A nemzetpolitika időszerű kérdései
Az immár hagyományos nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésre került sor péntek délelőtt Tusványoson a határon túli magyar szervezetek képviselőinek részvételével, amit Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára moderált.
2013. július 26. 15:02

Borboly Csaba az RMDSZ Csíki Területi elnöke úgy érzi, hogy sokak szemében a nemzetpolitika csak a „nagyok” dolga, és kevés beleszólása van az alacsonyabb szinteken dolgozó politikusoknak és a választóknak, holott szerinte a nemzetpolitika fő alapja például az a család, aki vállalja, hogy sok kilométerre elviszi a gyerekeit, hogy magyar iskolába járhassanak.
Társadalmasítani kellene a nemzetpolitikát, ahol a nagypolitikának csak előkészítő szerepe volna. A döntéseket a helyi vagy civil szerveződéseknek kellene meghoznia. Az egyházak szerepét is növelni volna tanácsos, míg a politikának hátrébb kellene vonulnia.
Jó volna növelni a magyar szavazatok számát, mert a legutóbbi választáson is kevesen mentek el és szavaztak magyar pártokra. Az országos politikán belül azonban még így is kevesen vannak, tehát szövetségeseket kell keresni, többek között a helyi románsággal.
Jövőre államelnöki választás lesz Romániában. Fontos lenne, hogy az erdélyi magyarság érvényesítse az érdekeit. A legutóbbi választásokat néhány tízezer szavazat döntötte el, így nem mindegy, a 4-500 ezer magyar szavazó melyik jelölt mögé áll. Ennek érdekében szükséges lenne egy politikai minimum a párbeszédben: az acsarkodás is csökkenti az aktív választók számát. Az elmúlt években a magyar-magyar verseny nem hozott eredményt. Hargita és Kovászna megyében elfogadható, de ahol román-magyar verseny van, ott egységesen kell fellépni a magyarságnak.

Horváth Ferenc a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke elmondta, hogy az elmúlt évek látszata ellenére Szlovéniában sincs kolbászból a kerítés. Súlyos gazdasági és morális válsággal küzdenek. Az elmúlt három évben három kormány volt, így nehéz tárgyalásokat folytatni és kapcsolatokat építeni. Egyelőre nem csökkent a költségvetési támogatása a magyar intézményeknek, de ez jövőre valószínűleg változik. A Magyarországról érkező segítség viszont növekszik az elmúlt években.
A jogrendszer – mint őshonos kisebbségnek – alanyi jogon biztosít parlamenti képviseletet, és sok egyéb törvényben szerepelnek a kisebbségek szempontjai. De sok dolog csak de jure működik. Az autonómia kapcsán ők jutottak a legtovább. Most egy új kisebbségi törvény elfogadásán dolgoznak.
Nem volt tavaly népszámlálás, így pontos adatok nincsenek a magyar kisebbség méretéről, de körülbelül hétezer ember képezi a muravidéki magyar közösséget. Erősödik a közösség, növekszik az értelmiségiek és intézményeik száma is. A közösség nagyon sok tagja aktív a kultúrában, politikában. Most a sport felé próbálnak nyitni, és próbálnak együttműködni magyarországi szervezetekkel.
Probléma azonban, hogy nincs saját iskolájuk és saját egyházuk sem. A kétnyelvű iskolák célja eredetileg az volt, hogy a szlovénok is megtanuljanak magyarul, de a helyzet mára inkább fordítva történik. Sajnálatát fejezte ki, hogy magyar papjuk sincs.
Fontos a két szomszédos megyével (Zala, Vas) való együttműködés, ami immár már több mint húsz éves múltra tekint vissza. Ennek keretében az anyaországiak sok szakemberrel és támogatással segítették a muravidéki magyarokat. Jelenleg fő céljuk a gazdasági alapok megerősítése. A válság miatti második körös privatizáció jó lehetőséget nyújthat magyar vállalatoknak, hogy megjelenjenek a szlovén piacon. Zárásként elmondta, hogy folyamatban van saját konzuli iroda megszervezése is.

Ezt követően Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kapott szót. Elmondta, hogy az elmúlt év politikája különbözött a korábbi húsz évtől. Eddig többnyire egy választás után stabil volt a helyzet a következő választásig. Most szinte naponta kell értékelni akár országos, akár tartományi, akár helyi szinten az aktuális problémákat. Ez folyamatos munkát jelent, és feszültségeket is keltett a magyar közösségben is. A gazdasági problémák kezeléséhez nem elég az erejük, a következményei viszont bizonytalanságot és negatív hangulatot eredményeznek. Ennek jeleként értékelte, hogy a most zárult felvételi ciklusban több, mint 570 fiatal jelentkezett magyarországi egyetemre, mert a szülők nem látják biztosnak az otthoni helyzetüket.
Változást jelent, hogy elindulhatnak januárban az EU csatlakozási tárgyalások. Ezt örömmel fogadják, mert egy olyan értékrendszerhez csatlakozik Szerbia, amivel ők is azonosulni tudnak. A tárgyalások tartalmazzák a kisebbségek kérdéskörét, ami lehetőséget jelent a további érdekérvényesítésre.
A megbékélés kapcsán hét évtizedes álmuk valósult meg, ami javítja Magyarország és Szerbia európai megítélését is.
A jövő kihívásaként említette az előrehozott választások lehetőségét, valamint hogy a csatlakozási tárgyalásokra felkészüljenek szervezetileg is. A 2014-es magyar választások kapcsán elmondta, hogy a délvidéki magyarok negyven százaléka vette fel az állampolgárságot. Őket próbálják meggyőzni, hogy éljenek választójogukkal is.

Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja elnöke beszámolt róla, hogy sikerült Ógyalla mellett egy Tusványoshoz hasonló rendezvényt tartaniuk első alkalommal a múlt héten. Ez fontos eszköz a magyar közösség megerősítéséhez.
A felvidéki politikus elmondta, hogy vészesen terjed az általa „szlovmagy vírusnak” nevezett trend, ami az asszimiláció és az önfeladás útja. Bírálta a Most-Híd párt részvételét a szlovák kormányban. Meglátása szerint a nemrég megbukott kisebbségi kormánybiztos funkciója nem tudja a kisebbségi érdekek hathatós képviseletét biztosítani.
Civil kezdeményezésre új eszközöket hoztak be a kétnyelvűség népszerűsítésére. A Most-Híd pártnak volt egy javaslata a menetrendek és közlekedési táblák többnyelvűsítésére, de sajnos a konkrét javaslat nem is tartalmazott megvalósítható megoldást, és végül a parlamenti szavazáson is elbukott.
Újra felmerült a területi átrendezés kérdése Szlovákiában is. Ezen a téren együttműködés alakulhat ki az erdélyi magyarokkal. Az iskolák is veszélybe kerülhetnek, mert költségtakarékosságból össze kívánnak vonni iskolákat, és ezek sorában valószínűleg a magyar oktatási intézmények lesznek az elsők.
Örömmel említette viszont, hogy elindult a párbeszéd az autonómiáról, és ez a fogalom már nem szitokszó a Felvidéken sem. El kell érni, hogy az autonómiát ne azonosítsák a véres polgárháborúval járó határmódosítással, sem a szlovákok, sem bizonyos magyar csoportok.

Ezután Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke elmondta, hogy Horvátország magyarok lakta térsége egy kis régió, ugyanakkor a leggyorsabban itt fogyatkozik a magyar közösség. Jugoszlávián belül viszonylag jó gazdasági helyzetben voltak, és az oktatásban is megvoltak a lehetőségeik. A délszláv háborúban a szerbek lerohanták a magyar területeket, ami hatalmas pusztítást jelentett emberéletben és lelkiekben is.
Az alacsony lélekszám miatt a befolyási képességük nagyon kicsi. Meglátása szerint az oktatás és a hitélet (iskola és templom) mellett a gazdasági élet is a megmaradás fontos alapja.
Horvátországban példaértékű a kisebbségek védelme az alkotmányban és az alkotmány erejű törvényekben, a mindennapokban azonban érezhető a horvátok finom és kulturált asszimilációs törekvése. Példaként említette, hogy milyen huzavona zajlik az egyik magyar iskola magyar igazgatójának kinevezése körül.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke elmondta, hogy minden törekvésük és a magyar kormány támogatása ellenére az elmúlt évi választásokon nem jött létre magyar körzet, hanem három részre osztották a tömbmagyarságot. Így esélytelenné vált, hogy magyar képviselő kerüljön az ukrán parlamentbe.
A nyelvtörvény végrehajtása is problémákat okoz. A törvény 10%-os aránynál már lehetővé teszi a kisebbségi nyelvek használatát, a magyar nyelv esetében azonban ezt nem hajtják végre.
A harmadik problémát a nacionalista szervezetek „szabadjára engedése” okozza. Ennek indoka meglátása szerint a jövő évi elnökválasztás, ahol a radikálisok egyik vezetőjüket szeretnék a jelenlegi elnök ellenjelöltjének.
A választásokon Erdélyhez hasonlóan a magyar választók körülbelül fele vett részt, és ezeknek körülbelül a fele szavazott a magyar jelöltekre. Az állampolgárságot sokan veszik fel, bár a jogi helyzet bizonytalan. Mivel nem EU-tagok, ezért a vízum-kötelezettség miatt konkrét előnyökkel is jár a magyar állampolgárság, így sok nem magyar nemzetiségű is folyamodik a honosításért. A magyar törvény nem követeli meg a magyar nemzetiséget, csak a magyar felmenőket és a nyelvismeretet.
A keleti bővítési keretből egymillió dollárt juttatott a magyar állam kárpátaljai iskolafelújításokra, amihez az ukrán állam is hozzájárult ugyanekkora összeggel. Fontos a felsőoktatási intézmény fenntartása is, amihez szintén kaptak idén tavasszal támogatást a magyar kormánytól.

A panel zárásaként Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke kapott szót. Véleménye szerint a nemzetpolitika szempontjából fontos Magyarország és a magyarság „függetlenségi harca” a szuverenitás megőrzése érdekében. Nagy jelentőségűnek nevezte, hogy részt vehetnek a jövő évi választásokon, annak ellenére, hogy valószínűleg nem ők fogják eldönteni, ki kerüljön kormányra Magyarországon. Üdvözölte az Orbán-kormány nemzetpolitikai intézkedéseit, és véleménye szerint várható, hogy ezek lassan leszivárognak a mindennapokba.
Ezután a nemzetpolitika elméleti megalapozására vezetett elő néhány gondolatot: A nemzetpolitika körülbelül ötszáz éve, Mátyás halála után került előtérbe. Azóta folyamatos harcban áll a magyarság valamilyen nagyhatalommal szemben. A legtöbb időszakban két táborra oszlott az ország: az egyik tábor a főhatalomba beépülve próbál érdekeket érvényesíteni, a másik tábor az önállóságban, az autonómiában látja a megoldást, minél távolabb a főhatalomtól. Erdélyben ez konkrétan azt jelenti, hogy a kormányra mennek-e vagy sem. A „labanc” szemléletű politika a kamarilla-egyezkedést részesíti előnyben, a „kuruc” szemléletű pedig a közösséghez fordul.
Üdvözölte Borboly Csaba felvetését, hogy a különböző politikai szereplők próbálják meg kerülni a személyeskedést és egymás „bántását”.

-kl-