimináció minden formáját, beleértve az antiszemitizmust és a magyarellenes intézkedéseket, el kell ítélni, nem szabad megengedni, hogy azok aláássák a demokráciát Közép- és Kelet-Európában".

Az AHF állásfoglalását csatolták az amerikai Helsinki Bizottság által kedden A demokrácia röppályája - amiért Magyarország számít címmel megtartott meghallgatás hivatalos jegyzőkönyvéhez. 

Az Amerikai Magyar Szövetség közleményében kijelentette: akik támogatják azt a megkérdőjelezendő nézetet, miszerint "a demokrácia súlyos veszélyben van Magyarországon", figyelmen kívül hagyják a térség egyes régióiban megnyilvánuló antiszemitizmust, valamint a Magyarországgal szomszédos országok magyar kisebbségei elleni diszkriminatív politikát.

Koszorús Ferenc szerint a magyar belügyek mikroszkóp alá helyezése szokatlan dolog, amit szigorú elemzésnek kell alávetni. A jelenlegi kormány törvényalkotási programja lehet vitatható, de az nem veszélyezteti a demokráciát - írta. Kitért arra, hogy a magyar médiában a legfontosabb törvények minden aspektusát megvitatják, hogy az állam nem nyomja el az ellenzéknek a nyilvános bírálathoz és a tiltakozáshoz való jogát. Nem akarja az állam megfosztani az ellenzéket attól a demokratikus jogától, hogy a következő választáson békésen a maga oldalára állítsa a közvéleményt - tette hozzá.
Az Amerikai Magyar Szövetség aggodalmát fejezte ki azzal "a demokráciát és az emberi jogokat fenyegető veszéllyel" kapcsolatban, amely Közép- és Kelet-Európa egyes országaiban a magyar kisebbség ellen irányuló diszkriminatív lépesekből és politikából ered.

Az AHF felhívta az amerikai Helsinki Bizottság figyelmét arra, hogy a szerbiai Vajdaságban nem szűnnek a magyar nemzetiségűek elleni erőszakos támadások. Szlovákiával kapcsolatban rávilágított a diszkriminatív nyelv- és állampolgársági törvényre, arra, hogy Pozsony nem hajlandó rehabilitálni Esterházy Jánost, az egyetlen képviselőt, aki a holokauszt ellen szavazott a szlovák parlamentben, és nem hajlandó visszavonni a második világháború után elfogadott Benes-dekrétumoknak a magyarokat kollektívan bűnösnek kimondó rendelkezéseit sem.

A szervezet aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy Románia nem tesz eleget a magyar kisebbség azon legitim kérésének, amely az autonómiára vonatkozik, nem állítja helyre a kolozsvári független magyar egyetemet, nem szolgáltatja vissza maradéktalanul a kommunizmus alatt elkobzott egyházi vagyont, és a közigazgatás olyan átszervezésére készül, amely tovább szűkítené a magyarok lehetőségeit a közéletben.

Az amerikai magyar szervezet nyilatkozatában kifogásolta, hogy ezen országok a magyar kisebbségekkel szembeni bánásmód terén példaértékűnek nem mondható teljesítményük ellenére "Magyarországot bírálják megmagyarázhatatlan módon, amiért a nemzetközi normákkal és gyakorlattal összhangban álló, ésszerű intézkedéseket hoz", például állampolgárságot ad a magyar kisebbség tagjainak, hogy segítse "legitim, indokolt és demokratikus erőfeszítéseiket", amelyeket a jellegzetes kultúrájuk megőrzéséért tesznek. 

MTI
  • Orbán Viktor Varsóban
    A miniszterelnök a lengyel fővárosban tartandó eseményről azt mondta, tizenkét olyan pártvezető találkozik, aki hangot akar adni annak a sok tízmillió embernek, akik ma európai polgárok, de úgy érzik, hogy nem képviselik őket.
  • A titkosszolgálatok támadása idegen érdek: ki a tégla?
    Földi László: Felettébb zavaró és végtelenül elszomorító, hogy a magyar polgári titkosszolgálat bármelyikében áruló tisztek létezhetnek. Ők ugyanis nem lehetnek pártkatonák, mint volt ilyen időszak a rendszerváltás előtt, hanem szakmájukat végző kiválasztottak, az országot az első vonalban védeni köteles szervezet tagjai.
  • A cselekvés lehetőségeit mutatja a Planet 2021
    A Planet 2021 Budapest nem riogatni akar, hanem megmutatni, hogy a környezet védelmében mindenki tehet valamit - mondta Áder János pénteken, miután megtekintette a rendezvény fenntarthatósági közönségprogramját.
MTI Hírfelhasználó