A rómaiak találták fel a Facebookot is
A falakra pingált graffitikkel az ókori rómaiak kvázi-közösségi hálózatot hoztak létre, ahol a politikai jellegű üzengetés mellett a szexuális élet kiteregetésére is sor kerülhetett - olvasható egy új könyvben.
2013. november 12. 14:07

A graffitik igen elterjedtek voltak az ókorban. Pompeji falait rengeteg ilyen szöveg borította, köztük reklámok, versek, pajzán rajzok és politikai feliratok. A pompeji politikusok például a városfalakat használták a választókkal való kapcsolattartásra és ezen a felületen juttatták el politikai üzeneteiket, amitől szimpátiájuk és a rájuk adott szavazatok növelését remélték.

Ez a fajta kommunikációs csatorna persze nem csak egyirányú lehetett: a falakon élhették ki magukat az egyszerű római polgárok is, világgá kürtölve örömüket, vagy éppen bánatukat, mintegy közösségi hálózatot létrehozva.Writing on the Wall: Social Media - The First 2,000 Years című könyvében Tom Standage arról értekezik, hogy a ma ismert közösségi hálózatok előfutárát lényegében a rómaiak hozták létre jó kétezer évvel ezelőtt, a mai felhasználók pedig ókori „társaik” örökösei. Szerinte ha az olyan történelmi személyek, mint Thomas Paine vagy Luther Márton ma élne, ugyanúgy ezen csatornákat használnák üzeneteik célba juttatásához.

Definíciója szerint a közösségi média egy olyan környezet, ahol az információátadás egyes személyek között társadalmi kapcsolatokon keresztül zajlik, abból a célból, hogy egy közösségen belül párbeszédet hozzanak létre. Ez igaz a történelmi korok emberére is, minekután – a tömegmédia és a nyomtatott lapok megjelenéséig – évszázadokon át hasonló formában, „megosztott” formában történt az információcsere.

A rómaiak már a Forum falain is így üzengettek egymásnak: például graffitin fejtették ki véleményüket egy-egy szállóról, vagy éppen itt adtak hangot politikai elköteleződésüknek, de szexuális hódításukról is falakra vésett szövegeken keresztül hencegtek. Példák a későbbi korokból is jócskán előfordulnak, Sir John Harington, a vécé 16. században élt feltalálója epigrammákban kommunikált a világ dolgairól, Luther pedig – már ha hihetünk a történelmi legendának – a személyközi, "decentralizált" kommunikáció formáját valósította meg azzal, hogy kiaggatta 95 pontból álló tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.

Múlt-kor
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány 11 pontos akcióterve
    A kormány 11 pontos akciótervének intézkedései és az új hitelprogramok (gyármentő garancia- és hitelprogram) biztosíthatják a recesszió elkerülését Magyarországon a teljes foglalkoztatottság megőrzése és a családok megvédése mellett; hosszú távon azonban új gazdaságstratégiai modellre is szükség van - hangsúlyozta a gazdaságfejlesztési miniszter szerdán.
  • Moszkva komoly ajánlat esetén kész a tárgyalásra
    "Ha most komoly javaslat érkezik arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne megállítani ezt a konfliktust úgy, hogy közben teljesüljenek a mi teljesen jogos követeléseink, természetesen készek leszünk tárgyalni" - mondta Lavrov a Jevgenyij Primakov néhai miniszterelnök és külügyminiszter emlékének szentelt fórumon.
  • Elutasította az Alkotmánybíróság az ellenzéki indítványt
    Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította: "nem alaptörvényellenesek azok a rendelkezések, amelyek meghatározzák a még elégséges szolgáltatások pontos tartalmát a köznevelési intézményekben megtartott sztrájk esetén".
MTI Hírfelhasználó