Senki nem kényszeríti Szerbiát az uniós tagságra
Ha az ország nem tud változtatni a problémás ügyeken, akkor az uniós tagországok nem fogják aláírni a szükséges dokumentumokat.
2014. január 10. 09:39

A VMSZ képviselője közölte: ha az ország nem tud változtatni a problémás ügyeken, akkor az uniós tagországok nem fogják aláírni a teljes jogú csatlakozáshoz szükséges dokumentumokat.

Brüsszel nem kényszeríti Szerbiát az uniós tagságra, vagyis Szerbiának kell teljesítenie az elvárt feltételeket, ha az EU tagja kíván lenni - jelentette ki Varga László, a szerbiai parlament integrációs bizottságának elnökhelyettese a szabadkai Pannon RTV Szubjektív című interjúműsorában csütörtökön. A Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője Szerbia integrációjáról azt mondta: ha az ország nem lesz kész arra, hogy változtasson a problémásnak vélt ügyeken, akkor az uniós tagországok nem fogják aláírni a teljes jogú csatlakozáshoz szükséges dokumentumokat.

Varga szerint nem reális, hogy 2020 előtt Szerbia az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon. Mint fogalmazott, ennek matematikai okai is vannak. "A tárgyalási folyamat 4-7 évet vesz igénybe, attól függően, hogy egy-egy ország milyen gyorsan tudja ezt végigcsinálni. Szerbia biztosan nem a leggyorsabban teljesítő országok közé fog tartozni. A tárgyalások után következik még egy körülbelül kétéves ratifikációs folyamat, amikor a csatlakozási szerződést minden uniós tagállam parlamentje, valamint az Európai Parlament és a szerb képviselőház is jóváhagyja. Csak ezután következhet a teljes jogú uniós tagság" - magyarázta a vajdasági magyar politikus.

Egyetlen oka van annak, miért éppen most hagyták jóvá Belgrád uniós csatlakozási kérelmét, mégpedig a Koszovóval való viszony normalizálása - tette hozzá. Mint mondta: "Az EU azt méltányolta, hogy a koszovói kérdéshez Szerbia végre úgy állt hozzá, hogy a tárgyalóasztalnál valóban megpróbált megegyezni a koszovói albánokkal, és nem arról beszélt, hogy mi az, amit nem akar." Magyarázatként hozzáfűzte: "Amikor 2012 tavaszán tagjelöltté vált Szerbia, a döntést tartalmazó dokumentumban világosan szerepelt, hogy egyetlen feltétele van a csatlakozási tárgyalások megkezdésének, az pedig a Koszovóval való viszony normalizálása".

Koszovó 2008-as, egyoldalúan kikiáltott függetlenségét Szerbia még mindig nem ismeri el, a tavaly áprilisi, uniós közvetítéssel kidolgozott megállapodás - amelyben Belgrád vállalta, hogy rendezi a Koszovó északi részén élő szerbek helyzetét, valamint felszámolja a szerbek által működtetett párhuzamos intézményrendszert Észak-Koszovóban, Pristina pedig azt, hogy helyhatósági választásokat ír ki Koszovó egész területén - előrelépésnek számít a viszony normalizálásában. Varga szerint ez volt az a döntő momentum, aminek köszönhetően megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások január 21-én. Varga László arra is felhívta a figyelmet, hogy vannak olyan témák - például az igazságügy, az emberi és kisebbségi jogok, a rendőrség, a határőrség, az illegális bevándorlók kérdése - amelyek viszont a koszovói kérdés mellett a jövőben képezik majd fontos pontját a csatlakozási tárgyalásoknak.

Rámutatott arra, hogy az Európai Unió, "tanulva a korábbi tapasztalatokból", új megközelítést alkalmaz Szerbia és Montenegró esetében. "Ennek a lényege az, hogy a legnehezebb tárgyalási fejezetekkel indulnak az egyeztetések. Ezek éveket is igénybe vehetnek, és a teljes csatlakozási folyamat során nyitva állnak" - taglalta Varga. Hozzáfűzte még, hogy "most nincs olyan közhangulat az Európai Unióban, hogy +erőszakkal+ kellene bármelyik országot az Európai Unióhoz csatlakoztatni. A román, a bolgár, de részben a horvát példa is arról szól, hogy nem teljesen felkészült országok csatlakozhattak, elsősorban politikai okokból. Szerbia esetében ez nem következik be" - zárta szavait a szerbiai parlament integrációs bizottságának elnökhelyettese.
MTI
  • Eleven az Archiregnum Hungaricum
    A legvisszafogottabb becslések szerint is legalább negyvenezer ártatlan magyar áldozata volt a kommunista partizánterrornak a második világháború végén. És ki tudja, hányan lehetnek még azok, akiket a trianoni békediktátum után gyilkoltak meg egy korábban soha nem volt (és soha nem is lesz) ország pribékjei, csak azért, mert magyarok voltak.
  • Turcologia hungarica est renovanda?
    A kaukázusi haza, az alán és bolgár szomszédság emlékét a magyar hagyomány is megőrizte.
  • Dugódíjjal sarcolná a budapestieket az LMP
    Wintermantel Zsolt (Fidesz) szerint abszurd a Budapestet vezető baloldali koalíció részeként politizáló LMP élhető város koncepciója, amelyből kizárnak lényegi városfejlesztéseket. Az LMP budapesti elnöke egyébként könnyen cáfolható, érvénytelen állításokra hivatkozva terveztetné újra a Galvani hidat.
MTI Hírfelhasználó