A mi időnk - Orbán Viktor előadása Tusványoson
Ezt a címet kapta a XXIV. Tusványosi Nyári Szabadegyetem záró fóruma, melyen Orbán Viktor és Tőkés László osztotta meg gondolatait a nagyszámú hallgatósággal. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a magyar kormányzat által megtett utat, az eltelt három év eseményeit helyezte világtörténelmi és gazdaságpolitikai kontextusba.
2013. július 27. 12:40

Orbán Viktor előadásában elmondta, hogy a XX. század történelme háromszor is olyan fordulóponthoz érkezett, melynek során új gazdasági-hatalmi rendszer kiépülése vette kezdetét. Az I. és a II. világháború mellett a 90-es években Közép- és Kelet-Európában bekövetkezett rendszerváltás is ebbe a körbe sorolható. Egy ilyen átalakulás minden nemzetet az elé a kihívás elé állít, hogy újra megtalálja benne a helyét.

A '90-es évek rendszerváltását követően Európa az egységesülés felé vezető folyamat megerősítésével válaszolt. A helyesen felismert feladat megvalósításába azonban két hiba is csúszott, melyek hatásait ma is érzékeljük. Egyrészt Közép- és Kelet-Európa országai felkészültségük ellenére későn kaptak lehetőséget a csatlakozásra, ami egy gyengébb Európai Uniót eredményezett a 2008-as válság idejére, másrészt a pénzügyi unió kiépítése sem kellő konzekvenciával valósult meg, ami napjainkban az eurózóna válságában öltött testet.

A rendszerváltást követően negyed századdal és a gazdasági válság kirobbanásától pár évre újabb ilyen fordulat van kibontakozóban, új világrend kialakulóban. Ebben a helyzetben mind a jelentősebb ázsiai országok, mint Kína vagy India, mind az Egyesült Államok megadták már válaszaikat úgy gazdasági, mint világhatalmi szintéren. Az Európai Unió még keresi helyét, de intézményrendszere képtelen a szükséges válaszok megadására. Erre csak az EU-t alkotó nemzetállamok képesek. A külön-külön megadott helyes válaszok vezethetnek el majd egy sikeres Európai Unió megszületéséhez.

Szűkebb otthonunk további sorsát vizsgálva felmerül a kérdés, hogy a Kárpát-medence országai milyen feladattal szembesülnek ebben az átalakuló világban. A világhatalmak minden időben igyekeznek az erőforrásokat elvonni a gyengébb államoktól, míg ezek törekvéseikkel akadályozni próbálják a folyamatot. A nyersanyagok, az emberi erőforrások és a tőke kivonásának megakadályozása a feladat Magyarország számára is. Ez teszi ugyanis lehetővé a politikai és gazdasági szuverenitás megőrzését, az erős nemzetállam megszületését.

A Magyarországon előállított javak kivonása a politikai rendszerváltás ellenére is folytatódott, a gazdasági és pénzügyi kiszolgáltatottság megmaradt, még ha más hatalmi tényező felé irányul is. Egy nemzeti kormány számára elsődleges fontosságú, hogy az országban megtermelt javak nagy része ott is kerüljön felhasználásra, mert az elvont erőforrások aránya adott esetben igen jelentős is lehet. Magyarország esetében ez a különbség 2.000 milliárd forint, ami megegyezik az egy évben kifizetett nyugdíjak 2/3-ával, az államadósság két évi kamatával, vagy több mint az oktatásra egy évben költött összeg.

A kivonás módjai változatosak lehetnek. Ezek egy része természetesen jogos, például a termelő gyárak esetében, melyek munkahelyet teremtenek, adóznak, s természetes módon profitjukat tovább kívánják kamatoztatni. A kivonás másik csoportjának létjogosultsága azonban megkérdőjelezhető, pl. a külföldi bankok vagy közszolgáltató monopóliumok extraprofitja, az árfolyamspekulációk nyeresége, vagy akár a devizahitelesek árfolyamvesztesége. A 2010-ben bizalmat kapott kormány célja az volt, hogy ezt az erőforráselvonást, pénzszivattyúzást megszüntesse és a megtermelt jövedelem lehető legnagyobb részét az országban tartsa. Ezért Magyarország, talán egyedüliként, nem válságról beszél, hanem egy új rendszer felépítéséről. Természetesen ennek a rendszernek a megalapozását az a bizalom tette lehetővé, amivel az ország lakossága hatalmazta fel a kormányt és biztosította számára a kétharmados parlamenti többséget. A magyarok ösztönösen ráéreztek arra 2010-ben, hogy erős összefogásra van szükség a nehéz helyzetből való kilábaláshoz.

Az önrendelkezés visszaszerzéséhez vezető első és legfontosabb lépés az új rendszer alapjainak megteremtése volt. Ezért született meg az új alkotmány, az Alaptörvény, mely a szabadság tiszteletére és a kötelezettségek fontosságára egyaránt épít, bevezetve a közjó fogalmát. A gazdasági megalapozás első lépését az államadósság csökkentésére irányuló törekvések képviselik. Az elmúlt három évben jelentős lépések történtek ezen a vonalon, nyár végéig pedig előtörlesztéssel visszafizetésre kerül az IMF-hitel is. Forrásai rendelkezésre állnak. A kilábalás egy, a kollektivizálás során meggyengült, tőkevesztett gazdaság számára egyedül nem lehetséges, segítőkre van szükség. Ezért kötött a kormány stratégiai megállapodásokat megfelelően kiválasztott cégekkel, megfelelő feltételek mellett. Az elmúlt időszakban közel 30 ilyen megállapodás megkötésére került sor. Mindezek mellett szükséges a nemzeti tőke megerősítése is, mind a kis- és középvállalkozások, mind a nagy nemzeti cégek terén. Ebből a szempontból Magyarország jól áll, hiszen a stratégiailag fontos ágazatokban már léteznek ilyen cégek. Pénzügyi vonalon a takarékszövetkezeti rendszer, az energiaiparban az MVM és a MOL, az építőiparban a Trigránit, a gyógyszeriparban pedig a Richter említhető. Természetesen a megtermelt javak igazságos elosztása is szükséges, amiben fontos lépést képviselt a bankadó bevezetése.

A pénzügyi források mellett fontos az emberi erőforrások megerősítése is, amit a demográfiai program igyekszik támogatni. Jelenleg olyan társadalmi berendezkedésben élünk, mely a nőknek nem ad kellő megbecsülést. A kormányzat célja tehát ősztől egy olyan gyermekellátási rendszer bevezetése, mely pénzügyileg is megfelelő lehetőséget teremt a gyermeket vállalni szándékozó családok számára. Az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerülőket sem szabad azonban magukra hagyni, ezért kezdte meg a kormány a devizahitelesek felkarolását. A közmunkaprogramok az 1930-as évek módszerével kívánják kezelni a válság következményeit, azonban jóval kisebb forráslehetőségek mellett. Az EU 3%-os előírása és jelenlegi államadósságunk nagysága csak szerényebb programot tesz lehetővé, de még ennek keretében is 300 ezer ember jut jelenleg segély helyett munkához. Az emberi erőforrások újjászervezése fontos feladata volt a jelen kormánynak, ezért az Emberi Erőforrás Minisztérium keretei között épített fel egy integrált rendszert az oktatás, sport, egészségügy stb. területeiből.

A végrehajtott lépéseket nem elég azonban megtenni, meg is kell mutatni a lakosságnak, hogy ez az esetleges terhek mellett számukra is előnyös következményekhez vezet. Be kell bizonyítani, hogy a nemzeti ügyek érdekében vállalt nemzetközi, gazdasági konfliktusok gazdasági előnyt jelentenek számukra. Fontos tehát tudatosítani, hogy például a telekommunikációs adóból 185 milliárd forintot gyűjtött be az állam, a kifelé irányuló pénzszivattyúból többezer milliárd forintot sikerült itthon tartani az igazságosabb elosztás révén.

Végezetül a kettős állampolgárság ügyét is fontos kicsit közelebbről megszemlélni. A XX. századi magyarság szétszakított és szétszóratott helyzetbe került. Ilyen helyzetben erős nemzetállamot közjogi eszközökkel lehet csupán teremteni. Ha okosan szervezzük ezt az együttműködést, akkor az mind az anyaország, mind a határokon kívül élő magyarok gyarapodásához hozzájárul. Természetesen ehhez egy erős anyaország léte elengedhetetlen. 2010-ben a lakosság kétharmada szavazott bizalmat az új rendszer építésének, melynek fennmaradása azonban minden magyar érdeke. Ennek megteremtése közös lehetőségünk és egyben közös felelősségünk.  

* * *

Tőkés Lászlónak a tábor mottója kapcsán bibliai példázat jutott eszébe: amíg van időnk, addig cselekedjünk. Rosszakaróik mindig azt mondják, hogy majd később kell tüntetni, nincs itt az ideje. Pedig ha nem akkor cselekszünk, amikor itt van az ideje, akkor végzetes mulasztást követünk el, aminek utódaink is meg fogják inni a levét.

Ismert a mondás: Aki időt nyer, életet nyer. Úgy érzi, ellenfeleik - hasonlóan a horgászhoz, akinek nagy hal akadt a horgára -, próbálják kifárasztani őket. Fontos a közös fellépés, mert a magyarság léte a tét. Megállapította: Gyáva népnek nincs hazája, és nem csak hazája nincs, hanem autonómiája sincs. Most a mesterséges regionalizáció ellen fel kell szólalni. Még Ceaușescu sem merte nem létrehozni a két székely megyét, most pedig veszélyben van az egységes székelyföldi régió. Ez ugyanolyan veszélyes, mint a falurombolás volt annak idején. Nem engedhető meg, hogy népszavazás nélkül módosítsák a régiók határait. Elmondta, hogy a helyi magyarok nem akarnak az erdélyi zsidók és szászok sorsára jutni.

A magyar-magyar együttműködés kapcsán bírálta az RMDSZ-t, és nem tartja jónak, hogy minden áron kormányra szeretnének kerülni, függetlenül az adott kormány céljaitól. Úgy látja, nem szabad mindenáron megteremteni az egységet, de az alapvető célokban fontos lenne megállapodni. Az RMDSZ-ből azokkal a politikusokkal együtt szeretne működni, akik hitelesek, nem korruptak.

Javasolja, hogy ne csak székely zászló legyen, hanem legyen Erdélynek is saját zászlaja, mert ennek a nagy régiónak is szüksége van a szimbolomokra.

* * *

Az előadások után Németh Zsolt, aki a moderátor szerepét is betöltötte, valamint Löffler Anna a magyarországi, Sándor Krisztina pedig az erdélyi szervezők nevében bezárta az idei szabadegyetemet, és egyúttal hívott mindenkit a jövő júliusban megrendezésre kerülő, 25. rendezvényre.

Zenta, -kl-
  • Az EU-ban egy szűk kör kezében van a valódi hatalom
    „Az európai intézmények működése a gyakorlatban meglehetősen különbözik attól, amit a szerződésekben vagy a könyvekben olvashatunk" - jelentette ki Trócsányi László. Rámutatott, hogy az Európa Parlamentben elvileg ugyan minden tagállam egyenlő, de . "a valódi hatalom egy szűk kör kezében van", s a döntések meghozatala "zárt ajtók mögött történik".
  • Meghosszabbítja a kormány az oltási akcióhetet
    Egy héttel meghosszabbítja a kormány a hétfőn indult oltási akcióhetet - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken reggel.
  • Brutális erejű választási beavatkozásra készülhetünk
    Horváth József: Közép-Európán söpört végig egy furcsa, kormányokat és politikusokat buktató hullám. Ausztria, Csehország, Szlovákia, Románia és legutóbb Bulgária. Ami közös bennük, hogy az európai balliberális fősodorral szemben álló politikusokat, pártokat járattak le és szorítottak ki kormányzati pozícióból.
MTI Hírfelhasználó