Megjelenik a cenzúrázatlan Márai-regény
Mintegy nyolc évtized után vehetik kézbe a magyar olvasók a teljes Egy polgár vallomásai című regényt, Márai Sándor remekművének eddigi cenzúrázott változata helyett. A kötetet november 4-én jelenteti meg az életművet gondozó Helikon Kiadó.
2013. október 31. 09:29

Kovács Attila Zoltán, a kiadó irodalmi vezetője az MTI-nek elmondta, hogy eddig a világon egyedül olasz nyelven volt elérhető az Egy polgár vallomásainak eredeti, 1934-35-ben megjelent teljes szövege, Európa többi országában - így Magyarországon is - csak a cenzúrázott, csonka változatot vehették kézbe az olvasók.

"Az irodalomtörténészek eddig is tudták, hogy az eredeti szöveg jelentősen különbözött az 1940-ben megjelent, majd az utána következő kiadásoktól" - jegyezte meg Kovács Attila Zoltán, hozzátéve, hogy az antikváriumokban azért időnként fel-felbukkan a könyv első kiadása.

Az irodalmár felidézte, hogy a művet egy bírósági procedúra után cenzúrázta az író. "Márai később túl is lőtt a célon, gondolom azért, hogy elkerülje a további pereket, ezért további részeket, egész fejezeteket, kortársairól írt jellemzéseket, titkos történeteket húzott ki a szövegből" - fogalmazott az irodalmi vezető, megjegyezve, hogy Márai üzenetértékkel írta a könyv elejére, hogy annak szereplői kitalált alakok.

A személyiségi jogi pert Stumpf György, Márai gyerekkori tanítója, katolikus pap indította az író ellen 1936-ban, miután Márai könyvében számos becsmérlő sort írt róla - idézte fel Kovács Attila Zoltán, hozzátéve, hogy az író például tehetségtelen, felkapaszkodott fráternek nevezte a nevelőt. Stumpf a könyv bezúzását szerette volna elérni, de a bíróság végül mintegy kétezer pengő megfizetésére kötelezte az írót, aki vélhetően peren kívül egyezett meg egykori tanítójával. Az egyezség eredménye lehetett a végrehajtott cenzúra.

Kovács Attila Zoltán szerint a figyelmes olvasók eddig is érezhették, hogy a regény közepén megbicsaklik a szöveg, hogy valami hiányzik. "A harmadik fejezetben ugyanis mindent kihúzott, ami az egykori instruktorára, Stumpf Györgyre vonatkozott. De mondhatnék mást is, például kitörölte azt a részt, ami a nagyanyjáról, Irmáról szól" - magyarázta. A húzásoknak áldozatul estek a premontrei gimnáziumról írt történetek is, amelyben Márai a fiúkollégiumok titkairól, a serdülő, összezárt férfiak szexuális érdeklődéséről is értekezett.

A teljes mű három fejezettel hosszabb. A kiadó vezetője szerint ebből az is egyértelműen kiderül, hogy a mű szerkezeti felépítése is megbomlott a csonkolással. "Az eddig ismert kiadáshoz képest számos bekezdéssel bővült a regény, emellett megfigyelhető nagyon sok a szócsere is. Ez azért érdekes, mert tudható, hogy Márai avantgárd-szecessziós hagyományban írt, viszont a cenzúra során sok szót átírt modernebbre, parafrázisok változtak meg, a regény nyelvezetét modernizálta" - tette hozzá.

Kovács Attila Zoltán a könyv utószavát jegyző Márai-kutatót, Fried Istvánt idézte, az irodalomtörténész szerint ugyanis a két szöveg külön műnek tekinthető, így az irodalomtörténetnek is újra kell értékelnie az író főműveként jellemzett regényt.

Arra a kérdésre, hogy a Helikon miért várt eddig a könyv megjelentetésével, az irodalmi vezető azt felelte, hogy a kiadó korábbi vezetése nem tartotta fontosnak a teljes Márai-regény megjelentetését. "Senki nem vette a fáradságot, hogy utána menjen. Amikor a Márai-hagyaték a kiadóhoz került, elkezdődött annak valamilyen szintű feldolgozása. Hogy nem végeztek tökéletes munkát, arra jó példa az idén megjelent Hallgatni akartam című kötet" - utalt az irodalmár az idei könyvhétre megjelent, az Egy polgár vallomásai harmadik részének tekinthető esszéregényre, amely 1938-tól 1950-ig rajzolja meg a polgárság történetét. Hozzátette: vannak még további kiadatlan meglepetések a hagyatékban.

Az irodalmi vezető felidézte, a maga korában az Egy polgár vallomásai botránykönyvnek számított. A teljes mű ma szintén meglepetést fog okozni, hiszen Márai szokatlan őszinteséggel, kitárulkozással viszi tovább a vallomás műfaját - vélekedett Kovács Attila Zoltán, aki szerint a jövő héten megjelenő könyv sokkal személyesebb, mélyebb az eddig ismert változatnál.

MTI nyomán
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • 23 millió hazugság a nemzet ellen – 18 éve árulták el a külhoni magyarokat
    A 2004. december 5-i népszavazáson az emberek szavazhattak határon túli nemzettestvéreink sorsáról, természetesen az akkor meglévő baloldali-liberális gőzhengerrel szemben, amely nem volt rest akár hazugságokkal is akadályt gördíteni a közjogi magyar nemzetegyesítés elé. Az alacsony részvétel miatt nem lett érvényes a voksolás, melyen többségbe kerültek az elszakított területeken élők mellett leadott szavazatok. 2010-ben az Országgyűlés elsöprő többséggel megszavazta a kettős állampolgárság megkönnyítéséről szóló törvényt, ismét egyesítve jogaiban a szétszakított magyarság alkotóelemeit. Gyógyítva ezzel 2004. december 5-e sebeit.
  • Végképp lelepleződött a dollárbaloldal
    Az újabb hét új leleplezést hozott a dollárbaloldalon, egyértelművé vált, hogy nem csupán Márki-Zay Péter mozgalmát pénzelték a tengerentúlról, hanem további több mint egymilliárd forint szolgálta a pártok kampányát – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politikai elemző.
  • Emberkereskedők irányítják a migrációt
    Franciaország és Németország „saját határain vizsgálja meg, ki jogosult és ki nem a belépésre, ki képvisel hasznos munkaerőt a vállalatok számára és ki nem”. Olaszországban viszont – hangoztatta Meloni – a szelektálás a tengeri útvonalon történik, és a migránshajókat mozgató embercsempészek döntenek.
MTI Hírfelhasználó