Fordulat az EU-források elosztásában
Korábban az volt a logika, hogy minden területére kerüljön valami, és ez nem hozott sem növekedést, sem munkahelyeket - mondta a Miniszterelnökség helyettes államtitkára.
2013. szeptember 26. 16:36

Magyarországnak összesen 7300 milliárd forint EU-s forrás áll majd rendelkezésére a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakban, a pénz 60 százaléka a gazdaságba megy, 40 százalék a humán- és reál-infrastruktúra hatékony fejlesztésére – mondta a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a Ma reggelben. Csepreghy Nándor hangsúlyozta: az előttünk álló uniós ciklusban stratégiát váltunk, az uniós forrásokat nem az eddigi gyakorlat szerint, „porlasztva”, hanem koncentráltan pumpálják majd a gazdaságfejlesztésbe, közvetlenül a vállalkozásokhoz pályázatokon keresztül. Ma ugyanez a keret az EU-támogatások 24-25 százaléka, azaz szinte megháromszorozódik a következő hétéves időszakban.

A váltás oka a szemléletbeli különbség – magyarázta a szakember. Korábban az volt a logika, hogy a gazdaság minden területére kerüljön valami ezekből a forrásokból, lehetőleg egyenletesen, a lehető legkevesebb konfliktust vállalva, mostanra azonban bebizonyosodott, hogy ez nem hozott sem gazdasági növekedést, sem munkahelyteremtést. Az új stratégia lényege, hogy ezeket a forrásokat most koncentráltan, közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítják, így lehetünk 2020-ra sokkal előkelőbb helyen a régióban és az EU-ban is – érvelt Csepreghy az M1 reggeli műsorában.

K+f-tevékenységre a jelenlegi GDP-arányos 0,7-0,8 százalék helyett 1,8 százalékot tervez fordítani a kormány, ami még nem az optimális szint, de több mint a duplája a mostaninak – hangsúlyozta a szakember. Ezen a területen is kiemelt hangsúlyt kap az autóipar, a cél pedig az, hogy olyan kkv-k jelenjenek meg, amelyek beszállítói tevékenységüket innovatív termékekkel támogatják, miáltal nem csak Magyarországon válnak piacképessé.

Fontos szerep jut a stratégiában az energetikai szektornak is, ahol a cél, hogy a megújuló energiaforrások részaránya 7-8 százalékról 2015-re 15 százalék közelébe emelkedjék. A fenntartható közlekedés előmozdítására közel 870 milliárd forint menne, a gazdaságban az alacsony szén-dioxid-kibocsátás megvalósítására 830 milliárd forint állna rendelkezésre a kormány elképzelései alapján. További mintegy 500 milliárd forintot fordítanának a magyar gazdaságban az energiafelhasználás hatékonyságának javítására.

Az uniós forrásokból a kormány 1178 milliárd forintot tervez a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzésére fordítani. A cél itt a különféle (szociális) programokon keresztül az, hogy a munkaképes korú lakosság foglalkoztatási rátája 75 százalékra nőjön, a korai iskolahagyók száma 10 százalék alá menjen, a mélyszegénységben élők száma pedig 450 ezerrel csökkenjen 2020-ig. Forrásokat kap majd a szakképzés szerkezeti átalakítása is, de sokkal hatékonyabban a mostaninál – hangsúlyozta Csepreghy Nándor .

MTI
  • Karácsony Gergely lovasszobránál
    De nézzük végre Budapestet, mert Budapest csodás. Húsz évig vezette egy szociológus, kilenc éve vezeti egy mérnök. Nem kell különösebb hangszerismeret lezongorázni a különbséget.
  • Nyílt hibridháborús hadüzenet a Székelyföldnek
    A megfélemlítés az egyik, talán legfontosabb célja a hibrid háborúnak. Bukarest ezúttal – akarva-akaratlanul – bevallotta, hogy háborút indított a Székelyföld ellen – még ha annak „csak” hibrid változatát is.
MTI Hírfelhasználó