Szlovákiában negyven emberjogi szervezet fogott össze
Negyven szlovákiai civil szervezet, köztük magyarok is, közös nyilatkozatban kérik egy emberi jogi stratégia elfogadását. A dokumentum megemlíti Malina Hedvig ügyét, és azt is, hogy a felvidéki Pered nem veheti vissza történelmi nevét, a helyi népszavazás ellenére is marad Tesedikovo.
2013. október 26. 15:51

Szlovákiában az emberi jogok és azon belül a nemzeti kisebbségek jogai elvi szinten biztosítottak, a kormányok átvettek minden fontos emberi jogi egyezményt, ratifikálták, de a végrehajtásig már nem jutottak el. Most negyven emberjogi szervezet fogott össze, hogy figyelmeztesse a kormányt: be kell fejezni az emberjogi stratégiát, amelynek akadozik a kidolgozása.Tizenöt évig volt emberi jogi kormány-alelnök, de nem volt emberi jogi politika, fogalmazott Petőcz Kálmán, a szlovákiai Helsinki Bizottság elnöke. Nem arról folyt a vita, hogy hogyan lehetne javítani az emberi jogi helyzetet, hanem parttalan vita kezdődött például az abortuszról, a melegek jogairól. Petőcz Kálmán hangsúlyozta: azt szeretnék, ha Szlovákiának átfogó emberi jogi politikája lenne, amelyhez kapacitásokat, pénzt is rendelnének.

Szlovákiában naponta találkozni az emberi jogok súlyos megsértésével. A negyven emberi jogi szervezet által megfogalmazott közlemény például azt is ide sorolja, amikor szlovák közjogi méltóságok megkérdőjelezik a magyarok lojalitását az államhoz, vagy a nemzeti kisebbségek egyenlőségét a szlovák többséggel szemben.

Petőcz Kálmán hozzátette: a rendőrség és az egyéb szervek nagyon gyakran visszaélnek a jogaikkal, és ezek közül nem is minden kerül nyilvánosságra.

Az emberi jogi stratégiának szeptember 30-ig kellett volna elkészülnie, a kormány azonban kitolta a határidőt jövő év júniusáig.

hirado.hu - Kossuth Rádió, Határok nélkül
MTI Hírfelhasználó