Napirendre tűzték a Magyarország elleni monitoring eljárást
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének júniusi ülésén napirendi téma lesz, hogy elrendeljék-e a Magyarország elleni monitoring eljárást.
2013. május 30. 21:42

A parlamenti közgyűlés házbizottsága a monitoring bizottsággal szemben ellenzi ilyen eljárás megindítását - közölte  a strasbourgi székhelyű ET sajtószolgálata.

A Magyarországgal szembeni eljárás megindításának napirendre tűzése mellett foglalt állást nagyon szoros többséggel - 21 szavazattal 20 ellenében - áprilisban Strasbourgban a parlamenti közgyűlés monitoring bizottsága. A Magyarországgal kapcsolatos elmarasztaló ténymegállapításokat tartalmazó dokumentum tekintetében a bizottsági ülésen kételyek merültek fel ugyan a szavazatszámlálás pontosságát illetően, de végül a jelentést elfogadottnak minősítették.

Most csütörtökön Jerevánban a parlamenti közgyűlés frakcióvezetőiből álló házbizottság - ET-szóhasználattal: a "Büro" - ülésezett, és vitatta meg a június 24-től 28-ig Strasbourgban tartandó parlamenti közgyűlési ülésszak napirendjét. Ennek keretében - közölte az ET - a "Büro" ellenezte, hogy Magyarország ellen monitoring eljárást indítsanak. Ilyen esetekben, amikor a két testület véleménye nem egyezik, a szabályok értelmében az ET parlamenti közgyűlésének ülésszakán, a plenáris vitában kell eldönteni, hogy induljon-e ilyen eljárás.

A 47 tagországot tömörítő ET-ben - az egyes nemzeti parlamentek összesen 318 képviselőjéből összeállított parlamenti közgyűlés megbízásából - két képviselő, a svéd liberális Kerstin Lundgren és a cseh konzervatív Jana Fischerová készített jelentést a jogállamiság magyarországi helyzetéről. Lundgren és Fischerová legutóbb idén februárban volt tájékozódó úton Magyarországon. Közösen készített jelentésüket a monitoring bizottság megkapta ugyan, Fischerová azonban ezután lemondott társraportőri tisztségéről. Bár a közös dokumentumot jegyző aláírását kifejezetten nem vonta vissza, a jelentés tartalmát egyoldalúnak, elfogultnak nevezte.

Monitoring eljárást az ET akkor indít, ha kételyei támadnak a jogállamiság maradéktalan érvényesülését illetően az adott tagállamban. Az eljárás lényegében abból áll, hogy az Európa Tanács ténymegállapító küldöttségeket meneszt az érintett országba, és e küldöttségek egy év elteltével összegző jelentésben írják meg tapasztalataikat.

Ilyen eljárást az ET korábban még soha nem indított meg uniós tagállam ellen. Olyan országok - volt szovjet tagköztársaságok, illetve balkáni országok - esetében volt eddig példa megfigyelési eljárásra, amelyek viszonylag megkésve csatlakoztak a demokratikus berendezkedésű európai országok családjához.
Az ET monitoring bizottságának dokumentuma szerint aggodalomra ad okot Magyarországon a demokratikus fékek és ellensúlyok erodálódása, súlyos aggályok vannak azt illetően, hogy Magyarország teljesíti-e azon kötelezettségeit a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tekintetében, amelyeket az Európa Tanácshoz való csatlakozáskor vállalt.

A nevesített aggályok közé tartozik, hogy a magyar alkotmányt és az ahhoz kapcsolódó sarkalatos törvényeket sietve, kevéssé átlátható módon fogadták el, vagyis nem a politikai erők lehető legszélesebb támogatása mellett. A sarkalatos törvényekben szabályozott kérdések túlságosan széles skálát ölelnek fel, a kormánykoalíció az alkotmánybíróság megkerülésére igyekszik felhasználni kétharmados parlamenti többségét, az alkotmány szűk politikai érdekek mentén történő állandó változtatása pedig aláássa az alkotmányos keretek szükséges stabilitását - állapítja meg a monitoring bizottságban elfogadott dokumentum.
Kifejezetten kitértek a legutóbbi, negyedik alkotmánymódosításra, amely - mint fogalmaztak - Magyarország nemzetközi partnereinek kifejezett tanácsa ellenére történt meg. Elfogadhatatlannak nevezték, hogy ebben helyet kaptak korábban alkotmányellenesnek minősített előírások.

Az Európa Tanács monitoring bizottságában elfogadottnak nyilvánított szöveg szerint az egyes aggályok önmagukban is súlyosak, ám együttesen nézve megdöbbentő a kulcsfontosságú intézmények többsége fölötti politikai ellenőrzés kialakításának szándéka, amelyet a fékek és ellensúlyos rendszerének meggyengítése kísér. 

MTI
MTI Hírfelhasználó