A lap felidézte: az 1956-os forradalmat követő megtorlásokat belügyminiszterként irányító Biszku ellen háborús bűntett és más bűncselekmény miatt tavaly október közepén emeltek vádat, de az ügyészség tovább nyomoz felbujtóként elkövetett kényszervallatás, jogellenes fogva tartás, a magyar állam területe elleni hűtlenség és felségsértés miatt.

A szóvivő ugyanakkor jelezte, hogy gyanúsítotti kihallgatás egyelőre nem történt, így a nyomozás jelenleg ismeretlen tettes ellen folyik.

Biszku és a megtorlás

Már másfél évtizede is vizsgálták a Biszku-ügyet, de akkor nem láttak lehetőséget a büntetőjogi felelősségre vonásra – mondta egy decemberi interjúban Ibolya Tibor fővárosi főügyész. Hozzátette: a mostani vádemelést részben egy új jogi megközelítés tette lehetővé, amely nemzetközi jogi egyezményeken alapul, és mintája az NDK egykori pártvezetőinek németországi elítélése. Ennek lényege, hogy a pártállam idején kiadott pártutasítás gyakorlatilag parancsnak tekinthető, és ha az alapján embereket öltek meg vagy bántalmaztak, akkor azért a parancs kiadója is büntetőjogi felelősséggel tartozik.

Az egykori belügyminiszter akkor került újra reflektorfénybe, amikor két éve Skrabski Fruzsina és Novák Tamás filmet készített róla, szembesítve őt például azzal a dokumentummal, amelyben „kevesellte a fizikai megsemmisítések számát”.