Rózsa-Flores Eduardo: Szilvásy György volt az
Szilvásy György és Gyurcsány Ferenc tanácsadói köre áll az őszödi beszéd kiszivárogtatása mögött – állítja egy vélhetően 2008-ban készült hangfelvételen a később Bolíviában meggyilkolt Rózsa-Flores Eduardo.
2013. május 31. 10:31

A férfi lényegében ugyanazt az eseményláncolatot vázolta fel, mint Glemba Zoltán, aki Laborc Sándornak, a polgári elhárítás vezetőjének számolt be – ugyancsak 2008-ban – a tudomására jutott, az őszödi beszéddel kapcsolatos információkról, mielőtt találkoztak volna Portik Tamással, a hazai alvilág egyik meghatározó figurájával.

 „A közvetítőt egyelőre nem akarom megnevezni, az, hogy ő Szilvásytól kapta, egyértelmű” – szögezte le Rózsa-Flores Eduardo egy vélhetően 2008-as interjúban, amelyben részletesen beszélt arról, hogy milyen körülmények között jutott nyilvánosságra Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde. A 2009-ben Bolíviában kivégzett újságíróval készült többórás hanganyag részletei számos ponton megegyeznek a Portik-Laborc-találkozókról készült jegyzőkönyvekben szereplő információkkal.

A polgári titkosszolgálat volt vezetője egyik beosztottjával, Glemba Zoltánnal ugyanis arról értekezett – még mielőtt Portik Tamás megérkezett volna a megbeszélésre –, hogy a volt miniszterelnöknek, illetve tanácsadóinak a döntése nyomán Szilvásy György közreműködésével szivárogtatták ki az őszödi beszédet.

Szilvásy György volt az

„Szilvásy György” – ezt válaszolta Rózsa-Flores Eduardo arra a kérdésre, hogy ki végezte a szalag kiszivárogtatását. Hozzátette: „Ebben a játékban ő úgy tűnik föl mint végrehajtó”. Rózsa-Flores hosszasan fejtegette, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt vezető Szilvásy György kikkel és miként tervezte meg a beszéd sajtóhoz juttatását. Szerinte ugyanakkor nem az egykori kancelláriaminiszter döntött a kiszivárogtatásról, hanem Gyurcsány Ferenc és tanácsadói köre. „Ez az a társaság, amely a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozik, közvetlenül Gyurcsány Ferenc alatt, mellett, és csak neki” – mutatott rá a döntéshozói körre Rózsa-Flores, megemlítve a később öngyilkosságot elkövető Daróczi Dávidot, a Gyurcsány-kormány szóvivőjét. Rózsa-Flores Eduardo szerint az MSZP szűk vezetése is be volt avatva, így Toller László, Lendvai Ildikó és Kiss Péter.

Mexikóba menekült

Kiss Péter vonatkozásában nem egyértelmű Rózsa-Flores álláspontja, ugyanis előbb úgy nyilatkozott, hogy a politikust csupán belekeverték az ügybe, később pedig azt mondta, hogy a környezetéből is érkezett telefonhívás arra vonatkozóan, mikor kerül nyilvánosságra a felvétel. Rózsa-Flores előadása több pontján ellentmondásokba keveredett, bár arról szintén beszélt, hogy két forgatókönyv is elképzelhető a kiszivárogtatás kapcsán, hiszen két szalag is volt a Gyurcsány-beszédből – egy példányt a MeH-nél, egyet pedig az MSZP-központban őriztek.

Rózsa-Flores Eduardo szerint – ez az információ szintén egybeesik a Laborc és Glemba beszélgetésén elhangzott forgatókönyvvel – Szilvásy egy informatikust bízott meg a hanganyag sajtóhoz továbbításával. Rózsa-Flores elmondta, ő egy Tóth György nevű informatikustól kapta az őszödi beszéd anyagát, akinek egy, az MSZP számára megbízásokat végző személy adta át. Bár Rózsa-Flores a felvételen nem nevezi meg az illetőt, azt elmondja, hogy az MSZP kézbesítője, a Kádár-érában a III/II-es ügyosztály ügynöke volt, a Horn-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal tanácsadójaként dolgozott, majd „Szekeres cégeit vitte”. Brády Zoltán, a Kapu főszerkesztője, Rózsa-Flores Eduardo jó barátja lapunknak korábban erről a személyről annyit árult el, hogy magas titkosszolgálati körökben mozog, monogramja M. L.

Rózsa-Flores kifejtette azt is, hogy a felvétel átadását követően Tóth György állandóan hívogatta őt, sürgetve az anyag kiszivárogtatását, mivel az MSZP-s összekötő az informatikuson kérte számon. Ezzel kapcsolatban Rózsa-Flores Eduardo annyit mondott, Tóth György annyira megijedt az eseményektől, hogy később Mexikóba menekült.

Az őszödi ellenzék nem is hibás?

Vagyis nem Gyurcsány Ferenc belső ellenzéke hanem maga a szocialista párt szűk vezetése – a kormányfő tudtával – hozta nyilvánosságra a 2006-os balatonőszödi szónoklatot Rózsa-Flores Eduardo szerint, aki maga is részese volt a beszéd terítésének. A beszélgetés során az újságíró egyébként hosszasan ecsetelte Szilvásy és Gyurcsány messzire visszanyúló kapcsolatát.

Ahogyan azt már korábban megírtuk, Rózsa-Flores maga is KISZ-titkár volt, ezért jól ismerte az MSZP felső vezetését. Gyurcsány és Szilvásy karrierjének indulása a KISZ-es időkre nyúlik vissza. A rendszerváltozást követően az egykori szocialista diákvezetők magas pozíciókhoz jutottak: Gyurcsány a politikai ranglétrán tört előre, Szilvásy szürke eminenciásként az államigazgatásban volt vezető beosztásokban.

„A hatalom az ő kezében van” – vélekedett Rózsa-Flores Szilvásyról, akit az MSZP-vezetés legnagyobb koponyájának tartott. A kiszivárogtatás körülményeit vizsgálták a Szilvásy irányítása alatt működő titkosszolgálatok – a politikus 2006 júniusától vezette a Miniszterelnöki Hivatalt, de felügyelete alá tartoztak a polgári titkosszolgálatok is. Molnár Zsolt, az MSZP szervezési igazgatója a Magyar Nemzetnek elmondta, a pártnál is folytattak vizsgálatot a MeH munkatársai, az eredményéről azonban nem kapott információkat.

MNO nyomán
  • „Befolyásolási művelet” az októberi választáson
    Földi László: Az antagonizmusban lévő ellenzéki pártok a koncon való veszekedés miatt szétmarcangolnák egymást, de a külső erőtér ennek az elkerülésére elképesztő pénzt öl a 2022-es projektbe.
  • A migránsokat hajtja a közelgő tél
    Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke azt kérte a svéd Ylva Johansson leendő uniós belügyi biztostól, hogy ismét kezdje el a tárgyalásokat az intézményekkel és a tagállamokkal az új menekültügyi rendszer kidolgozása érdekében. Ennek több elemét az Európai Parlament már elfogadta a leköszönő Európai Bizottság előterjesztése alapján, azonban a tagállami szintű tárgyalások megrekedtek.
  • Tetemre hívás
    A tanácskommün összeomlását követően a román hadsereg a bolsevizmus elleni harc jelszavával nemcsak a Duna-Tisza közét, hanem Budapestet és a Dunántúl keleti részét is megszállta. A Nagy Háború és a forradalmi téboly által tönkretett és kirabolt országgal az antant mielőbb békét akart kötni, ezért a Nemzeti Hadsereg fővezérét, Horthy Miklós altengernagyot támogatta a konszolidálásban és a rendcsinálásban. Száz éve, 1919. november 16-án vonult be a fővezér Budapestre,és egy új korszak vette kezdetét.
MTI Hírfelhasználó