Közmeghallgatás az Európai Parlamentben a Benes-dekrétumokról
Közmeghallgatást szervezett kedden az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában a Benes-dekrétumok problémájáról Bagó Zoltán fideszes és Mészáros Alajos szlovákiai magyar néppárti EP-képviselő.
2013. július 9. 15:24

    A rendezvényt - mint azt Bagó Zoltán hangsúlyozta - felhívásnak szánták a magyar-szlovák párbeszéd érdekében.


    Három meghívott előadó - Rezsőházy Rudolf történész-szociológus, a Leuveni Katolikus Egyetem professzora, Horváth Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogtörténésze, valamint Korom Ágoston, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az európai uniós jog szakértője - különböző szempontokból elemezte a szóban forgó dekrétumokat, valamint az azokat megerősítő 2007-es szlovák parlamenti határozatot.


    Egyetértettek abban, hogy a szlovákiai magyarságot a második világháború után kollektív bűnössé nyilvánító, jogfosztó dekrétumok múltja és jelene megoldásra váró kérdés. Úgy vélekedtek, hogy a téma európai szemmel történő megközelítése és megvitatása jelentős mértékben hozzájárulhat a magyar-szlovák kapcsolatok fejlődéséhez, ezáltal pedig a közép-európai kisebbségek helyzetének javulásához.


    Bagó Zoltán emlékeztetett arra, hogy a magyar és a szlovák miniszterelnök által a múlt héten aláírt megállapodások új fejezetet nyitottak a kétoldalú viszonyban. Szerinte a mostani közmeghallgatáson levont következtetések és ténymegállapítások ezen új korszak egyik alfejezetének tekinthetők.
    A fideszes politikus szerint a diszkriminatív Benes-dekrétumokat eddig még soha nem sikerült ilyen magas szakmai szinten, nyilvánosan és európai módon bemutatni, elemezni. Előrelépés ez - tette hozzá - abból a szempontból is, hogy az Európai Parlamentben ősszel a petíciós bizottságon (PETI) túl további két illetékes szakbizottság, a jogi bizottság (JURI), valamint az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság (LIBE) is meg fogja vizsgálni a kérdést.


    "Közös jövőnk a megbékélés, hiszen együttműködésre vagyunk ítélve. Azzal együtt, hogy az idő múlása enyhíti a múlt sérelmeit, hiszem, hogy országaink között ma nincs helye a történelmi amnéziának. Ezért a kérdés rendezésére, mint európai jogász és jogalkotó magam egyetlen lehetőséget látok, nevezetesen a kollektív bűnösség elvét tartalmazó Benes-dekrétumoknak a szlovák jogrendből való törlését" - fogalmazott Bagó.


    Mészáros Alajos a rendezvényen megállapította: a deportálások és a jogfosztás emléke erősen él a szlovákiai magyarokban, de az uniós jogot sértő, ma is érvényesülő joghatásokat ettől függetlenül is meg kell szüntetni.


    "A XXI. században nincs helye a kollektív bűnösség elvének, sem a nemzetiségen alapuló diszkriminációnak, változásokat viszont csak higgadt párbeszéddel és tárgyalásokkal lehet elérni" - mondta.

mti
  • Jogi bástyákkal is védeni kell a család intézményét
    Vejkey Imre: Minket azért akarnak kiközösíteni, mert megvédjük a családokat és a gyermekeket, mert nem engedjük a család relativizálását! Egyetértünk Ferenc pápával, aki budapesti látogatása során búcsúzóul azt üzente a magyaroknak és az egész világnak, hogy „a család apából, anyából és gyermekekből áll, pont”.
  • Megújul a pápai katolikus nagytemplom
    Jövő tavasszal megkezdődik a pápai katolikus nagytemplom megújítása. Elsőként a templom külseje újul meg, a tervek szerint 2023 tavaszára - közölte a Veszprémi Főegyházmegye érseke kedden a Veszprém megyei településen.
  • Bethlen István országépítő munkája
    Meggyőződésem, hogy Bethlen Istvánnak és kormányának évtizedeken át méltatlanul zárójelbe tett, sőt, elhazudott országépítő munkája hasznos válaszokat adhat azokra a kérdésekre is, amelyekkel saját korunk kihívásai szembesítenek bennünket - fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a Bethlen-kormány megalakításának 100. évfordulója alkalmából szervezett keddi konferenciára írt köszöntőjében.
MTI Hírfelhasználó