Rétvári: a Tavares-jelentés absztrakt veszélyekről szól
Az Európai Parlament által szerdán elfogadott jelentés nem tartalmaz konkrét jogi sérelmet, ezért nem is lenne indokolt bármilyen monitoringeljárás megindítása.
2013. július 4. 10:44

Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi államtitkár az M1 Ma reggel című műsorában elmondta, hogy a Tavares-jelentés, de a korábbi jelentések egyike sem tartalmaz konkrét jogi sérelmet, ezért nem is lenne indokolt bármilyen vizsgálat vagy monitoringeljárás. Két év telt el az alaptörvény elfogadása óta, a média törvény pedig lassan három éve lépett hatályba, egyetlen egy konkrét eset sem merült fel, ahol a sajtószabadságot vagy az alaptörvény alapján bárkinek sérültek volna a jogai. A jelentés absztrakt veszélyekről szól - fejtette ki a fideszes politikus.

Elmondta, hogy a Tavares-jelentésben választási megfigyelőként megjelölt EBESZ vizsgálatának áll elébe hazánk, hiszen a választási rendszerünk tisztább lett a korábbinál: azokat a visszásságokat és csalási lehetőségeket küszöböli ki, amelyekről 2002 óta sokat hallhattunk.

Felhívta a figyelmet Rui Tavares személyére, miként válhatott valaki egy XVIII. századi irodalmárból hirtelen alkotmányjogi professzorrá, aki a magyar törvényhozást a legapróbb részletekig ismeri. A jelentés maga pedig a három oldalas normához képest tízszer nagyobb – fogalmazott Rétvári Bence.

Hozzátette: az alkotmány kritikája azzal kezdődik a Tavares-jelentésben, hogy a magyar kormány nem törekszik sem a választójogi, sem az alaptörvény kapcsán elég széles konszenzusra és a magyar parlamentben a kétharmados többség fogadja el a törvényeket. A közigazgatási és igazságügyi államtitkár hangsúlyozta: pont abban a jelentésben szerepel ez, amelynek kapcsán az Európai Parlament sem törekedett konszenzusra, hiszen a jobboldal ellene volt, csak a baloldal támogatta a szavazáson a jelentés elfogadását.

Harangozó Gábor, az MSZP országgyűlési képviselője az M1 Ma reggel című műsorában nagyon fontos dolognak nevezte, hogy a Tavares-jelentés úgy került elfogadásra, hogy nincs benne konkrét szankcióra való utalás vagy felhívás. Kiemelte: a szocialista párt arra kérte az Európai Parlamentet, hogy Európa ne büntesse meg Magyarországot, a magyar embereket az Orbán-kormány elkövetett hibái miatt.

Hozzátette: amennyiben a jelentés megállapítaná a benne foglalt felvetéseket, akkor az európai uniós eljárás szerint hazánk azonnal szankcionálható lenne. Ez most egy figyelmeztetés: ha Magyarország ezen az úton megy tovább, akkor ki fog kerülni az európai unió közösségéből – jelentette ki Harangozó Gábor. Megjegyezte, vannak olyan alapértékek, amelyeket nem lehet áthágni és figyelmen kívül hagyni még kétharmaddal sem.

A szocialista politikus aláhúzta: volt egy tíz hónapos alkotmány-előkészítő munka, azonban a parlament elé került tervezetet Szájer József írta, semmibe véve az előkészítő folyamat eredményeit. „Három héttel később 16 órás vita után ezt el is fogadták” – fűzte hozzá.

Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője erre úgy reagált a Ma reggel műsorában: önmagában nem vitatható, hogy egy tíz hónapos – 2010. júniusától 2011. áprilisáig tartó – előkészítő munka előzte meg az alkotmány parlamenti vitára bocsátását. Hozzátette: "a német vagy a francia alkotmány ennél rövidebb idő alatt született."

Harangozó Gábor szerint Magyarországon rendszerszerűen leépítettek minden olyan jogi köteléket, ami a kormányt tudná abban korlátozni, hogy bármit megtehessen. „Ezért tudja ma megtenni minden korlátozás nélkül, hogy elveheti a trafikokat és haveroknak adhatja, hogy a helyi gazdák helyett a földeket odaadhatja a haveroknak, hogy a takarékszövetkezeteket lenyúlja. Elvonták az Ab-től gazdasági ügyekben a felülvizsgálati lehetőséget, ezért lehet elvenni a rokkantnyugdíjat.” – állította a szocialista képviselő.

Gulyás Gergely a műsorban úgy fogalmazott: a magyar jogrendszer ma lényegesen jobb és több ellensúlyt is tartalmaz a közjogi szabályok tekintetében, valamint alapvetően ugyanaz a kormányzati rendszer ma Magyarországon, mint 2010 előtt. A rendszerváltozás óta nagy változás az alkotmányos szabályok tekintetében még az új alkotmány elfogadásával sem történt – fűzte hozzá.

"Az Alkotmánybíróság ma hazánkban bármely törvényt vizsgálhatja, még – meghatározott alapjogok mentén – a költségvetés-tárgyú törvényeket is, mint ahogy semmisített már meg költségvetési törvényt az elmúlt két és fél alatt" – mondta a Fideszes képviselő. „Tehát nem lehet azzal vádolni az alaptörvényt, hogy lehetőséget adna önkéntes tulajdonelvonásra, az alkotmány a tulajdonhoz való jogot biztosítja mindenkinek.” – hangsúlyozta Gulyás Gergely.

A politikus szerint az alkotmányozás nemzeti hatáskör, amit az Európai Parlament a Tavares-jelentésben megtett, alkalmatlan tárgyban elkövetett kísérlet, túllépvez ezzel a hatáskörét. A fideszes képviselő szerint a Koppenhágai kritériumokat vizsgáló testület, amelynek létrehozását a volt marxista protugál képviselő sürgeti, egy nem létező uniós intézmény. Gulyás kiemelte: ez hatáskör-elvonásnak minősül, a Bizottságtól vonná meg azt a hatáskört, ami a szerződések őrének szerepét Brüsszelre ruházza. A politikus szerint mindez ráadásul hatáskör-túllépést is jelent, mert egy olyan uniós testületet kíván létrehozni, amiről nem rendelkezik az uniós alapszerődés. 

  • A kormány az ország biztonságát és a gazdaságot is megvédi
    Az elhúzódó háborús helyzetben az új magyar kormány két legfontosabb feladatának az ország biztonságának és gazdaságának megvédését nevezte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón. Gulyás Gergely bejelentette, hogy péntektől csak magyar rendszámú autók tankolhatnak rezsicsökkentett árú üzemanyagot, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig a kormány által nyolc területen bevezetendő extraprofit-különadó részleteiről számolt be.
  • A Kádár-rendszer feltárása nélkül nem érthetjük a jelent
    Száztíz évvel ezelőtt született Kádár János, aki hazánk XX. századi történelmének egyik legmeghatározóbb figurája lett.
  • A digitalizált világ diktatúrába torkollhat
    „Ha a mesterséges intelligenciának átadjuk a döntést, akkor valóban jöhet egy fordulat, amikor valóban már egzisztenciális fenyegetést fog jelenteni az emberi létezésre” – mondja Miklos Lukacs de Pereny.
MTI Hírfelhasználó