100 ezer forint fölé megy a minimálbér
A kormány megkezdte a tárgyalásokat a minimálbérről, amely jövőre meg fogja haladni a százezer forintot.
2013. november 5. 15:58

A kormány megkezdte a tárgyalásokat a minimálbérről, amely jövőre meg fogja haladni a százezer forintot – jelentette be a foglalkoztatásért felelős államtitkár kedden újságírók előtt Budapesten. Czomba Sándor azt is elmondta, európai viszonylatban is tekintélyes a magyar minimálbér-emelés.

A bértárgyalások – amelyeket a munkáltatókkal és a munkavállalókkal folytatnak – legkésőbb december elejéig lezárulnak, mondta a bejelentést tevő Czomba Sándor. Közlése szerint a legutóbbi tárgyaláson a munkáltatói oldal jelezte, az infláció követésével megegyező, azaz 2,4 százalékos minimálbér-emelést tartana reálisnak. A munkavállalói oldal egységesen 5,4 százalékos reálkereset-növekedést szeretne elérni: a jövő évi 2,4 százalékos várható inflációhoz és a 2 százalékos GDP-növekedéshez még egy százalékot tettek hozzá – közölte.

A két szám – a 2,4 és az 5,4 százalék – van jelen pillanatban az asztalon, s még lehet elmozdulás bármelyik irányba, fogalmazott az államtitkár. „Nagy bizonyossággal merem állítani, hogy 2014-ben a minimálbér a 100 ezer forintot meg fogja haladni” – jelentette ki. Ezzel teljesül a kormánynak az a vállalása, hogy a ciklus végére a minimálbér meg fogja haladni a 100 ezer forintot.

A jogszabály szerint a mindenkori kormány állapítja meg a minimálbért, azonban a korábbi évekhez hasonlóan az a törekvés, hogy ez a munkaadókkal és a munkavállalókkal karöltve, konzultatív fórum keretében szülessen meg a 2014-es évre is.

A kormányzati oldal részéről a reál szinten tartást, mint kiindulási alapot elfogadhatónak tartják, a három oldal most sokkal közelebb van egymáshoz, mint tavaly – hangsúlyozta Czomba Sándor, aki jó esélyét látja annak, hogy a megállapodásig akár november végéig is eljutnak.

Európa-szerte híre lesz a minimálbér-emelésnek

Czomba Sándor azt is elmondta, Magyarországon nőttek a legjobban a bruttó minimálbérek 2010 és 2013 között a Gazdasági és Fejlesztési Együttműködési Szervezet (OECD) 34 tagországa közül, összesen 9,89 százalékkal. Hozzátette: az Európai Unión belül a magyar minimálbér növekedési adata ugyanebben az időszakban a második legnagyobbnak számít, egyedül Bulgáriában nagyobb ez a szám.

A vásárlóerő-paritáson számolt bruttó minimálbérek növekedésében „2010 óta megelőztük Csehországot, Szlovákiát és Horvátországot, a régióban jelenleg csak Szlovéniában és Lengyelországban magasabb a bruttó minimálbér, ami komoly eredmény” – mutatott rá a foglalkoztatásért felelős államtitkár.

2010-ben 73 500 forint volt

Bár az irány jó, de még korántsem dőlhetünk hátra – fogalmazott, hozzátéve, hogy ma Magyarországon 332-334 euró között van a minimálbér, az EU-tagállamok között még mindig az utolsó harmadban, tehát van hova fejlődni. Közölte, hogy a minimálbér és az átlagbér aránya Magyarországon 44 százalékos, ami az EU-n belül a 7. legjobb adat. A minimálbér és az átlagbér közötti leszakadást mutató adaton elemzők és politikusok sokat vitatkoznak, ez a hetedik hely „nem rossz” – mondta.

Kiemelte, hogy a bruttó minimálbér 2010-ben még 73 500 forint volt, 2013-ban 98 ezer forintra nőtt, ami 33 százalékos növekedést jelent három év alatt.

----------------------------------------

Rogán a minimálbéres családokról

Azok a családok, ahol volt egy minimálbéres kereső, és felneveltek két gyereket, csak az adókból vonhatták le az adókedvezményt – ez 20 ezer forint lett volna –, és mivel a minimálbérből kicsit kevesebb mint 16 ezer forint adót fizettek, ebből az következett, hogy bent maradt négyezer forintjuk. Mostantól, mivel levonhatják a 10 százalékos egészségügyi, illetve a 7 százalékos nyugdíjjárulékból is, a négyezer forintot megkapják.”
 

MNO - MTI
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
  • Hatvanöt éve végezték ki Tóth Ilonkát, az 1956-os forradalom mártírját
    Az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő kádári megtorlás koncepciós perei közül az egyik legbotrányosabb eljárásban ítélték halálra a 24 éves Tóth Ilonát. A beismerő vallomások ellenére hosszú évek kutatómunkája alapján ki lehet mondani, hogy Tóth Ilona és társai nem követhették el azt a gyilkosságot, amivel vádolták őket.
  • Karácsony Gergely elszólta magát
    Magyarázkodni akart Karácsony Gergely az ATV Egyenes beszéd című műsorában, miután kiderült, hogy Brüsszel utasítására lejjebb veszik a világítást, nyáron a klímát, télen a fűtést a közintézményekben.
  • Lengyel–ukrán föderációról álmodnak
    Lengyelországban az utóbbi időben egyre több szó esik a nyilvánosságban egy esetleges lengyel–ukrán föderatív állam létrehozásának esélyeiről. Ez egyelőre nem több fikciónál, nagyrészt a sajtóban vitatkoznak róla, de már politikusok is megszólaltak pró és kontra az ügyben.
MTI Hírfelhasználó