KPMG: a szabályozási hullám és a gyorsan változó gazdálkodási környezet kockázati tényezők
A válság miatt eluralkodó szabályozási hullámot és a gyorsan változó gazdálkodási környezetet tartják a cégük működését leginkább veszélyeztető kockázati tényezőnek a cégvezetők - derült ki a KPMG 2012-ben több mint ezer vállalati felsővezetővel készített felméréséből.
2013. május 20. 09:15

    A szakértők szerint a kockázatokra egységesen és teljes körűen kell felkészülniük a cégeknek, de ezzel egy időben meg kell határozni a kockázatviselési hajlandóságot is.


    Az Economic Intelligence Unit közreműködésével megkérdezett több mint ezer felsővezető aggasztónak tartja a folyamatosan változó nemzetközi gazdasági környezetet, ennek megfelelően a kockázatkezelésre szánt források növekedéséről számoltak be. A cégek 20 százalékánál viszont nincs érdemi kockázatkezelési stratégia, további 39 százalékuknál pedig az üzleti egységekre bízzák a kockázatok megítélését és kezelését.


    A felmérés szerint azonban hiába emelkednek a kockázatkezelésre szánt kiadások, ha elmarad azok megtérülésének elemzése, vagy nem teremtik meg annak lehetőségét, hogy egységes vállalati stratégiát alakítsanak ki és azt időről időre aktualizálják. A cél az, hogy lentről fölfelé, vagy akár csak a középszintű vezetőktől kiindulva felmérjék a kockázatokat, és megfogalmazzák a társaság kockázatviselési hajlandóságát, ami ugyancsak nélkülözhetetlen a stratégiai jelentőségű döntések meghozatalához.


    A kockázatviselési hajlandóság megfogalmazásához fel kell mérniük a cégeknek, hogy mi az a veszteség- és költségszint, ami veszélyezteti a fizetőképességet vagy a vállalkozások hitelminősítését.


A felmérés szerint a kockázatviselési képességről és hajlandóságáról csak a cégek 19 százaléka készít átfogó elemzést, 22 százalékuk tervezi ezt, 40 százalékuknál egyes szervezeti szinteken léteznek hasonló elemzések, 19 százalékuk viszont még egyáltalán nem foglalkozott ezzel a kérdéssel.
"Azt látjuk, hogy egy rég meghaladott gondolkodásmódot próbálnak az új világgazdasági kihívásokhoz igazítani. A cégek minden erejükkel igyekeznek a maguk javára fordítani a változásokat, de ehhez előbb meg kell határozni a cég kockázatviselési képességét, és az adott stratégiához tartozó kockázatokat egyaránt" - fejtette ki Michael J. Nolan, a KPMG Risk Consulting részlegének globális vezetője az elemzés kapcsán.


"Ebben a helyzetben azok a cégek tehetnek szert jelentős versenyelőnyre, amelyek képesek egységesen és teljes körűen felmérni és kezelni a kockázatokat, miközben lehetőségeikhez mérten rámenősek és rugalmasak maradnak" - vélekedett a KPMG szakértője. 

mti
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • 23 millió hazugság a nemzet ellen – 18 éve árulták el a külhoni magyarokat
    A 2004. december 5-i népszavazáson az emberek szavazhattak határon túli nemzettestvéreink sorsáról, természetesen az akkor meglévő baloldali-liberális gőzhengerrel szemben, amely nem volt rest akár hazugságokkal is akadályt gördíteni a közjogi magyar nemzetegyesítés elé. Az alacsony részvétel miatt nem lett érvényes a voksolás, melyen többségbe kerültek az elszakított területeken élők mellett leadott szavazatok. 2010-ben az Országgyűlés elsöprő többséggel megszavazta a kettős állampolgárság megkönnyítéséről szóló törvényt, ismét egyesítve jogaiban a szétszakított magyarság alkotóelemeit. Gyógyítva ezzel 2004. december 5-e sebeit.
  • Végképp lelepleződött a dollárbaloldal
    Az újabb hét új leleplezést hozott a dollárbaloldalon, egyértelművé vált, hogy nem csupán Márki-Zay Péter mozgalmát pénzelték a tengerentúlról, hanem további több mint egymilliárd forint szolgálta a pártok kampányát – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politikai elemző.
  • Emberkereskedők irányítják a migrációt
    Franciaország és Németország „saját határain vizsgálja meg, ki jogosult és ki nem a belépésre, ki képvisel hasznos munkaerőt a vállalatok számára és ki nem”. Olaszországban viszont – hangoztatta Meloni – a szelektálás a tengeri útvonalon történik, és a migránshajókat mozgató embercsempészek döntenek.
MTI Hírfelhasználó