Lázár: Ez nem boszorkányüldözés!
A korábbinál határozottabban lép fel az offshore cégekkel szemben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – jelentette ki Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár csütörtökön. Elmondta, a napokban kapja meg a felszólítást újabb nyilatkozat kitöltésére az a 44 ezer pályázó, amely korábban az NFÜ pályázatai során uniós támogatást kapott.
2013. szeptember 5. 21:05

A politikus, aki kormánybiztosként egy hónapja vette át a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetését, közölte: az érintetteknek ugyanazt, a réginél részletesebb kérdőívet kell kitölteniük, amelyet az új pályázók már automatikusan megkapnak, és amely az alaptörvényi és abból következő törvényi átláthatósági feltételeknek való megfelelésre tartalmilag kérdez rá.

A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy az NFÜ a korábbinál határozottabban lép fel az offshore cégekkel szemben, nem kímélve az egyébként is komoly változások elé néző fejlesztéspolitikai intézményrendszert sem.

Lázár: Az élen kell járnunk

„Az átlátható viszonyok megteremtésével 2010-ig nem foglalkozott senki, a 2011. január 1-jén hatályba lépett alaptörvény azonban előírja, hogy közpénzhez csak átlátható tulajdonosi szerkezetű pályázók juthatnak hozzá. Mivel az NFÜ több tízezer pályázatnak ítélt meg támogatást, úgy gondolom, élen kell járnunk a transzparencia megkövetelésében is” – fogalmazott Lázár.

Emlékeztetett: az NFÜ eddig azt a gyakorlatot követte, hogy a pályázati dokumentáció részét képező nyilatkozat formájában, a pályázók önbevallása alapján tett eleget az átláthatóságot vizsgáló kötelezettségének.

A szeptember elsejétől használt dokumentumban a pályázó büntetőjogi felelősségének tudatában nyilatkozik arról, hogy az általa képviselt szervezet a vonatkozó jogszabályok egyes feltételeinek milyen tények alapján felel meg. „Ez a lépés az első, és szándékom szerint az egyetlen olyan intézkedés, amely a pályázók és az NFÜ kapcsolatában nem az egyszerűsítésről, hanem növekvő adminisztrációról szól” – tette hozzá az államtitkár.

Nyilatkozatot tesznek a társaságok

Ismertetése szerint szeptember elejétől az uniós támogatásra pályázó szervezetnek nyilatkoznia kell az átláthatóság törvényben foglalt kritériumai teljesüléséről egyenként, tényszerűen, hogy mely körülmény, tény, adat az, amely miatt a szervezet megfelel az átláthatóság jogszabályi feltételeinek. A gazdasági társaságoknak nyilatkozniuk kell név szerint például a tulajdonosi körről és struktúráról, a több mint 25 százalékos tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró tagjaikról és azok adóilletőségéről is – mondta.

A politikus kiemelte: az új eljárásrendben a közreműködő szervezet a pályázat befogadását követően egybeveti a pályázók nyilatkozatait a közhiteles cégnyilvántartásban található adatokkal, azonban a magyar jogi környezet miatt számos olyan adat szükséges az átláthatóság bizonyításához, amelyek tekintetében a pályázók teljes felelősség mellett tett nyilatkozataira is támaszkodni kell.

Az utolsó láncszemig

Azoknál a cégeknél, ahol kizárólag magyar magánszemélyek alkotják a tulajdonosi kört, a nyilatkozat kitöltése alig vesz néhány percet igénybe, és elegendők hozzá a társasági szerződésben is szereplő adatok. „Ennél bonyolultabb eset az, amikor a támogatott vállalkozásnak külföldi tulajdonosai is vannak. Ez csak akkor jelenthet problémát, ha a tulajdonosi lánc nem fejthető egyértelműen vissza az utolsó láncszemig, vagy olyan elem is van benne, amely adómegkerülési szándékot sejtet” – mondta Lázár, hozzátéve: nem boszorkányüldözésről van szó, de mindenkit utolér a rendszer, aki nem tud megfelelni az átláthatóság törvényi feltételeinek, legyen szó akár hazai, akár külföldi szereplőről.

Az új szabályozás életbe léptetésének időzítéséről az államtitkár elmondta, hogy a költségvetési ciklus végéhez közeledve az elszámoltatásnak egyre nagyobb szerep jut. Az Állami Számvevőszék korábban explicite kifogásolta az átláthatósági törvényekkel kapcsolatos hiányosságokat, s ezt orvosolta most az NFÜ.

„Tudjuk, hogy mennyi pénzt használhatott fel Magyarország ebben a költségvetési ciklusban, de a felhasználók és a hatékonyság kérdésében az állampolgárok jogosan tehetnek fel kérdéseket. Tiszta helyzetet akarunk teremteni, láthatóvá téve, hogy ki és milyen célok érdekében jutott közpénzekhez” – szögezte le Lázár.

MTI
  • Karácsony Gergely lovasszobránál
    De nézzük végre Budapestet, mert Budapest csodás. Húsz évig vezette egy szociológus, kilenc éve vezeti egy mérnök. Nem kell különösebb hangszerismeret lezongorázni a különbséget.
  • Nyílt hibridháborús hadüzenet a Székelyföldnek
    A megfélemlítés az egyik, talán legfontosabb célja a hibrid háborúnak. Bukarest ezúttal – akarva-akaratlanul – bevallotta, hogy háborút indított a Székelyföld ellen – még ha annak „csak” hibrid változatát is.
MTI Hírfelhasználó