Magyarországnak nem szabad félnie
Magyarországnak nem szabad félnie, ha tanulni kell, mert az újítások kora még nem ért véget.
2014. január 20. 23:06

Magyarországnak nem szabad félnie, ha tanulni kell, mert az újítások kora még nem ért véget – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyarország Barátai Alapítvány hétfői konferenciáján Budapesten. Martonyi János szerint Magyarország tudomásul vette a területek elvesztését, de kéri, hogy a szomszédos országok is vegyék tudomásul, hogy azokkal a területekkel igen jelentős magyar közösségeket is kaptak. Ez az alapja a barátság kiépítésének az országok között.

Magyarországnak nem szabad félnie, ha tanulni kell, mert az újítások kora még nem ért véget – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyarország Barátai Alapítvány hétfői konferenciáján Budapesten. A kormányfő szerint Magyarországnak „nem szabad provinciálisnak lennie”, a magyar politikai elitnek érdemes túltekintenie az európai tapasztalatokon, és tanulnia kell például az Egyesült Államok vagy Japán közgazdasági gondolkodásából. Orbán úgy fogalmazott: még a következő évek is az útkeresésről szólnak majd a világgazdaságban, Magyarországnak ezért érdemes „továbbra is nyitottan, a tanulás vágyával (…) tekinteni mindazt, ami a világban történik”.

A miniszterelnök a japán gazdaságpolitika intézkedései közül példaként megemlítette a forgalomban lévő készpénzmennyiség megduplázásának „forradalmi” lépését, majd rámutatott, hogy az Egyesült Államok is példátlan eszközöket vet be, amikor a monetáris politikával egészíti ki gazdaságpolitikáját. „Csupa olyan dolog történik a sikeres válaszokat adó országok esetében, amelyekből Magyarországnak érdemes tanulnia” – erősítette meg álláspontját. Jelezte, hogy ebben segíthetnek a legtöbbet Magyarországnak a mostani konferencia résztvevői, vagyis hogy kellő súllyal jelenítsék meg a magyar közgondolkodásban e külföldi intézkedéseket. Úgy fogalmazott, hogy a mostani időszakban a szabad gondolkodás nemcsak lehetőség, hanem kényszer.

2008 volt a fordulópont

Mintegy félórás beszédében a kormányfő utalt arra, hogy Áder János köztársasági elnök április 6-ára kiírta a parlamenti választást. Ezért nehéz „hűvös tárgyilagossággal” beszélni az ország helyzetéről, mégis törekedni kell rá, mert a Magyarország Barátai Alapítvány tanácskozásának résztvevői nem propagandisták, hanem az országban történtek mozgatórugói iránt érdeklődők – mondta. Ezt kifejtve felidézte a 2008-as – a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szóló – népszavazást.

Sokak szerint ugyanis a mostani politikai kurzus nem 2010-ben, hanem akkor, 2008-ban kezdődött, amikor a referendummal egy nagy összefogás jött létre, amely a 2010-es országgyűlési választáson is fennmaradt, és kétharmados többséghez jutott a mostani kormányoldal – jelentette ki. A kormányfő értékelése szerint ez jól mutatja, milyen „elementáris népi igény” volt az országban az erős, jó politikai vezetés és a külföldi segítség helyett a belső erővel megszervezett válságkezelés iránt.

Orbán: Értelmet nyerhet a világnemzet kifejezés

Az eredmények meg is mutatkoztak: a 2010-es összefogással az ország legyőzte az évszázad árvizét, a kormány beindította a gazdaságot, amely ma már bővül, négymilliónál is többen dolgoznak, az inflációt pedig „mikroszkóppal kell keresni”, anélkül, hogy fennállna a defláció veszélye – sorolta Orbán, majd a munkavállalással kapcsolatban hozzátette: célkitűzésük az Egyesült Államokéhoz hasonló, 70 százalék feletti aktivitási, foglalkoztatási arány.

Kitért kormánya nemzetpolitikájára is, jelezve ezzel kapcsolatban, hogy a diaszpórában, azaz a Kárpát-medencén kívül mintegy 2,6 millió magyar él, akikkel egy jól működő hálózatot kellene létrehozni, így ugyanis értelmet nyerhetne a „világnemzet” kifejezés is. A Magyarország Barátai Alapítványnak éppen ez az egyik legfőbb feladata, hogy „ezeket az utakat járhatóvá tegye” – mondta.

A miniszterelnök szólt arról is, hogy mára egy új, négy alappillérben megfogalmazható közmegegyezés alakult ki a magyar társadalomban és a politikai szereplők között. Közmegegyezés van abban, hogy a munkaképes korú emberek munkából, ne pedig segélyből éljenek. Abban is, hogy aki adósságra alapozza életét, az nem lehet szabad. Abban szintén, hogy a gyermekvállalást és a családokat minden lehetséges, ésszerű módon támogatni kell. A negyedik pillér pedig úgy szól, hogy a határon túl élő magyarok a magyar nemzet teljes jogú tagjai - emelte ki.

Barátság a szomszédos országokkal

Magyarországnak az a célja, hogy a lehető legjobb barátságot építse ki a szomszédos országokkal – mondta Martonyi János külügyminiszter a Magyarország Barátai Alapítvány hétfői konferenciáján Budapesten. A miniszter hangsúlyozta: a külpolitika alapvető célja a barátok szerzése, országok, nemzetek barátságát igyekeznek elnyerni. A külpolitikában a lehető legjobb viszonyt kell kiépíteni mindenkivel, aki erre érdemes – vélekedett, hozzátéve: a legfontosabb, hogy a szomszédos országokkal legyenek jók a kapcsolatok.

A kölcsönös tisztelet a barátság alapja

Úgy fogalmazott: mivel a történelem és a földrajz közbeszólt, az a sajátos helyzet állt elő, hogy a kulturális értelemben vett magyar nemzet a térség több országában van jelen. Kiemelte: Magyarország tudomásul vette a területek elvesztését, de kéri, hogy a szomszédos országok is vegyék tudomásul, hogy azokkal a területekkel igen jelentős magyar közösségeket is kaptak. Ez az alapja a barátság kiépítésének az országok között – tette hozzá.

Mint mondta, minden szomszédos országban az ottani magyar közösség határozza meg a saját stratégiáját, és azt a mindenkori magyar kormánynak támogatnia kell. Martonyi János beszélt arról is, hogy a magyarság a világ majdnem minden országában jelen van, és ez óriási előnyt jelent. „Nem vagyunk egyedül", és ez különleges adottsága az országnak.

Magyarország elkötelezett Európa mellett

Az országok közötti viták rendezéséhez jó keretet ad a közép-európai térség – mondta. Úgy látja, a valóságos együttműködéshez az európai integráció is jó háttér. Arról is beszélt, hogy Magyarország mindent „egyfajta józan szkepszissel" kezel, így az európai integrációt is, de alapvető nemzeti érdeke a részvétel az integrációban. Magyarország igenis érdekelt az épülő, erős Európában, és érdemes erről értelmes, tisztességes vitát folytatni – hangoztatta.

A külügyminiszter kérdésre közölte: a magyar–amerikai kapcsolatokban vannak viták, de „ezek jelentős része félreértéseken, félretájékozódáson és félretájékoztatottságon alapul”. Mint mondta, „szeretettel várjuk Colleen Bradley Bell nagykövet asszonyt”, akit azonban arra kért, hogy „ne előre, mások által megírt forgatókönyvből dolgozzon”, hanem „maga alkosson ítéletet”.

A hazaszeretet nem a hollét függvénye

Meg kell őrizni hagyományainkat, kötelességünk beszámolni a világ különböző részein élő magyarok sikereiről és hozzájárulni ahhoz, hogy javuljon a „bruttó nemzeti összközérzet”. Mások mellett ezeket nevezte a Magyarország Barátai Alapítvány célkitűzéseinek Vizi E. Szilveszter kuratóriumi elnök a konferencián.

„A magyar hazaszeretet nem a hollét a függvénye, sokkal inkább a magyar kultúráé” – mondta köszöntőjében az akadémikus. Vizi E. Szilveszter kiemelte: nagy siker, hogy kiváló emberek vesznek részt az alapítvány munkájában: a több ezer tag és a támogatók a világban hozzájárulnak megőrizni a magyar kulturális és szakmai örökséget.

MNO - MTI
  • Javaslat a Korrupcióellenes Munkacsoportnak
    A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
  • Csengey Dénes legendája filmalkotásban
    Csengey mint ikon is fontos volt az MDF-nek, farmeröltönyt viselt, hosszú haja, szakálla volt, a fiatalokat vonzotta ezzel a megjelenéssel. Jó párost alkottak 1989. március 15-én a televízió előtt Cserhalmi Györggyel: a színész Kiáltványt olvasott fel Csengey beszéde előtt.
  • Deutsch: A brüsszeli bürokrácia „hülyét csinált" magából
    A brüsszeli bürokrácia „hülyét csinált" magából, és kiderült, hogy semmilyen normatív jogi szempont nem támasztja alá a Brüsszelből érkező jogállamisági kritikákat és kifogásokat. Ezek mögött kizárólag durva politikai szándék áll, az európai baloldal és magyar "dollárbaloldal" politikai támadási szándéka - mondta Deutsch Tamás.
  • Támadás a magyar egyetemek ellen
    Végtelenül aljas és felháborító a korrupciótól átszőtt EU parlamentje, valamint elnöke miatt feddhetetlenséggel ugyancsak nem jellemezhető bizottságának újabb aknamunkája Magyarország ellen – rögzíti Alvincz József.
  • Csurka megjövendölte a mai fejleményeket
    A „mainstream", a média fősodrata azt sugallja, hogy el kell vetni a régit, a nemzeti érték nem érték, a multikulti a trend. Ehhez a véleményhez Csurkának volt néhány szava, ami persze kiverte a biztosítékot az ellenfeleinél. Egy biztos: jóslatai beváltak, félelmetes előrelátással bírt. A mainstream média szemében Csurka ma nem divatos, sőt veszélyes – fogalmaz Bakos Katalin filmrendező.
MTI Hírfelhasználó