Balassi Pünkösdje
Előszörre nem is bizonyult végzetesnek Balassi sebesülése. Aztán magas sebláz kínozta, gyengítette a végvárakban is vitézkedett költőnket.
2013. május 30. 15:40

Véres volt, sebes, halálos.

Akkor – 419 éve Esztergom vára alatt, 1594. május 30-án éppen hétfő volt. Pünkösd hétfője. „Meghozta az Isten Piros Pünkösd napját”, énekelték talán már akkor is a falusi pünkösdölők, Király- vagy Királyné-választók éneküket.

Balassi Bálint lobos sebbel feküdt az Esztergom várát ostromló keresztény hadak ispotályában.

A negyvenedik életévében járó, sok megpróbáltatást megélt Balassi Bálint Piros Pünkösd napja élete utolsó napjának bizonyult.

A királyi csapatok május 4-én érkeztek Esztergom alá – soraikban Balassival.

Része lett benne. Hősies része.

A fallal kerített Víziváros nyugati oldalán a királyi hadak május 19-ére lőttek rést. Nyolcszáznémet és magyar önkéntes indult rohamra a rés ellen. Köztük Balassi Bálint. A magyarokat Pálffy Miklós és Nádasdy Ferenc vezetésével támadtak. A roham korainak bizonyult. A zseniális, több nyelven beszélő és író költőnk számára végzetesnek. 

„Imhol jő nagy sebbel Lőtt halálos sebbel”- írja Rimay János, Balassi költői hagyatékénak gondozója, kiadója. A rést a legjobb török vitézek védték. Parancsnokuk - Kara Ali bég – e harc során katonáit biztatva esett el: homlokon találta egy golyó. A rohamozók is súlyos veszteségeket szenvedtek. Kétszázan vesztették életüket, de a résen behatolni nem tudtak, kénytelenek voltak visszavonulni. Az „Ő felsége hadnagyaként” a Balassi mellette rohamozó Thurzó György így számolt be erről a feleségének írt levelében:

Az ustromrul az német gyalog futamodott volt meg, mind bal kéz felől s mind jobb kéz felől sok ember hullott el mellettem… Balassi Bálint is sebes.

Pálffy parancsnok többedmagával csak úgy menekült meg, hogy egy emlékkő árnyékába húzódott a törökök szakállas puskáinak golyói elől. „…e harcban a serény éfjú, Balassa Bálintnak, ki Marsnak és Pallasnak egyenlőn szolgált, mindkét ágyéka átlövetett, mely sebben, noha csontsérelmet nem szenvedett, néhány nap múlva elhalt.” – jegyzi fel a szemtanúként jelen lévő Istvánffy Miklós történetíró.

Balassi András följegyzése: „Anno 1594. die 19. Maii Esztergom vára vívásakor, midőn ostromnak mentenek a vízvárnak, lőtték meg Balassa Bálint Uramot az ostromon. Minden két combján általment a golóbis, de csontot és ízet nem sértett.”

Előszörre nem is bizonyult végzetesnek Balassi sebesülése. Aztán magas sebláz kínozta, gyengítette a végvárakban is vitézkedett költőnket. Balassi András a német seborvost, „barbélyt” hibáztatja mindezért: „Vesztette az barbély, Mátyás hercegé, nem akarván szót fogadni az magyar barbélyoknak és holt meg hertelen die 30 eiusdem.

Sorsának állítólag még török megörökítője is akadt. Eckhardt Sándor 1951-ben kiadott közleménye szerint Kâtib Çelebi török krónikásnak az ostromról szóló leírásában talán felismerhető Balassi alakja.

A keresztény hadak soraiban számos olasz származású hadfit, szakembert találunk. Míg Lengyelországban, Erdélyben és Bécsben ismert volt a Zólyomban született költő neve.  Itáliában nem. Esztergom ostromáról mégis az olasz résztvevők levelei tudósítanak a legrészletesebben. A gazdag egykorú kéziratos anyagban sokáig hiába keresték a magyar költő nevét. Végül egy olasz filológus, Armando Nuzzo talált rá a milánói Biblioteca Ambrosianában, melynek nyomára Klaniczay Tibor vezette.

A címe Lettera scritta dal Petrino ingegniero sotto Strigonia (Petrino mérnök levele Esztergom alól). A hadmérnök Petrino részletes leírását adja az 1594. május 4-e után történteknek. Többek között a török erőd elleni május 19-i nagy támadás sebesültjeink neveit is felsorolja, közöttük Balassiét. Őt külön kiemeli a szerző, mert nagy barátjaként említi.

(A parancsnok) „elindította az embereit, magyarokat és németeket, akik a tüzérségi tűz után testükkel benyomultak a leégett viskók közé (…) ki voltak szolgáltatva az ágyú- és puskalövéseknek. Ez a dolog majd’ egy óra hosszat tartott a nézők nagy együttérzése mellett, azután anélkül, hogy rá tudtak volna törni az ellenségre, mindenki visszavonult, s ott  veszett vagy száz ember és négyszer annyi megsebesült, közöttük Curzio tábornok, aki azután meg is halt, néhány német kapitány, Balassi, az én nagy barátom…”.

Vannak, akik úgy vélik, Balassi azért érkezett Esztergom alá, hogy visszaszerezze hírnevét és becsületét, amit korábban elvesztett (unokanővérével kötött bűnös házassága, a számos per, melyeket részben tulajdoni viták miatt kellett folytatnia). Valamiféle halálösztön, öngyilkos hajlam vezethette mások szerint. Valószínűbb, hogy a pogány ellen vívott csatában bekövetkező hősi, halált kereste, a keresztényi önfeláldozást.

Pünkösd hétfője volt. Balassi több költeményében is szinte szerelmesen említi a tavasz, az újjászületést hozó Pünkösd napját. - „Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje, / mindent egészséggel látogató ege…”. A Borivóknak való című versét kezdi így a pünkösd költője, mártírja. 

- szil -
  • Amerikától Szlovákiáig bírálják Sorost
    Robert Fico, Recep Tayyip Erdoğan, Matteo Salvini és Jarosław Kaczyński – csak néhány politikus azok közül, akik a belügyeikbe való beavatkozással vagy az országuk választásának befolyásolásával vádolták meg Soros Györgyöt az elmúlt években. A magyar származású amerikai milliárdos nevét könnyedén fellelhetjük a külföldi sajtóban is.
  • Tudatos vásárlásra kéri a lakosságot Müller Cecília
    Tudatos vásárlásra kéri a lakosságot az országos tiszti főorvos az adventi időszak beköszöntével a koronavírus-járvány miatt.
  • Copy-paste forradalmak
    A forradalomexport azért veszélyes, mert a Majdan-klónok képesek önmagukat területileg átmásolni.
MTI Hírfelhasználó