Cameron a magyarok életét is megnehezítené
Nagy-Britannia megfosztaná a külföldi EU polgárokat a szociális juttatásoktól. Korrigálnák a korábbi "hibát".
2013. november 25. 11:25

David Cameron brit miniszterelnök szembeszáll az uniós szabályokkal, az EU-társállamokból érkező letelepülők szociális juttatásainak szigorítását tűzte ki célul – derül ki a The Sunday Timesból. Ki akarja küszöbölni azt a „hibát”, hogy korlátozások nélkül beengedték a 2004 után csatlakozott közép- és kelet-európai uniós tagállamok munkavállalóit.

A tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap értesülései szerint a kormányfő asztalán fekvő, komoly megfontolás tárgyává tett lehetőségek között szerepel, hogy a külföldi EU-polgároknak egy teljes évnyi életvitelszerű nagy-britanniai tartózkodást kell igazolniuk, mielőtt igénybe vehetnék a szociális ellátórendszer szolgáltatásait.

A lap kormányzati forrásai szerint a terv elfogadása esetén az EU szinte bizonyosan bíróság elé citálja Londont, mivel az Európai Bizottság tiltja a hazai és külföldi uniós állampolgárok közötti diszkriminációt. Cameronnak ugyanakkor bátorítást ad, hogy számos más nyugati EU-tagállam – köztük Németország, Spanyolország és Dánia – is osztja a bevándorlással kapcsolatos brit aggályokat.

Őrült szabályok, tehetetlen kormány

A kormányfőt e kérdésben támogatja Boris Johnson, London befolyásos konzervatív párti polgármestere is. Johnson a The Sunday Times idézete szerint őrültségnek nevezte a bevándorlás jelenlegi uniós szabályozását, amely miatt a brit kormány teljesen tehetetlen az esetenként „semmiféle munkavégzési hajlandóságot nem mutató” uniós bevándorlókkal szemben.

A kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójában eközben folytatódik annak a kezdeményezésnek az aláírásgyűjtése, amelynek célja a romániai és a bulgáriai munkavállalók nagy-britanniai letelepedésére vonatkozó, január 1-jén lejáró átmeneti korlátozások meghosszabbítása további öt évvel. A módosító indítványt, amely 2018 decemberének végéig javasolja kiterjeszteni a román és bolgár állampolgárokra vonatkozó korlátozásokat, a tory frakció több mint tíz százaléka aláírta.

Látványos hiba volt beengedni a munkavállalókat

Nagy-Britanniában – éppen a román és a bolgár állampolgárokkal szembeni korlátozások lejártának közeledtével – egyre fajsúlyosabb belpolitikai vitatémává válik az uniós társállamokból érkezők bevándorlásának szabályozása.

A minap még az ellenzéki Munkáspárt egyik legtekintélyesebb veterán politikusa, Jack Straw volt belügy- és külügyminiszter is látványos hibának minősítette, hogy a Labour vezette korabeli brit kormány az EU-szabályok által lehetővé tett átmeneti korlátozások nélkül beengedte Nagy-Britanniába a közép- és európai új uniós tagállamok munkavállalóit a 2004-es EU-bővítés után.

Pedig megfizetik, amit kell

Jonathan Todd, Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztos szóvivője a vitát kommentálva a minap azonban kijelentette a BBC televízióban, hogy a brit gazdaság és a költségvetés jól jár az EU-társállamokból érkező munkavállalók beáramlásával. Todd szerint ugyanis a betelepülő EU-polgárok „hatalmas többsége” többet fizet be adó és társadalombiztosítás formájában a brit szociális ellátórendszer költségvetésébe, mint amennyit igénybe vesz belőle.

  • A kormány az ország biztonságát és a gazdaságot is megvédi
    Az elhúzódó háborús helyzetben az új magyar kormány két legfontosabb feladatának az ország biztonságának és gazdaságának megvédését nevezte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón. Gulyás Gergely bejelentette, hogy péntektől csak magyar rendszámú autók tankolhatnak rezsicsökkentett árú üzemanyagot, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig a kormány által nyolc területen bevezetendő extraprofit-különadó részleteiről számolt be.
  • A Kádár-rendszer feltárása nélkül nem érthetjük a jelent
    Száztíz évvel ezelőtt született Kádár János, aki hazánk XX. századi történelmének egyik legmeghatározóbb figurája lett.
  • A digitalizált világ diktatúrába torkollhat
    „Ha a mesterséges intelligenciának átadjuk a döntést, akkor valóban jöhet egy fordulat, amikor valóban már egzisztenciális fenyegetést fog jelenteni az emberi létezésre” – mondja Miklos Lukacs de Pereny.
MTI Hírfelhasználó