Hajléktalant fogadott örökbe egy budapesti ház
Sándor rendszeresen a Pozsonyi út egyik kapualjában aludt. Az egyik lakó megismerkedett vele, ápolt volt és kiderült, csak egy kis élelmiszerre volt szüksége.
2013. december 1. 10:55

A hajléktalan története a Facebookon terjed, a bejegyzés szerzője Amon Henriette - számolt be a 13.kerulet.ittlakunk.hu. Íme a teljes poszt:

"Rendszeresen elsétáltam mellette a Pozsonyi úton. Láthatóan hajléktalan, de mindig a lehetőségekhez képest ápolt, gondozott, sosem ittas embert láttam ott nap, mint nap. Nem kéregetett, csak ült és kisrádióján hallgatta a világ híreit, hogy ne maradjon le semmiről.

Egyszer megkérdeztem tőle, hogy tudok-e segíteni vmiben. Azt mondta: Nem, kedves köszönöm. Én nem szoktam kéregetni. Hosszas unszolás után, csendben csak annyit szólt, hogy esetleg vmi élelmiszert. Így ismerkedtünk össze. Ő lett az én kosztosom. Most már 3 emberre főzök.

Pár napra rá bemutatkoztunk egymásnak. Innentől kezdve már messziről integetünk, ha meglátjuk a másikat az utcán. Örült, hogy a nevén szólítják, hogy látják. Egyre többen...

Összefogtunk páran, és beprotezsáltuk annak a háznak a lakóközösségénél, akinek a kapujában üldögél. Több lakógyűlés eredményeként 10 napja megengedték, hogy a pince egy részében, ahol van mosdási lehetősége és van egy w.c is, este 7 és reggel 7 között ellegyen. Van ágya, de még sok minden jól jönne. Zseblámpa, mert ott nincs áram. Ceruzaelem a kisrádiójába. Stb. Persze ezt nem ő mondja, hanem én... Sosem kérdeztem semmit.

Mindig annyit mondott magáról, amennyit akart. Így tudtam meg, hogy 66 éves, volt vasmunkás. Végig dolgozta az életét. Boldogan sepreget a ház előtt, összeszedi a szemetet, mindig hasznossá teszi magát. Pedig senki nem várja el tőle. De Sándorom ilyen. Most boldog. Nagyon. Mi meg szeretjük. Én nagyon..." 

kiskegyed
MTI Hírfelhasználó