Az év második felétől növekedhet a magyar gazdaság
A Századvég Gazdaságkutató szerint a harmadik negyedévtől a GDP emelkedésére lehet számítani, így összességében stagnálni fog 2013-ban a hazai gazdaság.
2013. március 20. 13:57

A gyenge külső és belső keresletet az idei évben ellensúlyozhatja a mezőgazdaság növekedése. A harmadik negyedévtől a GDP emelkedésére számítunk, így összességében stagnálni fog 2013-ban a hazai gazdaság. Jövőre ezzel szemben a gazdasági növekedés már elérheti a másfél százalékot. Az infláció a célszint körül stabilizálódhat, ami további kamatcsökkentésre ad lehetőséget. A költségvetési hiány nem tér el érdemben a tervezett szinttől.

A hazai gazdaság külpiacain továbbra is rosszak a növekedési kilátások. A legtöbb uniós országban csökkent a bruttó hazai termék a negyedik negyedévben, miközben a munkanélküliség tovább emelkedett. Bár a pénzpiaci kondíciók összességében javultak tavaly óta, ennek még nem érezhető a reálgazdasági hatása. A hitelezés továbbra sem támogatja a gazdasági növekedést a külkereskedelmi partnereinknél.

A tavalyi év végén mélyült hazánkban a recesszió. A gyenge gazdasági teljesítmény okaként egyaránt megjelölhetők egyszeri tényezők, konjunkturális folyamatok, valamint a növekedési lehetőségek hosszú távú beszűkülése. Összességében a tavalyi évben 1,7 százalékkal csökkent a GDP. Bár a gazdasági teljesítmény visszaesése nem csak hazánkra volt jellemző, annak mértéke meghaladta az eurózóna és a régió átlagát is. A csökkenésben nagy szerepet játszott a mezőgazdaság kedvezőtlen időjárással összefüggő gyenge teljesítménye: a kis súlyú ágazat tavaly 0,8 százalékponttal mérsékelte a GDP éves változását. A kedvezőtlen külső környezettel párhuzamosan az ipar hozzáadott értéke éves átlagban 1,2 százalékkal csökkent. A szolgáltató ágazatok közül egyedül az információ, kommunikáció esetén volt növekedés.

A visszaeső nettó reálbérek, a hitelállomány leépítése, illetve a bizonytalan munkaerő-piaci kilátások hatására a fogyasztás csaknem 1,5 százalékkal zsugorodott 2012-ben. A beruházási klíma továbbra is kedvezőtlen a vállalatok alacsony kapacitáskihasználtsága, a bizonytalan szabályozási környezet, illetve a hitelezés akadozása miatt. A bruttó állóeszköz-felhalmozás emiatt összességében tovább csökkent, és a beruházások GDP-hez viszonyított aránya 17,2 százalékra esett. Ilyen alacsony értéket korábban nem regisztráltak, és a visegrádi régió többi országában is jóval magasabb az index. Számításaink szerint a termelőkapacitások szűkülnek Magyarországon. A külső konjunktúrával összhangban az export növekedése lassult, majd a tavalyi év végén a kivitel volumene már csökkent.

A munkaerő-piaci aktivitás a kormányzati intézkedések hatására tovább bővült. A növekvő munkakínálatot azonban nem tudta a munkakereslet felszívni, így a munkanélküliek száma emelkedett. Az elmúlt hónapokban felgyorsult az infláció csökkenése: a decemberi 5,0 százalékot követően februárra 2,8 százalékra süllyedt a fogyasztói árak emelkedésének éves rátája. A mérséklődésben egyaránt szerepet játszott az inflációs alapfolyamatok lassulása, a rezsicsökkentés, a vártnál kedvezőbb élelmiszerár-alakulás, valamint technikai hatások. A jegybank a korábbi ütemben folytatta a kamatcsökkentést az elmúlt hónapokban, így az irányadó ráta március elején történelmi mélypontra, 5,25 százalékra süllyedt.

Az idei évben a mezőgazdaság alacsony bázissal összefüggő jelentős bővülése miatt számításaink szerint 0,3–0,4 százalékponttal járulhat hozzá a növekedéshez. A lassan dinamizálódó külső kereslettel együtt az export emelkedésére számítunk az év második negyedévétől, ami a jövő évben is fennmaradhat. Prognózisunk szerint a kivitel volumene 2013-ban 3,5, míg jövőre 7,1 százalékkal emelkedik. A háztartások fogyasztási kiadása idén és jövőre is kismértékben bővülhet (0,2 százalék) az emelkedő reálbérek és a fogyasztói bizalom erősödése miatt. A vállalatok beruházási hajlandósága továbbra is visszafogott marad az alacsony kapacitáskihasználtság és a bizonytalan szabályozási környezet révén. Bár a hitelkamatok csökkentek az elmúlt hónapok folyamán, a változatlanul szigorú hitelhez jutási feltételek miatt szűk a hitelképes vállalatok köre. Jövőre ezzel szemben már az állóeszköz-felhalmozás lassú bővülését prognosztizáljuk. A bruttó hazai termék előrejelzésünk szerint 2013-ban stagnál, míg jövőre 1,5 százalékos emelkedésre számítunk. A tavalyi recesszió miatt a foglalkoztatottság a 2013 év elején csökkenhet, amiben a versenyszféra munkaerő-keresletének visszaesése játssza a főszerepet. Jövőre a visszafogott gazdasági teljesítménnyel összhangban csak enyhe foglalkoztatottság-bővülésre számítunk. A túlkínálat miatt az árak emelkedése nem lesz jelentős, emellett egyes maginfláción kívüli tételek is visszafogják a fogyasztóiár-indexet, így az idei évben 2,8, míg jövőre 3,3 százalékos inflációs rátát prognosztizálunk. Az alacsony fogyasztóiár-index és a potenciálistól elmaradó kibocsátás az irányadó ráta további csökkentését teszik lehetővé. Előrejelzésünk szerint az alapkamat a kockázati megítélés stabilizálódása esetén az év végére 4,5 százalékra süllyedhet. Jövőre is folytatódhat a lazítási ciklus, így 2014 végére a mutató 4 százalék közelébe csökkenhet, mivel az alacsony inflációs ráta miatt a reálkamatláb továbbra is 1 százalék körüli szinten marad.

A jegybanki kamatvágással összhangban mérséklődtek a rövidebb lejáratú eszközök hozamai, amit a globális likviditásbőség is támogatott. A hozamgörbe meredekebbé válása azonban azt jelzi, hogy a gazdasági szereplők csak magasabb felár ellenében hajlandóak hosszú távra befektetni a magyar állampapírokba, illetve kevésbé bíznak a kamatcsökkenés tartósságában. Az állampapír-piaci aukciók zökkenőmentesen zajlottak. Az ÁKK februári devizakötvény-kibocsátása hozzájárult a pénzügyi stabilitási kockázatok mérsékléséhez.

A központi alrendszerre vonatkozó pénzforgalmi adatok alapján a terveknek megfelelően alakult 2012-ben a költségvetés a főbb számokat tekintve. Számításaink szerint a teljes államháztartás tavalyi ESA-hiánya 2,5 százalékot tett ki. Idén a prognózisunk alapján adóbevételekből mintegy 300 milliárd forinttal kevesebbet realizál az állam a tervekhez képest, jórészt az általános forgalmi adóból, valamint a pénzügyi tranzakciós adóból várt elmaradás miatt. A kiadások nagysága 160–170 milliárd forinttal meghaladja a tervezett szintet. Összességében azonban úgy ítéljük meg, hogy a költségvetésben szereplő 400 milliárd forintos tartalék a felmerült kockázatok jelentős részét képes lesz kezelni, így a hiánycéltól való várható eltérés az előrejelzéshez kapcsolódó hibahatáron belül van. Prognózisunk szerint az államháztartás GDP-arányos ESA-hiánya 2,9 százalék lesz, azaz 0,2 százalékponttal haladja meg a tervezett szintet. Abban az esetben, ha a telekommunikációs adó ügyében az EU még az idén elmarasztaló ítéletet hoz, akkor GDP-arányosan 0,6–0,7 százalékos kiigazítási igény keletkezhet.

A főbb makrogazdasági változók várható alakulása

 

2012

2013

2014

Bruttó hazai termék (volumenindex)*

1,7

0,0

1,5

A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)*

1,2

0,2

0,2

Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)*

3,8

1,3

1,2

Kivitel (nemzeti számlák alapján, volumenindex)*

2,0

3,5

7,1

Behozatal (nemzeti számlák alapján, volumenindex)*

0,1

2,2

5,8

A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró)

6,8

8,1

10,1

Éves fogyasztóiár-index (%)*

5,7

2,8

3,3

A jegybanki alapkamat az év végén

5,75

4,50

4,00

Munkanélküliségi ráta éves átlaga (%)*

10,9

11,4

11,6

A bruttó átlagkereset alakulása (%)*

4,3

3,2

3,4

A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában

1,6

2,1

2,5

Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában

2,5

2,9

2,7

GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)*

0,9

1,0

2,3

A *-gal jelölt indexet szezonálisan kiigazított adatokból számítottuk.

Századvég Gazdaságkutató Zrt.
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • A kormány a nemzeti össztermék, a GDP 18-20%-át csoportosítja át
    Tíz év megfeszített munkával egyenesbe jött a magyar gazdaság, de a koronavírus-járvány miatt most kezdhetjük elölről az építkezést, ami igazságtalan – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, aki arról is beszélt hogy egyszerre kell megküzdenünk a járvánnyal és a gazdasági következményekkel is.
  • Áltudósok a Helsinki Bizottságban
    Manapság jogtudósoknak kiáltották ki magukat a Soros-hálózathoz tartozó „jogvédő” szervezetek.
  • Az ötpontos program már a jövőt építi
    Olyan helyzetben van az ország, hogy a válságkezelést nem hitelből kell finanszíroznia, szemben például Romániával, ahol a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordultak segítségért – mondta a Magyar Nemzetnek Novoszáth Péter közgazdász, aki értékelte a kormány ötpontos akciótervét.
MTI Hírfelhasználó