Varga Árpád, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökhelyettese pénteki budapesti sajtótájékoztatóján az adatokat úgy értékelte, hogy a gazdaság nagyjából produkálni tudta az előző évi teljesítményt, a 2008-2010-es évek csökkenő tendenciája után folytatódik a kilábalás.

A közel 400 ezer - az előző évinél mintegy 9 ezerrel kevesebb - vállalkozás adatai alapján a nyereséges vállalkozások száma 1,2 százalékkal nőtt, az általuk kimutatott nyereség ugyanakkor 7,4 százalékkal csökkent. A veszteséges társaságok száma 4,2 százalékkal, veszteségük 33,3 százalékkal mérséklődött, s nulla eredményt is az előző évinél kevesebb vállalkozás mutatott ki. 

A mikrovállalkozások és nagyvállalkozások adózás előtti eredménye csökkent, a kisvállalkozásoké 2,5-szeresére, a középvállalkozásoké 3,9-szeresére növekedett. Mindezek eredményeként nemzetgazdasági szinten 31 százalékkal, azaz 689 milliárd forinttal nőtt a társas vállalkozások eredménye. Az adókötelezettséget vallók száma 6,1 százalékkal, 16,5 ezerrel emelkedett. 

Az elnökhelyettes az adatokat elemezve ismertette: az árbevételben 1 százalékos elmaradás mutatkozik, a költségeket ugyanakkor 1,5 százalékkal sikerült lefaragniuk a cégeknek. Az üzemi eredmény 10 százalékkal emelkedett. A pénzügyi műveletek vesztesége továbbra is jelentős, de csaknem felére esett vissza. A rendkívül eredmény arányát tekintve nagy mértékű, összege azonban nem annyira jelentősen, 56 milliárd forinttal nőtt.
A vállalkozások pozitív adóalapja (3035 milliárd forint) 1,3 százalékkal elmaradt az előző évitől, az adókötelezettség (319 milliárd forint) ennek ellenére 9,8 százalékkal nőtt. Az utóbbiban az adókedvezmények 34,1 százalékos visszaesése játszotta a legnagyobb szerepet, amelyeknek összege 47,6 milliárd forinttal mérséklődött 2011-hez képest.

Az igénybe vett adókedvezmények, a mentesség és a visszatartott adó 2012-ben 95,4 milliárd forinttal csökkentette a számított adót, míg 2011-ben még 143 milliárddal.
Beruházási kedvezményeket 2011-ben még 70,7 milliárd forint értékben tüntettek fel az adózók bevallásaikban, s arányuk 70,7 százalék volt a kedvezményeken belül. Tekintve, hogy e kedvezményt a beruházási értékhatárok (3 milliárd és 10 milliárd forint) miatt szinte csak a nagyvállalkozások tudták igénybe venni, részesedésük az adókedvezményeken belül 85,7-ről 70 százalékra csökkent.

A látványcsapatsportok támogatásának kedvezménye rendkívül népszerűnek bizonyult, a 2011. évi összeg csaknem dupláját vették igénybe az adózók. Az előadóművészeti szervezetek támogatása és a fejlesztési kedvezmények összege ugyancsak jelentősen nőtt, előbbi kétharmadával, utóbbi harmadával az előző évhez képest. A látványcsapatsportok támogatásának részesedése az adókedvezményeken belül a 2011. évi 19,7-ről 38,8 százalékra emelkedett.
A kkv-k által felhasznált kedvezmények nagysága az 1,4 szeresére nőtt, az egyéb (főként nagy) vállalkozásoké harmadával csökkent. A teljes összeg 70 százalékát az egyéb vállalkozások vették igénybe, a kkv-k részesedése több, mint kétszeresére nőtt, 14,3-ról 30 százalékra. Az igénybe vett kedvezmények alakulását a társas cégek eredményessége befolyásolja, mivel csak számított adókötelezettségük terhére történhet a kedvezmények elszámolása.

Bár a vállalkozások 89 százaléka a mikrovállalkozások közé tartozik, csak a belföldi árbevétel 18,2 százalékát adják, míg az adózók 4 százalékát kitevő egyéb (főként nagyvállalkozások) a 45,1 százalékát, míg a kisvállalkozások 19, a közepesek 18 százalékát.
A vállalatmérettel nő az exportbevételek aránya a teljes árbevételen belül: háromnegyede (74 százalék) a nagy-, 16 százaléka a közepes, 7 százaléka a kivállalkozásokhoz kötődik, míg a mikrovállalkozásokhoz csak 3 százaléka. 

    Varga Árpád, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökhelyettese pénteken Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: az szja-bevallások adataiban két jelentős változás, az adójóváírás megszüntetésének és a szuperbruttó fél szuperbruttóvá válásának hatása érződik.
Az összevont jövedelmek volumene tavaly 4,9 százalékkal emelkedett, a munkaviszonyból származó bérjövedelem növekedése pedig 5,9 százalék volt, és aránya 90,14-ről 91,02 százalékra nőtt.

Munkaviszonyból származó bérjövedelemmel 3,771 millióan rendelkeztek 2012-ben, amelynek átlagos összege éves szinten 2,034 millió forint, havi szinten 170 ezer forint volt, ez az előző évhez képest havonta átlagosan 11 ezer forintos béremelkedésnek felel meg. 

Szja-bevallást a tavalyi évről 4 463 820 személy nyújtott be, több mint 31 ezerrel kevesebb, mint az előző évre, ennek okait Varga Árpád szerint elemezni kell.
A 2012-es adóévben az előző évinél 657 ezerrel több, összesen 4 millió adózónak keletkezett adófizetési kötelezettsége, akik az előző évi 74,4 százalékkal szemben az összes bevalló 89,6 százalékát jelentik. Csökkent azonban az adókötelezettek által átlagosan fizetendő adó összege. Míg 2011-ben az adózók átlagosan 357 ezer forinttal járultak hozzá az adóbevételekhez, addig 2012-ben csak 337 ezer forint fizetési kötelezettségük keletkezett.
A kedvezmények terén a leglényegesebb változás az volt, hogy 2012-ben már nem jelent meg adócsökkentésként a 2011-ben még 360,4 milliárd forintra rúgó adójóváírás. 

Családi kedvezmény címén 2012-ben összesen 1,105 millió személy, azaz az szja-bevallást benyújtó magánszemélyek 24,8 százaléka tudta csökkenteni adóalapját. Számuk 2011-ben mintegy 88 ezerrel, arányuk pedig 2,1 százalékponttal alacsonyabb volt. Az átlagosan igénybe vett kedvezmény azonban 1,107 millió forintról 1,041 millió forintra csökkent.

Összességében a magánszemélyek családi kedvezmény címén az előző évinél 24,9 milliárd forinttal nagyobb összegben, 1151,1 milliárd forinttal tudták adóalapjukat csökkenteni. A 16 százalékos adómértékkel számítva 184,2 milliárd forint maradt a családoknál a gyermekvállalás elismert költségeként.

Hagyományos, összevont adóalapot terhelő adót csökkentő tételeket összesen 19,9 milliárd forint értékben számoltak el - ebből az önkéntes pénztári számlák javára történő rendelkezések összege 9,7 milliárd forint volt közel 418 ezer főnél -, ez 361 milliárd forinttal elmarad az előző évitől. Míg 2011-ben mintegy 3,5 millió magánszemély élt valamilyen adót csökkentő kedvezménnyel, addig 2012-ben alig több, mint félmillió.
Az adójóváírás megszűnésének következtében 763 ezerről 2959 ezerre nőtt azon adóalanyoknak a száma, akik nem éltek egyetlen kedvezmény (az önkéntes pénztári kedvezményeket is beleértve) igénybevételének lehetőségével sem.

A külön adózó jövedelmek összege 2011-hez képest 4,3 százalékkal, 575,6 milliárd forintra emelkedett. A vállalkozói személyi jövedelemadózást választó egyéni vállalkozók osztalékalapja 10,8 milliárd forinttal, a vállalkozói és osztalékadó együttes összege pedig 2,8 milliárd forinttal haladta meg az előző évit. A magánszemélyhez kötött forrásadó 4,8 milliárd forinttal, 100,9 milliárd forintra emelkedett.

A NAV statisztikái szerint Budapesten és Pest megyében keletkezett az összes összevont jövedelem 35,4 százaléka, 2986 milliárd forint, és ugyanitt keletkezett az összes fizetendő adó 37,7 százaléka, 512 milliárd forint.
A havonta realizált átlagos összevont jövedelem továbbra is Budapesten a legmagasabb (221 431 forint), és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb (129 307 forint), a különbség ugyanakkor a két régió között 95,9 ezerről 92,1 ezer forintra csökkent. Az országos átlagjövedelem 166,1 ezer forint volt.

Az átlagos havi jövedelmek tavaly országos szinten 6,6 százalékkal növekedtek, a fővárosban 3,3 százalékkal, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 9,2 százalékkal, és az összes többi alacsonyabb jövedelmű megyében is több mint 7 százalékkal.

A NAV összesen közel 4,464 millió magánszemély szja-bevallását dolgozta fel. A hagyományos önbevallások száma 133 ezerrel csökkent (3,472 millióra), miközben az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallást 57 ezer fővel többen (289 ezren), míg a munkáltatói elszámolást 30 ezer fővel többen (704 ezren) választották, mint az előző évben. Az adónyilatkozatot benyújtó magánszemélyek száma megduplázódott, közel 30 ezer lett.