Juvál Steinic hírszerzési miniszter jogtalannak nevezte az amerikai kémkedést és hírszerzési megállapodást sürgetett az érintett kormányok között. Uzi Landau idegenforgalmi miniszter úgy fogalmazott, hogy „szövetségesekről lévén szó igen kínos” az ügy. Nachman Shai munkáspárti parlamenti képviselő, a kneszet külügyi és védelmi bizottságának tagja azonnali és teljes jelentést követelt a történtekről.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori munkatársától, Edward Snowdentől származó értesülések szerint a „Broad Oak”, vagyis széles tölgy fedőnevű akció keretében az amerikaiak 2009-ben figyelték Ehud Olmert miniszterelnök és Ehud Barak védelmi miniszter e-mailjeit, majd Benjámin Netanjahu kommunikációját is.

Ugyanakkor az izraeli média szerint nem okozott meglepetést a lehallgatási akció az ország vezetőinek, akik alapvetően számítanak arra, hogy lehallgatják őket. Ezért például Netanjahunak nincs is számítógépe az irodájában, nem használ e-mailt és nincs saját telefonkészüléke, és fontos bizalmas megbeszéléseit a Moszad, a titkosszolgálat lehallgatásbiztos irodáiban tartja.

A lehallgatásnak Ehud Olmert szóvivője sem tulajdonított nagy jelentőséget, szerinte az NSA által megfigyelt e-mailfiókot a politikus nem is használta bizalmas kommunikációra.

Az ügyet Uzi Landau vasárnap összekapcsolta az Egyesült Államokban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt izraeli kém, Jonathan Pollard kiszabadításával is. Az idegenforgalmi miniszter szerint a most nyilvánosságra került amerikai kémkedés fényében eljött az ideje, hogy szabadon engedjék Pollardot.

Az amerikai haditengerészet 1985-ben letartóztatott volt elemzőjét 1987-ben ítélték életfogytiglanra, amiért sok ezer titkos dokumentumot adott át Izraelnek. Szabadon bocsátását számos izraeli kormányfő kérte már a Fehér Háztól.

Simon Siffer, a Jediot Ahronót című lap veterán újságírója vasárnapi cikkében azt írta, hogy az izraeli vezetők egyes esetekben megpróbáltak előnyt kovácsolni abból, hogy lehallgatják őket. Ariel Saron védelmi minisztersége alatt például gyakran telefonált haza egyiptomi útjáról Hoszni Mubarak akkori elnököt dicsérve, annak a reményében, hogy az egyiptomi hírszerzés is hallja szavait. A taktika ugyanakkor nem volt teljesen sikeres, az egyik hívás alkalmával ugyanis édesanyja azt mondta neki: „Ne hidd el egy szavukat sem ezeknek az araboknak, mind hazudozók!” – írta Siffer.

A Máriv című lap pedig így viccelődött: ha az amerikai hírszerzés Angela Merkel német kancellár telefonját is lehallgatta, akkor már-már sértés lett volna, ha pont Izrael után nem próbálnak kémkedni.