Nápolyból érkezik a betlehemi jászol a Vatikánba
Ferenc 1223 – Ferenc 2013: ezt a címet adták a betlehemi jászolnak, amely Bergoglio pápa első karácsonyán a Szent Péter teret díszíti majd.
2013. december 24. 09:22

Nápolyi mesterek munkáját dicséri az a művészi alkotás, amelyet eredetileg a város érsekének, Crescenzio Sepe bíborosnak ajándékoztak, ő azonban úgy döntött, hogy Ferenc pápának tiszteleg az ajándékkal a campaniai régió elnökével együtt.

Hétszer tizenkét méter alapterületen helyezik el a betlehemi figurákat, a díszlet hat méter magasra nyúlik.

Szent József, Szűz Mária és a Kisjézus, a három királyok mellett 16 pásztor jelenik meg XVIII. századi nápolyi öltözékben – a helyszín a korabeli Campania. Az eredetileg harminc cm méter magas figurákat két méteresre nagyítják: fejük, kezük és lábuk színes agyagból, szemük kristályból készül, míg a test hegesztett vas és habszivacs, kézzel varrott korabeli nápolyi ruhákba bújtatva. A jászol perspektivikus felépítésének köszönhetően jól látható minden részletében. A díszlet az élet különböző szakaszait, valamint az egyes társadalmi rétegeket is bemutatja. Megjelennek gyermekek, középkorúak és idősek, nemesek és szegények – például egy cigányasszony, aki megtér a Kisjézus láttán.

A betlehemi jászol főként támogatók adományaiból készül, a minimálisra csökkentve a vatikáni kormányzóság költségeit.

A karácsonyfa december 6-án érkezik meg a Szent Péter térre, amelyet ebben az esztendőben a bajor Waldmünchen ajándékozott a Szentatyának. A 25 méter magas, 98 cm átmérőjű és 7,2 tonna súlyú fenyő elhelyezéséről és díszítéséről a szokásnak megfelelően Vatikánváros gondoskodik majd. A karácsonyi időszak után – akárcsak az elmúlt években – a fenyő törzséből apró használati tárgyakat és játékokat készítenek majd.

Karácsony közeledtével harmincnyolcadik alkalommal rendezik meg a 100 Presepi – 100 betlehem – című, nemzetközi betlehemes kiállítást Rómában. A tárlaton valójában 183 betlehemet – köztük tizenhat magyar kézműves betlehemet – mutatnak be.

--------------------------------------------------------------------------

A nápolyi társadalmat mutatja be a vatikáni betlehem

Bemutatta Crescenzio Sepe, Nápoly érseke a Szent Péter tér közepén állított betlehemet, melyet december 24-én délután avatnak fel, és a nápolyi társadalmat mutatja be.

Assisi Szent Ferenc 1223-ban állította az első betlehemet Umbriában, melynek hagyománya később egész Itáliában elterjedt. Az idén megválasztott egyházfő pedig az Olaszország védőszentjének és a szegények oltalmazójának tartott Szent Ferencről vette a nevét. A Szent Péter téren emelt épület nagyságú betlehem az idén a nápolyi egyházmegye ajándéka.

Crescenzio Sepe érsek és Stefano Caldoro, Campania tartományi testületének elnöke a Ferenc pápával tartott találkozót követően az újságíróknak is bemutatta a betlehemet, melyet a rómaiak és a turisták keddtől láthatnak. A teljesen körbejárható, minden oldalán nyitott betlehemi jelenet tipikus dél-olasz vidéki környezetet, campaniai tájat idéz - mondta el Sepe bíboros. Összesen tizenhat darab, két méter magas, festett terrakottaszobor eleveníti fel a gyermek Jézus születését. A szobrok szeme kristályból van. Ruháik az 1700-as nápolyi viseletből valók. Ilyen betlehemeket állítottak a 18. században a nápolyi templomokban.

A Szent Család mellett a bábok a pásztorokat, a három napkeleti bölcset, nápolyi nemeseket és koldusokat, időseket és gyerekeket ábrázolnak. Az egykori és a mai nápolyi társadalom tükrei - hangsúlyozta a város érseke. A betlehemet a délolasz város egyik legismertebb kézművesmestere, Antonio Cantone készítette. Az alakok elrendezésében a nápolyi bábművészet szakértője, Antonio di Tuoro segített.

A betlehemet december elejétől építő munkásoknak Ferenc pápa karácsonyi kalácsot küldött a Vatikánból - írta az Il Messaggero római napilap. A gyermek Jézus szobrát december 24. késő este helyezik el a jászolban.
Vatikáni Rádió - Magyar Kurír / MTI
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Megpróbálják besározni a történelmi megemlékezést
    Sokan megpróbálják elvitatni Magyarország történelmi érdemeit, amit az ország 1989-ben tanúsított – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1 Ma este című műsorában. A Századvég jogi szakértője a hétfőn Sopronba látogató Angela Merkel német kancellárt érő nemzetközi bírálatokra reagált.
  • Alaptalan támadás Maróth Miklós ellen
    Szisztematikus, politikai motivációktól sem mentes támadás indult Maróth Miklós ellen, miután elfogadta az egykori akadémiai kutatóhálózatot irányító új testület vezetői posztját. Az ellenzéki sajtóban a professzor CEU-n tanító régi ellenfeleinek vádjait elevenítették fel kritikaként, miközben Maróth Miklós munkáját nemzetközi szakmai körökben is elismerés övezi.
  • Elhúzták a vasfüggönyt a páneurópai pikniken
    A 30 évvel ezelőtti események elemzésére, megértésére nem történt kísérlet Németországban és az Európai Unióban sem – így értékelte a páneurópai piknik óta eltelt időszakot Schmidt Mária történész a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint ennek egyik oka, hogy a németek nem tudnak mit kezdeni a német egységgel.
MTI Hírfelhasználó