A britek kétharmadát nem zavarják a külföldi munkavállalók
A britek több mint kétharmada szívesen látja a kelet-európai EU-tagállamokból érkező munkavállalókat.
2013. december 29. 23:25

A britek több mint kétharmada egy új, vasárnap ismertetett országos felmérés tanúsága szerint szívesen látja a kelet-európai EU-tagállamokból érkező munkavállalókat, ha azok valóban dolgozni jönnek és hajlandók integrálódni.

A British Future nevű, főleg migrációs kérdésekre szakosodott kutatóintézet elsősorban a román és a bolgár állampolgárokkal szembeni átmeneti brit munkavállalási korlátozások januártól esedékes lejártának közeledtével volt kíváncsi a britek hangulatára. Az Ipsos Mori nevű közvélemény-kutató cég által az intézet megbízásából elvégzett felmérés szerint a britek 68 százalékának nincs kifogása a kelet-európaiak nagy-britanniai munkavállalása ellen, feltéve, hogy a keleti EU-tagállamokból érkezők megtanulnak angolul, van rendes állásuk, befizetik adóikat és beilleszkednek a helyi közösségbe.

Az országos átlagon belül különösen a gazdaságilag legaktívabb, 35-44 éves korosztályon belül nagy az EU-bevándorlást elfogadók aránya: e korcsoport 72 százaléka mondta azt, hogy nincs problémája a kelet-európai munkavállalók nagy-britanniai betelepülésével.

A The Observer című tekintélyes baloldali vasárnapi brit lap a közvélemény-kutatás eredményeit ismertető írásában kiemelte, hogy a vezető brit politikusok egyre hangosabb bevándorlás-ellenes retorikája - és főleg a román és a bolgár munkavállalókkal kapcsolatos negatív kampány - ellenére a briteknek csak a 24 százaléka szeretné, ha a brit kormány elsődleges célkitűzései között szerepelne az Európai Unión belüli szabad mozgás korlátozása.

A konzervatív-liberális brit kormánykoalíció nagyobbik pártja, a Konzervatív Párt nemrégiben kiszivárgott - hivatalosan nem cáfolt - sajtóértesülések szerint 75 ezerben szabná meg a külföldi EU-állampolgárok nagy-britanniai bevándorlásának éves kvótáját.

Ez az elképzelés a koalíción belül is komoly nézeteltérésekhez vezetett; a kisebbik kormánypárt, a Liberális Demokraták vezető politikusai többször is nyilvánosan szembeszegültek e tervvel.

Vince Cable, az üzleti ügyek minisztere, aki Nick Clegg miniszterelnök-helyettes után a kormány második legmagasabb rangú liberális demokrata tagja, a BBC televíziónak nyilatkozva a minap törvénysértőnek és kivitelezhetetlennek nevezte az EU-állampolgárok betelepülésének számszerű korlátozását.

Arra a riporteri kérdésre, hogy a Liberális Demokraták meg tudják-e akadályozni az évi 75 ezres EU-bevándorlási kvóta bevezetését, Cable egyértelműen kijelentette, hogy e kvóta bevezetése "nem fog megtörténni".
Nemrégiben Clegg is élesen bírálta a konzervatívok szigorítási elképzeléseit. A The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap múlt heti kiadásában közölt cikkében a brit miniszterelnök-helyettes azt írta, hogy "politikailag talán népszerű lenne", ha a brit kormány "Dover szikláira" kitenne egy nagy táblát "Belépni tilos" felirattal, de ha a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-munkavállalók "ma este hajóra vagy repülőre szállnának és hazamennének", egyebek mellett összedőlne a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS), és "csikorogva lefulladna" a londoni City pénzügyi központjának gépezete is.

London az EU-bevándorlás szigorításának brit tervei miatt az utóbbi hetekben komoly konfliktusba keveredett Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztossal is, akinek többszöri bíráló nyilatkozatait éles ellenkritikával fogadták brit politikusok.
MTI nyomán
  • A kormány az ország biztonságát és a gazdaságot is megvédi
    Az elhúzódó háborús helyzetben az új magyar kormány két legfontosabb feladatának az ország biztonságának és gazdaságának megvédését nevezte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón. Gulyás Gergely bejelentette, hogy péntektől csak magyar rendszámú autók tankolhatnak rezsicsökkentett árú üzemanyagot, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig a kormány által nyolc területen bevezetendő extraprofit-különadó részleteiről számolt be.
  • A Kádár-rendszer feltárása nélkül nem érthetjük a jelent
    Száztíz évvel ezelőtt született Kádár János, aki hazánk XX. századi történelmének egyik legmeghatározóbb figurája lett.
  • A digitalizált világ diktatúrába torkollhat
    „Ha a mesterséges intelligenciának átadjuk a döntést, akkor valóban jöhet egy fordulat, amikor valóban már egzisztenciális fenyegetést fog jelenteni az emberi létezésre” – mondja Miklos Lukacs de Pereny.
MTI Hírfelhasználó