Az első félidő állása 21:20
Az Európa Tanács-bajnokság Monitoring fordulójában egy csapatjátékos lement a pályáról. Így tett szert egy pontos szavazat-előnyre a bajnokság egyik csapata.
2013. április 26. 09:01

Szerdán, az Európa Tanács-bajnokság Monitoring fordulójában egy csapatjátékos - Jana Fischerova – lement a pályáról. Így a cserejátékos beállását meg sem várva tett szert egy pontos szavazat-előnyre az említett bajnokság egyik csapata a másik fölött. Az ET-meccs második félidejéről, az országunk elleni monitoring/átvilágítási eljárás elindításáról a végleges döntés az Európa Parlament közgyűlésén születik majd meg.

„Ó, gonosz hamarság vérnászi ágyba így sietnie!” - szólhatnánk Hamletként Viviane Redingnek, az Európai Bizottság alelnökének, a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztosának viselkedésére gondolva. Ő sem volt jobb a Deákné vásznánál, a dániai Gertrud királynőnél. Redinget is a hatalom, az abban való megmaradás, netalán a továbblépés motiválja. A külföldi sajtóban már azt is megszellőztették, hogy a „magyar kérdés” életben tartásáért a legtöbbet tevékenykedő Viviane ezzel az ingyen-kampánnyal már a Barrosót követő időszak Európai Bizottságának elnöki székét célozza meg.

A gyorsaság, azonnaliság, feltételesség (hipotetikusság) korát éljük. Zuhognak ránk a hírek, értesülések. Munkahely, család, nyaralás – mindenütt elér bennünket az információ sugárzott vagy nyomtatott formában. Ez a mindenütt-jelenvalóság legtöbbször azonnali, szinte kikényszerített állásfoglalást, véleménynyilvánítást követel meg tőlünk. Az ilyen Reding-féle gyorsan döntők erre bazíroznak. Az azonnaliság kiiktatja a megfontolás, a szabad gondolatcsere lehetőségét, a meggondolt alternatíva állítását. Az alternativitás hiánya általános katasztrófát eredményezhet. Globálisat… - állítják a globálissá vált tömegkommunikáció mai állapotának elemzői.

Albert Einsteinnek a 60-as évek eleji prognózisa szerint az emberiség az atomrobbanást követően az információ-robbanással szembesül majd, végül pedig a demográfiai robbanással. Borús, hogy ne mondjuk háborús helyzet!

Az emberiség előbb - az ókortól a középkor végéig - a tömegháborúk korát élte, melyekben a létszám döntött. Ezt az energiaháború követte a lőpor használatától kezdve az atomfegyver bevetésén át a neutronbombáig. Ma az információs háború korát éljük, melyben - Paul Virilio kifejezésével élve - globálisat robban az információs bomba. Sajátossága, – s ezt nap-mint nap mindannyian megéljük – hogy a gazdasági és az információs hadviselés e korban megkülönböztethetetlen. Szerinte ennek egyik „tömegpusztító” fegyvere az irányított hírek, eszmék, állásfoglalások közvetítésével történő félelemkeltéses kényszerítés.

Legújabb hír: Az Európai Bizottság uniós kötelezettségszegési eljárásokat kezdeményez hazánk ellen: „Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy teljesítse a hajók fedélzetén elhelyezett tengerészeti felszerelésekre vonatkozó új szabványokból adódó kötelezettségeit.”

A jövedékiadó-törvénynek az alkoholtermékekre vonatkozó passzusai miatt is kötelezettségszegési eljárás indul ellenünk. A brüsszeli testület hivatalos felszólító levelet küldött Magyarországra, amelyben a jogi helyzet tisztázását kéri a magyar hatóságoktól. Amennyiben Magyarország nem tájékoztatja két hónapon belül Brüsszelt az uniós joggal való megfelelés érdekében meghozott intézkedésekről, az Európai Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti, s az ET eljárások sorát indítja hazánk ellen.

Erről egy régi családi történet jut eszembe. Feleségemék nagyszüleihez – ahol több is gyermek volt, egy alkalommal a szomszédék áthozták egyetlen kislányukat, mert hivatalos ügyben egy napra el kellett utazniuk. A nagyobbacska gyerekek körülrajongták a három éves kislányt, s kérdezték, mit szeretne enni. „Méjzet!” – volt a válasz. Örömmel hozták ki a kamrából a kis bödönt, s kenték a gyermek vajaskenyerére a mézet. Ám a picinek nem kellett, s csak ennyit mondott: „Satolat, mint netünt lan!” Újabb illatos mézzel kínálták, s a válasz: „Satolat, mint netünt lan!” A gyerekek kővé meredtek. Végül sikerült lefordítaniuk a verdiktet: „Csak olyat, mint nekünk van!” Ezért az akácméz után a virágmézzel kísérleteztek. „Satolat, mint netünt lan!”- rázta erre is fejét a kislány. A család apraja-nagyja összedugta a fejét, végül előhoztak a kamra mélyéről egy többéves, öszesűrösödött, un. „ikrás” mézet. Na, erre már felcsillant a lányka szeme s buzgón nekiesett a mézeskenyérnek. Neki ez volt az egyetlen megoldás. A MÉZ. Az egyedüli!

Ma környezetvédők emelik fel szavukat világszerte az ÉLET, a biológiai sokféleség, azaz a bio-diverzitás védelmében. A csökkenő diverzitás/sokféleség az élet fennmaradását veszélyezteti. Életveszélyes.

Ennek szellemében a társadalmi élet, a társadalmak életének védelme sem nélkülözheti az újabb és újabb kérdésekre, felmerülő válságokra adandó válaszok diverzitását, többféleségét. Ennek legközvetlenebb példáját Európa eddigi történelme adja. Földrészünkön a folyamatos válságokra a különböző korok és társadalmak adtak változatos válaszokat, s közülük választódott ki a progresszív, az előre vivő. Nem így az ázsiai típusúak esetében, ahol az őket is elérő válságokra újra és újra ugyanazon egyetlen válasszal reagáltak s zuhantak vissza előző, évezredes állapotukba.

Viviane Reding jogi végzettséggel nem rendelkezik. Mindazonáltal az uniós polgárságért felelős biztosként küzd a jogérvényesülésért, alapvető jogokért s közben Magyarországgal szemben ellenséges hangnemet enged meg magának. Életében még választásokon nem indult, így semmilyen demokratikus legitimációval nem rendelkezve folyamatosan a demokratikus jogok érvényesülését kéri számon. Érveit nem konkrét elemzések eredményeire, hanem vélekedésekre alapozza. Annyiban konkretizálhatóak, hogy ezek a szociálliberális ellenzék s nemzetközi szövetségeseinek a véleményei.

Annak idején az amerikai 1947-es Comisson on freedom of the press, majd az 1949-es Angol Királyi Sajtóbizottság (RCP) megállapításai az újságírók tájékoztatás iránti elkötelezettségét, szakmai felelősségét hangsúlyozták, az objektivitás, a pártatlanság, a méltányosság követelményét . Ezért a tények igazolására megkövetelték azokat az eljárásokat, amelyek a különféle forrásokra támaszkodva, az ellentétes értelmezések bemutatásával segítenek hozzá az igazság kiderítéséhez. Ezzel szemben mára mind nagyobbá vált a belterjesség veszélye. „Az újságírók hajlamosak arra, hogy ugyanazon híreknek tulajdonítsanak értéket, szívesen vadásznak falkában, és gyakran alakítanak ki csoportítéleteket” - állapítja meg a londoni James Curran professzor a 2002-es Media and Power c. munkájában.

Megállapítása az EU-s politikusok ránk uszuló falkájára is áll. A meccs állása az első félidő után 21:20. A javukra. A falka javára… 

- szil -
MTI Hírfelhasználó