Magyar kulturális intézet nyílt Zágrábban
A magyar és a horvát kultúra között sok évszázadon át szoros kapcsolat, kölcsönhatás és összefonódás állt fent.
2014. január 4. 10:25

Horvátország és Magyarország barátságát leginkább a tudományos és kulturális kapcsolatok erősítésén keresztül lehet elmélyíteni, ezt a célt szolgálja az új Zágrábi Magyar Intézet - jelentette ki Navracsics Tibor pénteken a horvát fővárosban az intézmény megnyitó ünnepségén.

A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter úgy fogalmazott, hogy az intézet megnyitásával régi adósságát törleszti a magyar állam. A környező országokban már régóta működnek ugyanis magyar kulturális intézetek, csak déli szomszédainknál nem léteztek eddig "a magyar kultúra jobb megismertetését, a magyar tudomány eredményeinek közvetítését szolgáló, a magyar állam által fenntartott intézmények".

Navracsics Tibor horvátul és magyarul is elmondott beszédében kifejtette: "egymás kultúrájának megismeréséhez, a népek közötti, valóban baráti viszony kialakításához" elengedhetetlen egy ilyen intézet. Felidézte, hogy a magyar és a horvát kultúra között sok évszázadon át "szoros kapcsolat, kölcsönhatás és összefonódás állt fent", de a 19-20. századtól az eltávolodás miatt "egymástól szerzett ismereteink elhalványultak". A demokratikus változások és országaink függetlenné válása óta, immáron jó húsz éve "egyértelműen barátinak nevezhető" országaink viszonya és ez a kultúrára is kiterjeszthető.

A Zágrábi Magyar Intézet elsődleges célja, hogy a horvát közvéleményt az eddiginél is jobban megismertesse a magyar tudományos és kulturális eredményekkel. Az intézmény ugyanakkor tárt karokkal várja a horvátországi magyarokat is, akik otthon érezhetik magukat az épület falai között - jelentette ki Navracsics Tibor.
Orsat Miljenic horvát igazságügyi miniszter rövid köszöntőjében arról beszélt, hogy a horvát és a magyar nép egymás mellett él, ezért is fontos minél jobban megismernünk a másik kultúráját. Különösen igaz ez, amióta Horvátország - éppen Magyarország hathatós támogatásával - az Európai Unió teljes jogú tagja lett.

Mint azt Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója a megnyitón elmondta, az intézethez tartozó külföldi kulturális intézmények legfőbb küldetése, hogy megismertessék és népszerűsítsék a magyar kultúrát, illetve a magyar nyelvet.
Úgy fogalmazott, hogy a zágrábi intézet a tanulás színtere is, mégpedig nekünk, magyaroknak is, hiszen megtanulhatjuk, milyen a horvát kultúra, hogyan dolgozhatunk együtt művészeti, oktatási, kulturális területeken. Hozzátette: külön öröm, hogy Horvátország függetlenné válása óta ez az első új kulturális intézet az országban.

A Zágrábi Magyar Intézetet vezető Sokcsevits Dénes azt hangsúlyozta: az új intézmény célja, hogy a hagyományos és mai magyar kultúrát, művészetet, irodalmat és tudományos eredményeket közelebb vigye a horvát közönséghez. Mindezt azzal egészítette ki, hogy az intézmény a horvátországi magyarok otthona is egyben.

Vesne Kusin, Zágráb főpolgármester-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy Budapest és Zágráb között - különösen az utóbbi 15 évben - igen sokszínű kulturális együttműködés alakult ki. A magyar intézet pedig programjain keresztül a magyar kultúra, tudomány megismertetésével még inkább hozzájárul a kapcsolatok elmélyítéséhez.

A horvátországi magyar kulturális intézmény tájékoztatása szerint a közeljövő tervei között szerepel egy zágrábi székely nap megrendezése, illetve busójárást is terveznek Mohácsról Zágrábba. Az UNESCO szellemi kulturális örökség listáján szereplő mohácsi busójárás ugyanis egy horvát kisebbségi csoport, a sokácok népszokása, amelynek hagyománya Horvátországban is él.

A Zágrábi Magyar Intézet a horvát főváros szívében, a Jelacic (Jellasics) tér szomszédságában, az Európai Unió képviseletének is otthont adó új épületben kapott helyet. Az intézetnek otthont adó modern épület alsó szintjén a tervek szerint később magyar kávézó is fogadja majd a vendégeket.
MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Operatív törzs: Több már a gyógyult, mint az aktív fertőzött
    A gazdaságvédelmi intézkedések közül az egyik legfontosabb a hiteltörlesztési moratórium volt.
  • Elkészült a koronavírus ellenszere?
    Korai fázisban adagolva a Japánban törzskönyvezett Avigan nevű, favipiravir összetevőjű gyógyszer alkalmasnak látszik arra, hogy eltüntesse az új típusú koronavírust a garat- és orrváladékból – közölte a gyógyszer hazai klinikai vizsgálatát koordináló konzorciumot vezető Pécsi Tudományegyetem (PTE) vasárnap az MTI-vel.
  • Trianon 100 - Vérző Magyarország 6. rész
    Ezúttal a művészet felé fordulunk. A kiváló művészettörténész, festő és kritikus Lyka Károly Magyar művészet – magyar határok című tanulmányát idézzük, melyben a tudós pontosságával elemzi a magyar és az európai kultúra összetartozását: „Hogy e kétféle művészet határa egyúttal Magyarországnak is természet építette keleti és déli határa, azt helyes lesz a művészettörténeti földrajz beszédes tényeként leszögezni. Aki e határokat rideg kézzel el akarná mozdítani, aligha lehet tisztában azzal, mit jelent egy ezer éven át fejlődött kultúra.”
MTI Hírfelhasználó