Amikor Gorbacsov beugrott a Downing Streetre
A levéltár a 30 évre szóló titkosítás lejárta után tette közzé az 1984. december 20-án keltezett dokumentumot.
2014. január 3. 12:00

Mihail Gorbacsov 1984 decemberében - még a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagjaként - spontán látogatást tett Margaret Thatcher brit miniszterelnöknek a Downing Street 10. alatt található rezidenciájánál - derült ki egy, a brit Nemzeti Levéltár által hivatalosan péntek hajnalban nyilvánosságra hozott diplomáciai táviratból.

A levéltár a 30 évre szóló titkosítás lejárta után tette közzé az 1984. december 20-án keltezett dokumentumot, amelyben arról értesítették az éppen Hongkongban tartózkodó Margaret Thatchert, hogy a szovjet politikus, aki később a Szovjetunió utolsó pártfőtitkára lett, bejelentés nélkül érkezett a rezidenciához.

Thatcher négy nappal korábban a chequers-i birtokán fogadta Gorbacsovot, ahol öt órán át tárgyalt vele, majd elragadtatott magánüzenetben tájékoztatta Ronald Reagan elnököt arról, hogy a vendége az az ember a Szovjetunióban, akivel a Nyugat tárgyalhat. Thatcher Gorbacsovról írt jellemzését is most ismertette a levéltár.

Gorbacsov és kísérete a távirat szerint éppen a szovjet követség felé hajtatott a brit parlamentből, amikor úgy döntött, hogy megáll az útba eső híres miniszterelnöki lakhelynél. Arról, hogy a szovjet vezető megközelíthesse a szigorúan őrzött Downing Streetet, egy - Gorbacsov mellé rendelt - brit biztonsági ügynök egyeztetett az ott posztoló rendőrrel.

A dokumentum szerint a rendőr erről a váratlan látogatóról nem értesítette a brit kormányfőnek a rezidencián tartózkodó munkatársait. Gorbacsov és kíséretének néhány tagja a bejárathoz ment, ahol egy másik rendőr bebocsátotta őket az előszobába. A jó kedélyű társaság tagjai a távirat szerint még azelőtt elhagyták a helyszínt, hogy a kormányfő valamelyik munkatársa beszélhetett volna velük.

A rezidencia alkalmazottjaiban felmerült az az ötlet, hogy a miniszterelnök férje, Denis Thatcher kalauzolja körbe a szovjeteket a hivatalos helyiségeken, ám a brit külügyminisztérium ezt ellenezte. Magát Margaret Thatchert erről az elgondolásról így akkor nem tájékoztatták.

Mark Dunton, a brit levéltár szakértője szerint az eset rávilágított a Szovjetunió vezetését 1985-ben átvevő Gorbacsov önbizalmára és unortodox hozzáállására.

Thatcher - a leendő szovjet pártfőtitkárral Chequersben folytatott megbeszélése után - azt írta Reagannek, hogy Gorbacsov "viszonylag közvetlen és értelmes". "Megnyerő modorú és van benne báj és humor. Figyel arra, amit a másik mond. Könnyen beszél és - szemben a szovjet vezetők fárasztó szokásával - nem ragaszkodik az előre gyártott megfogalmazásokhoz... Tulajdonképpen eléggé megkedveltem őt" - írta a most publikussá vált üzenetében 1984-ben az amerikai elnöknek a brit kormányfő.
MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
MTI Hírfelhasználó