Obama tárgyalni akar Netanjahuval
Barack Obama tárgyalni kíván Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel az iráni nukleáris programról megkötött genfi megállapodásról.
2013. november 24. 09:37

Ugyancsak amerikai hivatalos személyek közlése szerint Washington az elmúlt hónapokban a hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) illetve Irán genfi tárgyalásaival párhuzamosan korlátozott kétoldalú tárgyalásokat folytatott Teheránnal.

A források szerint az iráni-amerikai tárgyalásokat két hónappal ezelőttig az Egyesült Államok legközelebbi szövetségesei, így Izrael előtt is titokban tartották.

Így értékelték

Az iráni elnök szerint a Teherán atomprogramjáról Genfben vasárnap
hajnalbanlétrejött megállapodás "új horizontokat" nyit, az amerikai külügyminiszter szerint az egyezség biztonságosabbá teszi a térséget, Izrael szerint viszont "nincs ok az ünneplésre".

"Az építő jellegű elköteleződés és a tárgyalócsoport fáradhatatlan erőfeszítései új horizontot nyitnak" - jelentette ki Haszan Róháni. Az iráni elnök értékelése szerint a megállapodás annak nyomán vált lehetővé, hogy az iráni nép a júniusi elnökválasztáson a mérsékelt irányvonal mellett döntött.

Genfben szerda óta tárgyaltak az ENSZ BT öt állandó tagjából és Németországból álló Hatok csoportja, valamint Irán képviselői.
Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője vasárnap hajnalban jelentette be, hogy megállapodás született Teherán atomprogramjáról. Ashton szavai szerint ideiglenes, hat hónapra szóló megállapodás jött létre, ami - mint hozzátette - lehetővé teszi egy átfogó egyezmény kidolgozását.

Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter országa számára nagy sikernek nevezte a megállapodást. A külügyminiszter a Reuters szerint azt állította, hogy a Hatok elfogadták Teherán nukleáris programját. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a megállapodás csak az első lépést jelenti.

John Kerry amerikai külügyminiszter szerint viszont a Genfben létrejött megállapodás nem ismeri el Irán jogát az urándúsításra és megnehezíti Irán számára a nukleáris fegyver kifejlesztését. Kora hajnali genfi nyilatkozatában Kerry emellett úgy értékelte, hogy megállapodás biztonságosabbá teheti Izrael és az Egyesült Államok többi közel-keleti szövetségesének helyzetét.

A külügyminiszter kijelentette: bár Barack Obama elnök továbbra is napirenden tartja az Iránnal szembeni erő alkalmazásának lehetőségét, első lépésként mindenképp szükséges volt a diplomáciai eszközök kimerítése.

Izrael bírálta a megállapodást. Juvál Steinic hírszerzési miniszter szerint nincs oka ünneplésre a világnak a megállapodással kapcsolatban. Steinic úgy fogalmazott, hogy az egyezség iráni megtévesztésen, valamint önámításon alapul.

Izrael továbbra is úgy véli, hogy Irán atomfegyverre akar szert tenni.
Az izraeli miniszterelnöki hivatal egy névtelenül nyilatkozó tisztségviselője úgy fogalmazott, a hatok "rossz üzletet" kötöttek Iránnal. "Irán pontosan azt kapja, amit akart, vagyis a szankciók jelentős lazítását és azt, hogy megtarthatja a nukleáris program legfontosabb elemeit" - mondta a tisztviselő a Reuters hírügynökségnek.

Az izraeli kormányfői hivatal a reggeli órákban egyelőre nem adott ki formális állásfoglalást. Benjámin Netanjahu miniszterelnök vasárnapra kormányülést hívott össze.

Naftali Bennett gazdasági miniszter az izraeli katonai rádiónak azt mondta, hogy Izrael nem tartja magára nézve kötelező érvényűnek a megállapodást.

Titkos iráni-amerikai tárgyalások voltak a megállapodás előtt

A közlések szerint Washington az elmúlt mintegy nyolc hónapban a hatok csoportja - az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország - illetve Irán genfi tárgyalásaival párhuzamosan korlátozott kétoldalú tárgyalásokat folytatott Teheránnal. A források szerint Barack Obama elnök személyes felhatalmazásával folytatott tárgyalások tényét két hónappal ezelőttig az Egyesült Államok legközelebbi szövetségesei, így Izrael előtt is titokban tartották.

Amerikai tájékoztatás szerint a rendkívül szűk körű egyezkedés március óta Ománban és más helyszíneken folyt. A legkevesebb öt tárgyalási fordulóban az Egyesült Államok részéről - a szakértők mellett - William Burns külügyminiszter-helyettes és Jake Sullivan, Joe Biden alelnök külpolitikai tanácsadója vett részt.

A tárgyalási fordulók közül legkevesebb négyet azután tartottak meg, hogy Iránban júniusban elnökké választották Haszan Róhánit. Amerikai hivatalos személyek szerint a Genfben a hatok és az Irán között elért megállapodás részleteit alapvetően ezeken dolgozták ki.

Az amerikai médiában megjelent első reagálások szerint, ha az átmeneti diplomáciai megoldás kitart és annak nyomán a felek eljutnak a végső egyezségig, s megakadályozzák Irán atomfegyverhez jutását, akkor megszűnik az évek óta kilátásba helyezett amerikai és izraeli katonai beavatkozás szükségessége.

Az Egyesült Államok és Izrael 1979-ben szakította meg diplomáciai kapcsolatait Iránnal, miután az iszlám forradalom nyomán Teheránban elfoglalták az amerikai követséget és annak 52 munkatárást több mint egy éven át tartották fogva.

Barack Obama elnök már nem sokkal a 2009-ben történt beiktatása után jelezte, hogy kész lenne feltételek nélkül tárgyalni Iránnal. Obama és Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője között titokban több levélváltás történt, ám a közeledést megakadályozta, hogy a keményvonalas Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnököt újraválasztották az erősen vitatott tisztaságú 2009 júniusi elnökválasztáson.

Az olvadás azután indulhatott meg ismét, hogy Kábúsz ománi szultán közbenjárására az irániak 2011-ben szabadon bocsátottak három, 2009 nyarán foglyul ejtett, az országhatárt Irak felől átlépett amerikai túrázót. Washington és Teherán között ezután kezdődtek meg az első nem hivatalos, középszintű, tapogatózó kapcsolatfelvételek. Ezekben - még ENSZ-nagykövetként - szerephez jutott Susan Rice, jelenlegi nemzetbiztonsági tanácsadó is.

Az érdemi kétoldalú titkos egyezkedés március közepén kezdődött meg Omában, miután a hatok és Irán az iszlám köztársaság nukleáris programjáról folytatott hivatalos eszmecseréje februárban, a kazahsztáni Almatiban nem vezetett eredményre. Az atomfegyver problémáján kívül szó esett Szíriáról, Teheránnak a Hormuzi-szoros lezárásával kapcsolatos fenyegetéseiről és három, a feltételezések szerint Iránban fogva tartott amerikai sorsáról. Az öbölmenti monarchiát májusban John Kerry amerikai külügyminiszter is felkereste.

Augusztusban Obama levélben gratulált Róháninak az elnökké választásához, aki pozitívan válaszolt erre, ez pedig megteremtette az alapját a Hamenei ajatollah által is jóváhagyott, további titkos a tárgyalásoknak. Az ENSZ-közgyűlés szeptemberi általános vitája alkalmat szolgáltathatott volna a két ország elnökének találkozójára, de végül a két vezető csak telefonon beszélt egymással. Igaz, ezzel egy több mint három évtizedes szünet után indította újra a kétoldalú kommunikációt.

A szövetségeseket Washington csak a telefonbeszélgetés után tájékoztatta a háttétben zajló titkos megbeszélésekről. Az izraeli kormányfőt Obama maga avatta be a kettejük szeptember 30-i fehér házi találkozója alkalmából. Netanjahu másnap, az ENSZ-ben elmondott beszédében "báránybőrbe bújt farkasnak" nevezte Róhánit.

Az utolsó amerikai-iráni titkos találkozót az ENSZ-közgyűlés általános vitája után tartották, és azon már megkezdték végső formába önteni a hatok csoportja és az Irán között most elért megállapodás részleteit.

MTI
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó