100 éve indult az első légitársaság
Az SPT Airboat Line 1914. január 1-jén repüléstörténelmet írt, a floridai St. Petersburg-ből elindította az első menetrendszerinti járatot.
2014. január 4. 12:23

Az SPT Airboat Line 1914. január 1-jén repüléstörténelmet írt, a floridai St. Petersburg-ből elindította az első menetrendszerinti repülőjáratot. Ez 10 évvel azután történt, hogy a Wright-fivérek a levegőbe emelkedtek.

1903. december 17-én a Wright-fívérek révén beköszöntött a repülőgépek korszaka. Bár úgy tűnt, hogy a Zeppelin léghajók hódítják meg az eget (1909-ben, Németországban megalakult a DELAG, az első légitársaság, mely léghajókat üzemeltetett), voltak akik úgy vélték, a repülőgépek ígéretesebb jövő elé néznek, nekik lett igazuk. Az 1937-es Hindenburg-katasztrófa után a Zeppelin léghajókat fokozatosan kivonták a forgalomból.

Légi úttörők

Thomas W. Benoist Missouri államban, Irondale városában látta meg a napvilágot 1874. december 29-én. Sikeres üzletember volt, az autógyártás után, 1907-től a repülőgép-iparnak szentelte életét, 1911-ben repülőiskolát is nyitott St. Luisban.
1911-ben a repülőgép tervezéssel és gyártással foglalkozó Benoist Aircraft nevű cégébe főpilótának nevezte ki a tehetséges Tony Jannus pilótát. Tony népszerű figurává vált. Gyakori szereplője lett repülőbemutatóknak, megdöntötte a víz felett repülés rekordját, és 1912-ben ő vezette azt a gépet, melyből a világon először ugrott ki egy ejtőernyős.

Az SPT Airboat Line

Percival Elliot Fansler, egy jacksonville-i üzletember, 1913-ban azzal a kéréssel fordult Benoist felé, hogy gyártson számára repülőgépeket, melyek a Nyugat-Floridában lévő St. Petersburg és Tampa közötti légi útvonalon tudnának repülni. Autóval 20, vonattal kb. 12, komppal pedig 2 óra volt eljutni az egyik városból a másikba, ezért gyorsabb közlekedési eszközre volt szükség. 1913 decemberében Fansler létrehozta a világ első repülőgépes légitársaságát az SPT Airboat Line-t. Az üzletembernek azonban nem volt elegendő tőkéje, ezért St. Perersburg városi tanácsától kért segítséget. A város vállalta, hogy 3 hónapon keresztül 50 %-ban állja a légitársaság költségeit.

Az ünnepélyes megnyitót 1914. január 1-jére tervezték, melynek előkészületei nem voltak zökkenőmentesek. Úgy alakult, hogy a Lark of Duluth nevű repülőgépet szállító vonat csak 1913. december 31-ére tudott megérkezni. Benoist és emberei egész éjszaka dolgoztak, hogy reggelre összerakják a Benoist XIV típusú kétéltű repülőt (melyet "repülő csónaknak" hívtak). A légitársaság egy másik géppel is rendelkezett, melynek a Florida nevet adták.

Másnap, 1914. január 1-jén tökéletesen indult a légitársaság első napja. A helyszínen 3000 ember várt Tony Jannus délelőtt 10-es felszállására a Lark of Duluth-al. Az első utas Abram C. Pheil, St. Petersburg régi polgármestere volt, aki 400 dollárt fizetett, hogy részese lehessen a történelmi pillanatnak. Bebizonyosodott, hogy repülővel tényleg gyorsabb a közlekedés, hiszen a gép a két város közötti 21 mérföldes utat csupán 23 perc alatt tette meg. Egy St. Petersburgból Tampába tartó út 5 dollárba került.

Nem működött sokáig

A légitársaság azonban nem működhetett sokáig, a szerződés 3 hónapos lejárta után St. Petersburg városa nem hosszabbította meg a megállapodást, megvonta a támogatást. A jegyárak kétszeresére emelkedtek, melyet már nem szívesen fizettek meg az utasok. Az SPT Airboat Line 1914. május 5-én csődbe ment. Működése során 172-szer repült, 7000 mérföldet tett meg és 1205 utast szállított.

1914 óta hihetetlenül sokat fejlődött a légiközlekedés. Az SPT Airboat Line 4 hónapos működése során 1205 utast szállított, manapság három repülőgép elég ennyi ember utaztatásához.

vjm.hu
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
  • Hatvanöt éve végezték ki Tóth Ilonkát, az 1956-os forradalom mártírját
    Az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő kádári megtorlás koncepciós perei közül az egyik legbotrányosabb eljárásban ítélték halálra a 24 éves Tóth Ilonát. A beismerő vallomások ellenére hosszú évek kutatómunkája alapján ki lehet mondani, hogy Tóth Ilona és társai nem követhették el azt a gyilkosságot, amivel vádolták őket.
  • Karácsony Gergely elszólta magát
    Magyarázkodni akart Karácsony Gergely az ATV Egyenes beszéd című műsorában, miután kiderült, hogy Brüsszel utasítására lejjebb veszik a világítást, nyáron a klímát, télen a fűtést a közintézményekben.
  • Lengyel–ukrán föderációról álmodnak
    Lengyelországban az utóbbi időben egyre több szó esik a nyilvánosságban egy esetleges lengyel–ukrán föderatív állam létrehozásának esélyeiről. Ez egyelőre nem több fikciónál, nagyrészt a sajtóban vitatkoznak róla, de már politikusok is megszólaltak pró és kontra az ügyben.
MTI Hírfelhasználó