A mandátumok 77,89 százaléka is a Fidesz–KDNP-é lehet
A szeptemberi összesített közvélemény-kutatási eredmények alapján a Fidesz–KDNP a mandátumok 77,89 százalékát szerezné meg egy mostani választáson.
2013. október 9. 12:10

Ha teljes lenne a baloldali összefogás és a szavazók is követnék a pártjukat, akkor az ellenzék a parlamenti helyek 22,11 százalékát érné el.

Ha a szeptemberi közvélemény-kutatási eredményeket összeadjuk, a biztos szavazó pártválasztók körében akkor a Fidesz–KDNP 48, az MSZP 20,6, a Jobbik 13,2, az Együtt–PM 6, a DK 3,6, míg az LMP 3 százalékot ért volna el. Abban az esetben, ha a 2014-es választásokon is ez az eredmény születne akkor a Fidesz–KDNP a mandátumok 77,89, az MSZP 13,57, míg a Jobbik 8,54 százalékát szerezné meg. A kormánypártok mindegyik egyéni körzetben diadalmaskodnának. A legszorosabb eredmény a XIII. kerületben születne, ahol csupán egy százalékkal győzne a Fidesz.

Abban az esetben, ha megvalósulna egy MSZP–Együtt–PM–DK közös lista, és a mostani szavazók egységesen állnának mögéje, akkor a balliberális alakulat a mandátumok 22,11 százalékát szerezné meg. A Fidesz–KDNP ebben az esetben is kétharmadot szerezne: a parlamenti helyek 69,85 százaléka lenne az övék. A Jobbik csupán 8,04 százalékos parlamenti arányt tudhatna a magáénak.

Az esetleges balliberális szövetség 10 egyéni győzelmet aratna, ebből nyolc Budapesten születne, és Szegeden és Miskolcon is az első helyen végeznének. Ennek ellenére a magyar választói magatartás múltjából kiindulva minden bizonnyal egy ilyen összefogás lényegesen több választókerületben nyerne, mint amennyit a mandátumbecslő mutat. A modell a 2010-es eredményekre épül, amely voksolás kivételnek számít a baloldal teljes összeomlása miatt. Ha a 2002-es, 2006-os eredményekre támaszkodunk a mostani erőviszonyok mellett a baloldal legalább 35-40 választókerületben esélyes a győzelemre. 

Az Ipsos szeptember 6-10 között, 1500 fő megkérdezésével készült kutatása szerint egyetlen párt népszerűség sem változott érdemben, csupán a Jobbik támogatottsága esett vissza az egy hónappal korábbi szintre. A radikálisokat a választásra jogosultak 6 százaléka támogatja, míg az MSZP és az Együtt-PM egy-egy százalékpontos csökkenés után 14, illetve 3 százalékos népszerűséget tudhat maga mögött. Az elmúlt hónapban mind a Fidesz-KNDP (27 százalék), mind a DK (2 százalék) egy-egy százalékpontos emelkedést könyvelhetett el. A Lehet Más a Politika támogatottságáról továbbra is az összes megkérdezett 2 százaléka tanúskodik. Az Ipsos legutóbbi kutatása szerint a biztos pártválasztók csoportján belül a Fidesz 50, az MSZP  25, a Jobbik 11, az Együtt-PM 5 százalékot szerezne (az LMP 4 százalékával és a DK 3 százalékával a parlamentik bejutási küszöb alatt marad).

A Medián több hónapos kihagyás után szeptember 6-10 között, 1200 fő megkérdezésével készült kutatása a kormánypártok esetében számottevő, az MSZP, a Jobbik és a DK esetében pedig elenyésző emelkedést mutat. A Fidesz-KDNP támogatói köre a teljes népesség 33 százalékát teszi ki, amivel biztosíthatja első helyét a 15 százalékos MSZP, a 10 százalékos Jobbik és a 6 százalékos Együtt-PM előtt. Az LMP és a Demokratikus Koalíció támogatottsága 2-3 százalékos. A Medián szerint “megkockáztatható”, hogy jövő tavasszal 60–70 százalék közötti részvétellel lehet számolni. Most vasárnap a közvélemény-kutató eredményei szerint 46 százalékot szerzett volna a Fidesz-KDNP, 23 százalékot az MSZP, 15 százalékot a Jobbik, 8 százalékot, az Együtt-PM 5 százalékot, a DK pedig 5 százalékot (az LMP a Medián szerint sem jutna listás parlamenti helyhez).

A Nézőpont Intézet szeptember 2-6. között készített 1000 fős kutatása alapján a Fidesz-KDNP 33 százalékos népszerűségnek örvend a magyarok körében, amit jelentős lemaradással követ az MSZP 12, valamint a Jobbik 11 százalékkal. A Bajnai Gordon nevével fémjelzett szövetség támogatottsága az utóbbi egy hónapban újabb 3 százalékpontos csökkenést elszenvedve 5 százalékos, míg a Lehet Más a Politika a választásra jogosultak 4 százalékának, a DK pedig 2 százalékának kedvenc pártja. Szeptember elején a kutató mérése szerint 60 százalékos választási aktivitásra lehetett volna számítani, amivel a szavazatok 43 százalékát a Fidesz-KDNP szerezhette volna meg, míg 26 százaléka jutott volna a szocialistáknak, 17 a radikálisoknak, 8, illetve 6 százaléka pedig az Együtt2014-PM-nek és az LMP-nek.

A Századvég szeptember 25-30. között, 1000 fő megkeresésével készült kutatása alapján szintén csak hibahatáron aluli változásokat mutat a havi trend. A Fidesz-KDNP-t az összes megkérdezett 28 százaléka, az MSZP-t 13 százaléka, a Jobbikot 8 százaléka, az Együtt-PM Szövetséget 4 százaléka, az LMP-t pedig 2 százaléka említette kedvenc pártjaként. Szeptemberben a választókorúak 51 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan részt venne az azon a héten vasárnap tartandó parlamenti voksoláson. A választani tudó biztos szavazók körében a kormánypártok a leadott szavazatok 51 százalékát, a szocialisták 23 százalékát, a Jobbik 14 százalékát, az Együtt-PM 6 százalékát, a DK és az LMP pedig 2-3 százalékát szerezhették volna meg.

A Tárki szintén rövidebb kihagyás után, szeptember 11-19. között készített 1000 fős kutatása is stagnáló népszerűségi adatokat szolgáltat. A Fidesz-KDNP ez alapján 26 százalékos népszerűségnek örvend, míg az MSZP 10, a Jobbik 8, az Együtt-PM 3, a DK 2, az LMP pedig 1 százalékosnak. A pártválasztók körében a Fidesz-KDNP népszerűsége viszont 4 százalékponttal nőtt (jelenleg 52 százalékos). A szocilalista pártra leadott szavazatok arány 20 százalékos, a Jobbiké 15 százalékos, míg az Együtt-PM szövetségé 6, a Lehet Más a Politikáé és a Demokratikus koalícióé pedig 3-3 százalékos.

Teljes népesség

havi_osszefoglalo_szeptember

Választási eredményhez legközelebb eső becslés

havi_osszefoglalo_szeptember_biztos

mno, kozvelemenykutatok.hu
MTI Hírfelhasználó