Betiltották az abortuszt Spanyolországban
Spanyolországban a jobboldali kormány betiltotta az eddig szabad döntéssel választott abortuszt egy pénteken elfogadott törvénymódosítással.
2013. december 21. 14:56

Az új szabályok értelmében csak akkor adnak engedélyt a terhesség megszakítására, ha az anya veszélybe kerül, ha a terhesség nemi erőszak következménye vagy ha a magzat károsodását két orvos is megerősíti külön vizsgálattal. Nemi erőszak esetén az abortusz előfeltétele az időben megtett feljelentés. Fiatalkorúak terhességének megszakításához a szülők beleegyezésére is szükség lesz.

Az abortuszt 1985-ben engedélyezte először Spanyolországban egy szocialista kormány, de csak korlátozottan. A szocialisták 2010-ben tovább enyhítettek a korlátozásokon, s gyakorlatilag a nőre bízták a döntést. Mariano Rajoy konzervatív néppárti politikus a választási kampányban 2011-ben ígéretet tett a szigorításra. Mivel a Néppárt abszolút többséggel rendelkezik a parlamentben, a kormány döntése felér a törvény elfogadásával.

A spanyol baloldal és a feminista szervezetek hevesen tiltakoztak a változtatás ellen, amellyel szerintük Spanyolország a múlt század harmincas éveibe tér vissza. Az abortuszok száma nem fog csökkenni, csak titokban, veszélyes körülmények között lehet majd elvégeztetni, a gazdagok pedig a külföldi klinikákra mennek - figyelmeztettek.

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
  • Trianon 100 - Gulyás: a magyar nemzet életben maradt
    A magyar nemzet az egyetlen, amely képes volt véghezvinni azt a csodát, hogy egy sikeres és befejezett gyilkossági kísérlet után és ellenére is életben maradt - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki online kormányinfón, a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján.
MTI Hírfelhasználó