Czerván György államtitkár szerint a piaci lehetőségeink Európában és kelet felé is korlátlanok. Oroszországban például kifejezetten keresik a magas, jó minőségű, magyar termékeket.

Egyelőre nincs pontos felmérés arról, mekkora kárt okoz az enyhe tél a mezőgazdaságnak. A szántóföldi növények esetében nincs ok a komoly aggodalomra, a szőlőültetvényeknél és a csonthéjasoknál azonban már megindult a rügyfakadás – jelentette ki Czerván György, a vidékfejlesztési tárca államtitkára az M1 Ma reggel című műsorában.

Beszélt arról is, hogy komoly agrárdiplomáciai lépéseket tettek azért Brüsszelben, hogy a magyar gazdák helyzete javuljon. (Magyarországnak csaknem 2 milliárd euróval jut több az unió közös agrárpolitikájának költségvetéséből a 2014 és 2020 közötti időszakban, mint 2007 és 2013 között.)

Arra a felvetésre, hogy az uniós agrárpolitikát sok bírálat éri amiatt, hogy a szántóföldi termelést preferálja a többi ágazattal szemben, az államtitkár azt mondta: az állattenyésztés részarányának csökkentést sikerült megállítani Magyarországon, és az jelenleg eléri a 34-35 százalékot.

Beszámolt arról, hogy elkészült a tárca zöldség-gyümölcs-stratégiája, mely szerint egymillió tonnával szeretnék megnövelni 2020-ig az ágazat kibocsátását. A piaci lehetőségeink úgy Európában, mint kelet felé korlátlanok – szögezte le Czerván György, aki hangsúlyozta: a magyar zöldségek íz- és aromavilága páratlan.

Felhívta a figyelmet arra: Oroszországban kifejezetten keresik a magas, jó minőségű, magyar termékeket. Nekünk a minőségre kell rámenni, nagy tömegű termékekkel nem nagyon tudunk labdába rúgni – tette hozzá.

Megemlítette azt is, hogy a következő uniós költségvetési időszakban ültetvénytelepítésre és korszerűsítésre is többletforrással számolhatnak a borászok.