Századvég Gazdaságkutató: „A belső kereslet serkenti a magyar gazdaság növekedését”
A költségvetési hiány az intézet munkatársainak becslése szerint 2013-ban és 2014-ben is 3 százalék alatt maradhat, de jövőre szorosnak látszik a büdzsé.
2013. december 19. 11:00

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb „Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés” kiadványa a 2013-ban fellendülő gazdasági növekedés további gyorsulását prognosztizálja. A gazdaság teljesítménye már idén is kiegyensúlyozott lehet, tekintve, hogy a növekedést továbbra is támogató külkereskedelmi többlet mellett a belső felhasználás is pozitív hozzájárulással bír. A növekedés legfőbb termelői forrása idén a mezőgazdaság, az építőipar és az ipar, míg a felhasználási oldalon a beruházások segítik a bővülést. Az európai uniós forrásokból megvalósuló állami és önkormányzati nagyberuházások mellett már az MNB Növekedési Hitelprogramja – elérve célját – enyhítette a hitelkínálati korlátokat, és serkentette a versenyszféra beruházásait. Annak ellenére, hogy tovább folyik a mérlegalkalmazkodás és a lakosság továbbra is jelentős óvatossági megtakarításokkal rendelkezik, a reáljövedelmet bővítő kormányzati intézkedések (többek között a személyi jövedelemadó rendszer változása és a rezsicsökkentés) hatására idén már stagnálhat a fogyasztás. A törékeny nemzetközi gazdasági helyzetben a hazai beruházási fordulat és az erősödő munkaerőpiac hatására 1 százalékos növekedésre számítanak az elemzők.

Jövőre a magyar gazdaság növekedése egy kiegyensúlyozott pálya mentén – a belső és külső forrásokra egyaránt támaszkodva – dinamikusabbá válhat. A nemzetközi konjunktúra fellendülésével párhuzamosan az idei évinél dinamikusabb, 5 százalékot meghaladó exportteljesítmény továbbra is támogatja a növekedést. A fogyasztási fordulatot a lakossági bizalom és a reáljövedelmek emelkedése hozza el. A versenyszférában a tovább bővülő foglalkoztatottság, míg az állami szektorban a pedagógusi életpálya-modell javítja a lakosság jövedelmi kilátásait. Emellett pedig az olyan kormányzati intézkedések, mint a „Gyed Extra”, a családi adókedvezmény kiterjesztése és a minimálbér megemelése is növelik a rendelkezésre álló jövedelmet. Az európai uniós források lehívása révén megvalósuló állami nagyberuházások mellett a versenyszférában a Növekedési Hitelprogram enyhíti a finanszírozási korlátokat, így jövőre tovább emelkedik a beruházási ráta, növelve a gazdasági potenciált. Mindezen hatások eredőjeként a Századvég Gazdaságkutató Zrt. megítélése szerint a GDP-növekedés 2014-ben elérheti a 2,5 százalékot.

Az infláció 2013–2014-ben éves szinten mélyen a jegybank 3 százalékos célja alatt marad, de a jövő év végére felgyorsul. Ennek legfőbb oka, hogy a szabályozott árak csökkentésének hatásai kikerülnek a bázisból, valamint az erőteljes gazdasági növekedés kereslet oldali inflációs nyomást generál. A monetáris politika mozgásterét elsősorban még mindig a globális kockázati környezet, a Fed mennyiségi lazító intézkedéseinek jövő évben várható kivezetése befolyásolja. Emellett a monetáris politika számára releváns időhorizonton a belső kereslet felfutásából fakadó inflációs nyomás a kamatemelési ciklus megkezdését igényli. Az intézet elemzői így arra számítanak, hogy az MNB lazító ciklusa a jövő év elején, 2,8 százalékos kamatszintnél éri el a mélypontját.

A kiegyensúlyozott pálya mentén haladó dinamikus növekedés nem veszélyezteti az ország külső egyensúlyi pozíciójának alakulását, az elemzők 2014-ben is folyó fizetési mérleg többletet prognosztizálnak. A költségvetési hiány az intézet munkatársainak becslése szerint 2013-ban és 2014-ben is 3 százalék alatt maradhat, de jövőre szorosnak látszik a büdzsé.

A főbb makrogazdasági változók várható alakulása:

 

2012

2013

2014

Bruttó hazai termék (volumenindex)*

–1,7

1,0

2,5

A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)*

–1,7

0,0

2,1

Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)*

–3,7

3,7

7,4

Kivitel (nemzeti számlák alapján, volumenindex)*

1,7

4,9

5,4

Behozatal (nemzeti számlák alapján, volumenindex)*

–0,1

4,9

5,9

A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró)

6,7

6,9

6,9

Éves fogyasztói ár-index (%)*

5,7

1,7

2,2

A jegybanki alapkamat az év végén

5,75

3,10

3,40

Munkanélküliségi ráta éves átlaga (%)*

10,9

10,4

9,9

A bruttó átlagkereset alakulása (%)*

4,8

3,8

4,8

A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában

1,0

1,6

1,8

Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában

–1,9

–2,4

–2,8

GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)*

0,8

0,8

2,0

* Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. Forrás: MNB, KSH, Századvég-számítás

Századvég Gazdaságkutató Zrt.
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • A kormány a nemzeti össztermék, a GDP 18-20%-át csoportosítja át
    Tíz év megfeszített munkával egyenesbe jött a magyar gazdaság, de a koronavírus-járvány miatt most kezdhetjük elölről az építkezést, ami igazságtalan – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, aki arról is beszélt hogy egyszerre kell megküzdenünk a járvánnyal és a gazdasági következményekkel is.
  • Áltudósok a Helsinki Bizottságban
    Manapság jogtudósoknak kiáltották ki magukat a Soros-hálózathoz tartozó „jogvédő” szervezetek.
  • Az ötpontos program már a jövőt építi
    Olyan helyzetben van az ország, hogy a válságkezelést nem hitelből kell finanszíroznia, szemben például Romániával, ahol a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordultak segítségért – mondta a Magyar Nemzetnek Novoszáth Péter közgazdász, aki értékelte a kormány ötpontos akciótervét.
MTI Hírfelhasználó