Kövér: Nemzeti ügy, hogy éljenek a keresztény közösségek
Nemzeti és egyben európai ügy, hogy éljenek a keresztény közösségek, álljanak a templomok - jelentette ki Kövér László.
2013. június 1. 19:10

Az Országgyűlés elnöke erről a Városligeti fasori református templom felszentelésének 100. évfordulója alkalmából tartott hálaadó ünnepi istentisztelet utáni jubileumi közgyűlésen beszélt szombaton.

Köszöntőjében a házelnök kiemelte: Európa egy része ma komoly bajban van, nemcsak a kereszténységet, hanem önmagát és az élet ősi törvényeit is megtagadja. Szerintük a vallás, a nemzet és a család a múlt részét képezik. De vannak olyan európaiak is - velünk együtt -, akik szerint a vallás, a nemzet és a család mindig a jövőt jelentik, ezért megerősítendők - fogalmazott.

Hangsúlyozta: fontos a nemzet és a következő nemzedékek számára, hogy a keresztény közösségek továbbra is sikeresen keressék boldogulásuk útjait, Istenben bízva, ugyanakkor gyakorlatiasan. A Városligeti fasori református templom története jól példázza Magyarország elmúlt száz évének történetét és azt, hogy a hit összetartja a közösséget - jegyezte meg.

Emlékeztetett arra, I. István király (1000-1038) elrendelte, hogy legalább tíz falvanként építsenek egy templomot, amelyek keretbe foglalták a korabeli emberek életét, és azt hirdették, hogy a társadalom tagjai összetartoznak. Rámutatott, a városiasodással megrendülni látszottak a hit hagyományos keretei, ugyanakkor a városokban új templomokra volt szükség, hogy "megkössék" a keresztény gyökereiket még el nem vesztett embereket. A 20. század első éveiben a Kálvin téri templomhoz 40 ezer református tartozott - tette hozzá.

Amikor a Városligeti fasori református templom épült, Magyarország egyik virágkorát élte, nemcsak gazdasági, hanem szellemi és lelki értelemben is szilárdan állt az ország a talpán. Abban az időben is voltak elkötelezett emberei az egyháznak, akik gyülekezetet tudtak építeni - állapította meg.

Wattamány Zsolt, Erzsébetváros fideszes polgármestere arról beszélt, hogy a református vallás a kezdetektől fogva mélyen gyökerezett a magyarságban, a templom pedig hirdeti a közösség Istenhez tartozását és bele vetett hitét. A közös erőből épített falak valódi közösséget formáltak, amely képes arra, hogy ha baj van, összefogjon - hangsúlyozta.

Szólt arról, hogy a kommunizmus idején az együttműködést elutasító lelkészeket eltávolították, és mindent megtettek a hívő közösség ellehetetlenítésére. Mint mondta, ez a gyülekezet ma is képes a folyamatos megújulásra, ezért fontos, hogy támogassák azt a munkát, amelyet ez a közösség a környezetükben élőkért tesz. A polgármester ígéretet tett arra, hogy a Julianna Református Általános Iskola helyiségproblémáira megoldást találnak.

Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében emlékeztetett arra: 1933-ban, a templomépítés 20. évfordulóján a gyülekezet jeligét választott: "Ég, de meg nem emésztetik", és szintén ekkortól hivatalos pecsétjükön az égő csipkebokor szerepel, amelyben a bibliai történet szerint Isten megjelent Mózesnek.

Megjegyezte, Isten Mózest Izrael népének Egyiptomból való szabadítására küldte el, ugyanígy az Örökkévaló ma sem hagyja, hogy a világ megmaradjon "ebben a megrontott állapotában". Az égő csipkebokorban Isten önmaga titkáról is szólt, miszerint ő az "örök hűség, kereshetőség, megszólíthatóság és imádhatóság", amikor pedig a gyülekezet igét talált magának, nem a közösség választotta az igét, hanem az ige választotta magának a gyülekezetet - fogalmazott.

Emlékeztetett arra, hogy a fasori templomba becsapódott egy akna a torony mellé a második világháborúban, de az mégsem tudta lerombolni az épületet. Ugyancsak ebben az időben zsidó gyermekek találtak itt menedéket, majd 1945 után élelmiszert és ruhát gyűjtöttek a hívek a kitelepítetteknek és a kommunizmus üldözötteinek - fűzte hozzá, kiemelve: "küldetés és cél nélkül nincs értelme élnünk, nincs miért itt lennünk a világon".

Az ünnepi istentisztelet után a Budapest-Fasori Református Egyházközség ünnepi közgyűlést tartott, melynek során Somogyi Péter, a gyülekezet jelenlegi és Végh Tamás korábbi elnök-lelkésze idézte fel a templom százéves történetének egyes mozzanatait. Simonfi Sándor, a Budapest-Északi Református Egyházmegye esperese rámutatott: azt ünneplik, hogy a templom száz éve arra emlékeztet, szükség van az evangéliumra.

MTI nyomán
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Feltételekkel támogatja hazánk az uniós hitelfelvételt
    Feltételekkel, de hozzájárul Magyarország az európai uniós hitelfelvételhez – így döntött ma az Országgyűlés, miután elfogadta a kormánypártok erről szóló javaslatát. Ennek értelmében hazánk csak akkor támogatja a hétvégi uniós csúcson a mentőcsomagot, ha a felvenni készült 750 milliárd eurót kizárólag a gazdaság talpraállítására és például új munkahelyek létrehozására fordítják. Feltétel az is, hogy a gazdagabb tagállamok polgárai ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országoké és kikötötték azt is, hogy a folyamatban lévő, úgynevezett hetes cikk szerinti eljárásokat a hitelfelvétel elfogadása előtt le kell zárni.
  • Identitásunk finomítása végett fontosak a múlt részletei
    Történelmi múltunk aprólékos és szisztematikus feldolgozása nélkül "nem tudhatjuk, kik is vagyunk valójában és merre tartunk az egyre inkább elszemélytelenedő világunkban" - mondta az Alkotmánybíróság elnöke Juhász Imre alkotmánybíró Fiume - egy középkori város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában című könyvének bemutatóján kedden Budapesten.
  • Gulyás Gergely: manapság lázadás normálisnak lenni
    Manapság lázadás konzervatívnak, normálisnak lenni - hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kultúrharc a XXI. században című konferencián, Budapesten kedden.
MTI Hírfelhasználó