Elmarasztalták Strasbourgban Oroszországot
Az Emberi Jogok Európai Bírósága hétfőn Strasbourgban közzétett jogerős ítéletében elmarasztalta Oroszországot amiatt, hogy nem teljesítette együttműködési kötelezettségét a katyni vérengzés kivizsgálása ügyében.
2013. október 22. 13:34

Az ügyet annak a több mint húszezer lengyel áldozatnak - zömmel volt hadifoglyoknak - egyes hozzátartozói indították Strasbourgban, akiket 1940-ben Katynban a szovjet titkosrendőrség alakulatai legyilkoltak.

Az Európa Tanács égisze alatt működő emberi jogi bíróság megállapította az orosz hatóságok együttműködési kötelezettségének megszegését a tragikus eset kivizsgálását illetően, ám - illetékesség hiányában - elzárkózott attól, hogy az élethez való jog megsértése miatt is elmarasztalja Oroszországot.

Az EJEB-hez akkor lehet fordulni, ha a panaszos szerint az emberi jogok európai egyezményét aláíró államok valamelyike megsértette az emberi jogokra vonatkozó egyezmény valamely előírását, és ha ez ellen a panaszos már minden nemzeti jogorvoslati lehetőséget eredménytelenül kimerített. A strasbourgi bírák most szótöbbséggel úgy döntöttek, hogy nincs illetékességük kivizsgálni a vérengzés tulajdonképpeni elkövetésére vonatkozó, legfőbb panaszpontot, amely az európai emberi jogi egyezménynek az élethez való jog védelméről szóló passzusára hivatkozott. A katyni vérengzést ugyanis 1940-ben követték el, az emberi jogok európai egyezményét pedig csak 1950-ben fogadták el. A bíróság szerint az egyezményre hivatkozva nem lehet vizsgálni az egyezmény megkötése előtt történt eseteket.

A bíróság - ugyancsak szótöbbséggel - elvetette azt a kérelmet is, hogy állapítsák meg az orosz hatóságok részéről az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmának a megsértését.

Azt viszont teljes egyöntetűséggel megállapította a bíróság, hogy az orosz fél nem mutatta a szükséges együttműködést a történtek feltárása ügyében.
Ez esetben 12 katyni áldozat 15 lengyel állampolgárságú hozzátartozója indította az eljárást. Az áldozatok között a rendőr-, illetve katonatisztek mellett volt egy katonaorvos és egy általános iskolai igazgató is. A német haderő, illetve a Vörös Hadsereg - az erre vonatkozó előzetes német-szovjet megállapodás alapján - 1939 szeptemberében támadt rá Lengyelországra. A szovjetek 1940 májusában több mint húszezer lengyel hadifoglyot minden tárgyalás nélkül legyilkoltak, és a Katyn környéki tömegsírokban földeltek el. A tömegsírokat 1943-ban fedezték fel, amikor a területet a háborúban a németek uralták.

A Szovjetunió csak 1990-ben ismerte el, hogy Katynért történetesen nem a németeket, hanem a szovjet vezetést terheli a felelősség. Az orosz állami duma viszont csak 2010. november 26-án fogadta el azt a nyilatkozatot, amelyben megerősítették, hogy a tömeggyilkosságot Sztálin utasítására hajtották végre, és hogy tovább kell dolgozni az áldozatok azonosításán, helyreállítva a legyilkoltak emberi becsületét.

hirado.hu - MTI
  • Fel vörösök, proletárok
    Hablatyolt, hogy zöld és szabad Budapestet akar, amit vissza kell foglalni. Hogy kitől, természetesen a magyar kormánytól.
  • Soros legyőzte Budapestet
    Lehet persze hőbörögni, lehet hisztériázni meg reggelig antiszemitázni, mondom, hogy lehet, de ettől még a Hálózat kiválóan teljesített.
MTI Hírfelhasználó