Országgyűlés: szemben a széllel is..!
Kampánycsend sem lesz! Adók és egyéb közterhek. Az egészségügyet érintő törvények. A közszolgálati tisztviselőkről. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról. Szociális szövetkezetek. Új ünnep: „Finnugor Nyelvrokonsággal Rendelkező Népek Napja.”
2013. április 9. 14:27

Egyhetes húsvéti szünetet után változatlan lelkesedéssel folytatta munkáját a Tisztelt Ház. A hagyományokhoz híven, hangzatos „beszólások” színesítették a zárószavazáshoz érkezett javaslatokat  is. Ez utóbbiakat – a kedélyek nyugvása érdekében - nem jelezve, íme, a „véglegesen” elfogadott indítványok. 

 

Kampánycsend sem lesz!

 

A parlament hétfőn kora este szavazott újra az Országgyűlés által 2012. november 26-i ülésnapján elfogadott választási eljárási törvényről, amelynek  - Áder János köztársasági elnök kezdeményezésére - több rendelkezését január elején alaptörvény-ellenesnek ítélte az Alkotmánybíróság. Ezek között a leghangsúlyosabb a belföldi magyar állampolgárok regisztrációja volt, amelynek bevezetéséről az új változat eltekintett.

 

A módosított törvény alapján a magyarországi lakcímmel rendelkezők előzetes feliratkozás nélkül vehetnek részt a választásokon, míg a külföldön élő magyar állampolgárok levélben, az internetes ügyfélkapun vagy a választások hivatalos weboldalán kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a Nemzeti Választási Irodánál. Regisztrálniuk kell azoknak is, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni, illetve akik segítséget kérnek a szavazáshoz. A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők augusztus 1-jétől kérhetik felvételüket a névjegyzékbe, a többiek november 1-jétől.

 

A törvény arról is rendelkezik, hogy a választásra jogosultak megtilthatják, hogy személyes adataikat kiadják a pártoknak.

 

A javított változat alapján kampánycsend nem lesz, a nyomtatott sajtóban és az internetes újságokban, hírportálokon, mozikban korlátozás nélkül hirdethetnek a politikai erők,  a közvélemény-kutatásokat pedig még a szavazás napján is nyilvánosságra lehet hozni.

 

Az elfogadott törvény alapján az országos listát állító szervezetek a kampányban együttesen tízórányi hirdetést tehetnek közzé. A médiaszolgáltatók egyenlő feltételek mellett tehetik közzé a jelöltet állító jelölő szervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait. Közös jelölt esetén a jelölő szervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére. A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. A politikai reklám közzétételéért a  médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.

 

A választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos költségeket, valamint a választási szervek tevékenységével összefüggő  költségeket  - az Országgyűlés által megállapított mértékben - a központi költségvetésből kell biztosítani.

 

***

 

Az Országgyűlés a választási eljárásról szóló törvényjavaslatot 254 igen, 52 nem, tartózkodás nélkül elfogadta. AZ MSZP látványosan távol tartotta magát a szavazástól, kivonult az ülésteremből.

 

Adók és egyéb közterhek

 

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvényjavaslat célja kettős: döntő többségében a vállalkozások mindennapi életét könnyítő módon a hatályos adójogszabályokat módosítja, másrészt a jogharmonizációs kötelezettségnek eleget téve,  a korábbinál tágabb körben működhet együtt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az Unió adóhatóságaival. Elsősorban az adócsalás elleni hatékony fellépés kap új eszközt az információcsere révén.

 

A módosítások fontos eleme a vállalkozások számára kedvező, az adózás területét érintő változások. Jóvoltából az adó-megállapítási jogsegély a továbbiakban nemcsak a jövedelemadókra, hanem bármely központi kormányzat vagy helyi önkormányzat által kivetett adójellegű kötelezettségre is kiterjedhet. 

 

Új adómentes jogcímként nevesíti például az "Út a szakmaválasztáshoz" program keretében folyósítandó ösztöndíj rendszert.

 

A kisvállalkozói adó szerinti adózás választására egész évben lehetőség nyílik. Pontosítja a kedvezményezett foglalkoztatottak fogalmát, kibővítve a kedvezményezett foglalkoztatottnak minősülő személyek körét. Rendezi az adóalanyiság megszűnésének adóévre vonatkozó tételeit is.

 

Foglalkozik az energiaellátók jövedelemadójára vonatkozó javaslattal: a bányajáradék például másfél milliárd forint értékhatárig beszámítható lesz az energiaellátók jövedelemadójának összegébe.

 

A pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó része kedvező változást hozhat a gyermeknevelési támogatásban, gyetben részesülő főállású anyák önfoglalkoztatási lehetőségének segítésére. Lényegében hatályon kívül helyezi, hogy az egyéni vagy társas vállalkozóként a minimum-járulékalap után köteles járulékot fizetni a munkáltató a gyet folyósítása melletti munkavégzés esetén.

 

A cégautóadó alanyává teszi a személygépkocsi tartós bérletbe vevőjét, ezáltal válik egyébként a megfizetett gépjárműadó levonhatóvá.

 

Érinti a lakástakarékkal kapcsolatos jogszabályokat is: a lakástakarék megszerzői mentesülnek az öröklési és ajándékozási illeték alól.

Módosítja a látvány-csapatsport támogatásának 2011-től működő rendszerét is, mely alapvetően megújította és közel 50 milliárd forintos pluszforráshoz segítette hozzá a magyar sport rendszerét. A támogatás folyósítása e javaslat elfogadása után abban változik, hogy a társaságiadó-előny meghatározott részét visszaforgassák a sport támogatására vagy szponzorálására.

 

Változik a szerencsejáték-szabályozás területe is: a 10 milliárd forintot meghaladó éves tiszta játékbevétellel rendelkező kaszinók a korábbi háromkulcsos adó kétkulcsossá válik, és lényegében a 10 milliárd forintot meghaladó játékbevételre 10 százalékos játékadókulcs kerül megállapításra.

 

***

 

Az Országgyűlés az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvényjavaslatot 243 igen, 8 nem ellenében 54 tartózkodás kíséretében elfogadta. 

 
Az egészségügyet érintő törvények

 

Az egészségügyi szakellátási felelősséggel kapcsolatos törvények módosításnak hangsúlyos része beilleszti a törvények közé a járóbeteg-szakellátással összefüggő állami és önkormányzati feladatok meghatározását, egyúttal rendezi a szakellátási felelősség biztosításával összefüggő szabályokat is.

 

Hat törvény módosítását foglalja magában. Újabb állomása annak a folyamatnak, amely az egészségügyi ellátórendszer átalakítását jelenti, biztosítja az egészségügyi szakellátások, így különösen a járóbeteg-szakellátás esetében a biztonságos és stabil feladatellátás feltételeit, figyelembe veszi az önkormányzatok által megfogalmazott igényeket, és ezzel határozott lépést tesz a kiszámítható, átlátható egészségügyi szolgáltatások rendszerének megteremtése irányába.

 

Továbbra is önkormányzati feladat marad a járóbeteg-szakellátás.  Egy korábbi rendelet értelmében az önkormányzatoknak 2013. február 15-éig kellett nyilatkozniuk arról, hogy megtartják-e a járóbeteg-szakellátókat, vagy átadják őket az államnak. A helyhatóságok nagy többsége, mintegy 80 százaléka a szakellátók megtartása és üzemeltetése mellett döntött. A kormány erre is hivatkozva kezdeményezte a törvénymódosítást. Kötelességük gondoskodni a tulajdonukban és fenntartásukban lévő szakellátók működtetéséről, az ellátásról és a feladat biztosításához szolgáló vagyonról. Az állam azonban nem vonul ki teljesen a szakellátásból, a törvény ugyanis meghatározza: ha az önkormányzat nem látja el a feladatot, az állam köteles gondoskodni a szolgáltatásról. A törvény erre az esetre részletes eljárási szabályokat határoz meg a feladat és a hozzá kapcsolódó önkormányzati vagyon átadására. Ez először ideiglenes állami feladatellátást jelent három hónapra, és csak a negyedik hónaptól válik véglegessé.
    
 A törvény  emellett megteremti a nyugdíjas egészségügyi dolgozóknak juttatható jövedelem-kiegészítés lehetőségét is, meghatározva annak jogosultjait, mértékét és a munkáltató által igényelhető támogatás mértékét. Teszi ezt azért - olvasható az indoklásban -, mert a közszférában megtiltották a nyugdíj és a munkabér együttes kifizetését. A változtatást kezdeményező egészségügyi bizottság szerint azonban ahhoz, hogy a megfelelő egészségügyi ellátás biztosításához nélkülözhetetlen szakembereket az ágazat meg tudja tartani, kompenzálni kell a kieső nyugdíjat. A jövedelem-kiegészítés mértékét a munkáltató határozza meg, azzal, hogy az nem lehet több, mint a munkavállalót egyébként megillető pénzellátás összege. A munkáltatók mindehhez támogatást igényelhetnek a központi költségvetésből.

 

***

 

Az Országgyűlés az egészségügyet érintő egyes törvényeknek az egészségügyi szakellátási felelősséggel kapcsolatos módosításokat 255 igen, 62 nem,  2 tartózkodás kíséretében elfogadta.

 

A közszolgálati tisztviselőkről

 

Döntöttek a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosításáról, amely elsősorban a magyar kormánytisztviselői karra (MKK) vonatkozó szabályokat egészíti ki, illetve pontosítja a megalakulását követően felmerült gyakorlati tapasztalatok alapján. Ilyen pontosítás például az MKK részére teljesítendő adattartalom bővítése, rendelkezésre bocsátásának szabályozása, az elnök és a főtitkár helyzetének rendezése.  Módosítja a kar elnökének javadalmazását oly módon, hogy az államtitkárral azonos illetményre és juttatásra jogosult. A főtitkár a karral áll munkaviszonyban, és felette a munkáltatói jogokat a kar elnöke gyakorolja.

 

A törvény arra is lehetőséget ad, hogy a kormány megállapítsa a közszolgálati tisztviselők számára a garantált bérminimumot. Emellett azt is kimondja, hogy aki a kormánytisztviselői kamara mellett más kamarai tagsággal is rendelkezik, annak azt szüneteltetnie kell.

 

***

 

Az Országgyűlés a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosításáról szóló javaslatot 257 igen, 8 nem, 47 tartózkodás kíséretében elfogadta.

 

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról

 

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása kiegészíti a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló rendelkezéseit. Többek között rögzíti, hogy a rendelkezési állomány időtartama alatt milyen szabályok szerint kell az érintett részére szolgálati beosztást biztosítani, illetve felajánlani. Amennyiben a hivatásos állomány tagját a felmentési védelem ideje alatt szolgálati beosztásba helyezik, a felmentési ok megszűnik.

 

Pontosítja a garantált bérminimummal kapcsolatos szabályozását is. Kimondja, hogy a hivatásos állományúak illetményének illetménypótlékok nélkül számított együttes összege nem lehet kevesebb a betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum összegénél.

 

A szolgálati járandóság szüneteltetésével kapcsolatos tárgykörben is megváltozik a törvényi szabályozás. Jelenleg a szüneteltetésre az érintett kérelmére kerülhet sor, 2013. július 1-jétől azonban már a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból fog dönteni a szüneteltetésről.

 

Tekintettel arra, hogy 2013. január 1-jétől létrejött a magyar kormány-tisztviselői kar a szabályozási összhang megteremtése érdekében módosítja a  magyar rendvédelmi karral kapcsolatos szabályozást is. Ennek értelmében a fegyveres szervek, illetve az azokat irányító miniszterek helyiséget, egyéb eszközöket, valamint pénzbeli támogatást biztosítsanak a Magyar Rendvédelmi Kar részére. Tartalmazza, továbbá, hogy elnökét e tisztségének idejére a fegyveres szerv rendelkezési állományába kell helyezni, a főtitkárát pedig a munkajogviszony keretében kell foglalkoztatni.

 

***

 

Az Országgyűlés a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot 248 igen,  56 nem, 10 tartózkodás kíséretében elfogadta.

 

Szociális szövetkezetek

 

A szociális szövetkezetekkel összefüggő és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó törvények módosításának célja a foglalkoztatási lehetőségek szélesítése, a tagi jogviszony rendezése, a hátrányos helyzetben lévők esetében az önfenntartás, az öngondoskodás, és a közös munkában megnyilvánuló felelősségvállalás elősegítése.  Fontos szándéka, hogy elősegítse a szociális szövetkezetek megerősödését, a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek egyes társadalombiztosítási ellátására és a szociális hozzájárulási adó fizetése alóli mentesítését. Lehetőséget kíván teremteni arra is, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból biztosítani lehessen a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum emeléséből 2013. első félévében adódó többletterheket és az egészségügyi szolgáltatási járulék állam általi átvállalásából adódó kiadásokat. Három hónapra kizárja viszont a közfoglalkoztatásból azokat az álláskeresőket, akik nem teljesítik a gyermekük tankötelezettségével kapcsolatos kötelezettségeiket, vagy nem tartják rendben lakókörnyezetüket. Ha például a tanköteles diák 30 órát hiányzik igazolatlanul, családja nem kaphatja meg az iskoláztatási támogatást, korábbi nevén a családi pótlékot. A kizárás időtartama 3 hónap, amelyről első fokon a munkaügyi kirendeltség, másodfokon a munkaügyi központ dönt.

 

A szövetkezeti autonómiát tiszteletben tartva a törvényjavaslat széles körű lehetőséget biztosít arra, hogy a szövetkezeti tagok az alapszabály elfogadásával saját maguk határozzák meg a tagi munkavégzési jogviszony feltételeit. A törvény csak abból a szempontból ír elő kötelezettséget, hogy az alapszabályban rögzíteni kell a tag által teljesítendő munkafeladatok meghatározását. Szintén alapszabályban kell meghatározni a munkafeladatok ellátása dokumentálásának és a megtermelt javakból való részesedésnek a módját is. A hátrányos helyzetben lévő szociális szövetkezeti tagok számára történő munkafeltételek megteremtését szolgálja az a rendelkezés, hogy tagi munkavégzési jogviszonyt csak regisztrált álláskereső létesíthet, illetve tarthat fenn. Amennyiben a szociális szövetkezet tagja más jogviszony alapján végez munkát, a tagi munkavégzési jogviszonya szünetel.

 

A szövetkezeti törvény módosításának további célja, hogy a leghátrányosabb helyzetben lévők is tudjanak szövetkezni, illetve tagjai lehessenek a szociális szövetkezeteknek. Ennek érdekében lehetőséget kíván teremteni arra, hogy az egyébként kötelező és belépéskor teljesítendő vagyoni hozzájárulást - részjegytőkejegyzést - a tag a munkavégzése során tulajdonába került javakkal késleltetett módon is megfizethesse.  Mentesítő rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, ha a szociális szövetkezet egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony útján kívánja megoldani az átmeneti munkaerőigényeket.

 

Annak érdekében, hogy a legelesettebbek és legrászorultabbak ne legyenek kizárva a szociális szövetkezetekből. Amelyik ezt nem teszi meg, tehát kizárja a tagi munkavégzés lehetőségét, köteles lesz 2013. szeptember 30-áig a szövetkezet szociális jellegét megszüntetni.

A törvényjavaslat e sajátos jogviszony jellegéhez igazodóan módosítja, illetve kiegészíti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultságról szóló törvényt is, valamint ezenfelül az egyes adótörvények és az ezzel összefüggő egyéb törvények módosítását is. A társadalombiztosítási törvény javasolt módosításával a tagi munkavégzési jogviszonyban lévő szociális szövetkezeti tag jogosulttá válik a pénzbeli egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. Az egészségügyi szolgáltatási járulék, 6660 forint/hó - ez 222 forint/nap - megfizetését az állam degresszív módon átvállalja: az első évben 100 százalékos mértékben, amely minden következő évben 25 százalékkal csökken, az ötödik évben a járulék teljes összegét a szociális szövetkezet fizeti majd. Az Egészségbiztosítási Alap részére az állam által átvállalt járulék megtérítése a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból negyedévente fog megtörténni.

 

***

 

Az Országgyűlés a  szociális szövetkezetekkel összefüggésben egyes törvények, továbbá a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot 242 igen, 54 nem, 8 tartózkodás kíséretében fogadta el.

 

Minden év októberének harmadik szombatja a „Finnugor Nyelvrokonsággal Rendelkező Népek Napja” lesz

 

Az erről szóló javaslat előadójának, dr. Latorcai János (KDNP) szavai nyomán,  az Országgyűlés, figyelemmel a finnugor népek közötti nyelvi rokonságra és történelmi léptékű kapcsolataink fontosságára, a finnugor Közművelődési Kongresszusokból kinövő, közel évszázados hagyományokban gyökerező„Rokon Népek” napjára, a Finnugor Népek Világkongresszusa több mint két évtizedes fennállásának pozitív

tapasztalataira és a szervezeten belüli egyre növekvő intenzitású és jelentőségű együttműködésre, a finnugor népek törvényhozásai és kormányai közötti hagyományosan szoros együttműködésre, továbbá az Interparlamentáris Unió keretein belül idén 20 évvel ezelőtt életre hívott és eredményesen működő finnugor nyelvet beszélő parlamenti képviselők fórumára, az egyes nemzeti parlamentekben működő baráti tagozatok közötti kiváló kapcsolatokra, a nemzeteink közötti szimpátiára és rendszeresen megmutatkozó szolidaritásra a következő határozatot hozta:

 

1. Az Országgyűlés, kapcsolódva az Észt Köztársaság parlamentje által 2011. február 16-án elfogadott kezdeményezéséhez, minden év októberének harmadik szombatját a Finnugor Nyelvrokonsággal Rendelkező Népek Napjává nyilvánítja.

2. Az Országgyűlés hasonló lépés megtételére bátorítja a Finn Köztársaság, mint a harmadik államalkotó finnugor nyelvrokonsággal rendelkező nép parlamentjét is annak érdekében; hogy országainkban ezt a napot közösen ünnepelhessük meg, tovább mélyítve és megerősítve a népeink közötti barátságot, és a kölcsönös megbecsülésen és tiszteleten alapuló kapcsolatot.

 

***

 

Az Országgyűlés a „Finnugor Nyelvrokonsággal Rendelkező Népek Napjáról” szóló határozati javaslatot 314 igen, 6 nem, 17 tartózkodás kíséretében fogadta el.

Bartha Szabó József
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Az Antifa bolsevik szervezet, fasiszta taktikával
    William Barr amerikai igazságügyi miniszter vasárnapi Fox News-interjújában kelt kit az Antifa ellen, kijelentve, hogy a mainstream - fősodor - média által támogatott mozgalom lényegében a bolsevizmussal azonosítható, munkamódszerük pedig fasiszta.
  • Gyurcsányi furfang, Fekete-Győr vergődés
    Gyurcsány egy egyszerű trükkel leszerelte a momentumos követeléseket. Fekete-Győrék nevetségesen kapálóznak a gátlástalan DK-elnök hálójában.
  • Pannonhalma ihleti a Notre-Dame újjáépítését
    Hatalmas megtiszteltetés érte a pannonhalmi bencés közösséget: Michel Aupetit párizsi érsek vezetésével augusztus 7-én azért érkezett egy ötfős küldöttség a főapátságba, hogy megtekintse a nyolc éve felújított bazilikát, és a tavaly áprilisi tűzvészben súlyosan megrongálódott Notre-Dame belső újjáépítéséhez inspirációkat nyerjen.
MTI Hírfelhasználó