Sokkolta a nemzetközi közösséget az ukrajnai erőszak
A nemzetközi közösség számos képviselője aggodalmát fejezte ki az ukrajnai zavargások és a rendőri erőszak kapcsán.
2014. január 24. 11:57
Kapcsolódó cikkeink
> Patthelyzet Ukrajnában

A nemzetközi közösség számos képviselője aggodalmát fejezte ki az ukrajnai zavargások és a rendőri erőszak kapcsán. A V4-ek sokkolónak nevezték a halálos áldozatokat követelő rendőri akciókat, az EU kész segíteni a felek közti párbeszédet, míg Mihail Gorbacsov volt szovjet vezető Barack Obamához és Vladimir Putyinhoz fordult, hogy lépjenek közbe, mielőtt tovább súlyosbodik a konfliktus. Cikkünk folyamatosan frissül.

A visegrádi országok külügyminiszterei az ukrán helyzet megoldását sürgetik

A Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia, azaz a visegrádi országok külügyminiszterei határozottan elítélik a kijevi tüntetők meggyilkolását, és felszólítják a feleket, hogy a konfliktus megoldása érdekében kezdjenek párbeszédet - közölte a Külügyminisztérium.

A négy ország külügyminiszterét sokkolta, hogy a tüntetők és a rohamrendőrség közötti kijevi összecsapások halálos áldozatokkal jártak - írták. Határozottan elítélik a tüntetők meggyilkolását, amelyet semmi sem igazolhat - hangsúlyozták.

Ukrajnával szomszédos országcsoportként a visegrádi négyek komoly aggodalommal figyelik a konfliktus fokozódását, és mély együttérzésükről biztosítják az áldozatok hozzátartozóit.

A visegrádi országok külügyminiszterei határozottan felszólítják az összes felet, hogy hagyjanak fel a válság mélyítésével, tartózkodjanak a további erőszaktól és kezdjenek tényleges és hiteles párbeszédet. Ez az egyetlen módja annak, hogy az ukrán nép egésze számára elfogadható megoldás szülessen - fűzték hozzá.

A külügyminiszterek hangsúlyozzák, hogy teljes mértékben tiszteletben kell tartani és meg kell védeni az ukrán állampolgárok alapvető jogait, köztük a békés gyülekezéshez, a véleménynyilvánításhoz és a média szabadságához fűződő jogokat is - közölték.

A november óta tartó kijevi tüntetések - amelyek az EU-szerződéssel kapcsolatos döntés miatti tiltakozásokkal indultak - vasárnap erőszakba torkolltak, radikális tüntetők többezres csoportja összecsapott a kormánynegyedet lezárva tartó rohamrendőrökkel. Az utóbbi napokban erőszakossá vált tüntetéseken a hatóságok szerint két, a tüntetők szerint öt demonstráló vesztette életét.

Az EU kész segíteni a felek közti párbeszédet

Az Európai Unió segíteni akarja az ukrán kormány és a tüntetők közti párbeszédet, evégett Stefan Füle, a keleti szomszédsággal kapcsolatos kérdésekben illetékes cseh EU-biztos pénteken Kijevbe utazik - jelentette be az Európai Bizottság szóvivője csütörtökön, azután, hogy a testület elnöke, José Manuel Barroso telefonbeszélgetést folytatott Viktor Janukovics ukrán elnökkel.

Barroso az általa kezdeményezett beszélgetés során hangsúlyozta, hogy erőszak alkalmazásával nem adható válasz az ország politikai helyzetére. Leszögezte, hogy az EU a politikai párbeszédet támogatja. Kijelentette ugyanakkor, ha a helyzet nem stabilizálódik Ukrajnában, akkor az EU "számba fogja venni ennek következményeit" Brüsszel és Kijev kapcsolatát illetően.

Az uniós testület vezetője erélyes hangon ítélte el az erőszak terjedését, valamint azokat a híreket, amelyek újságírókkal szemben alkalmazott erőszakról szólnak. Súlyos aggodalmát hangoztatta az eltűnt személyekről szóló jelentések miatt. Sürgette Janukovicsot, hogy azonnal kezdjen párbeszédet az ellenzékkel a legmagasabb szinten, hiszen Ukrajna államfőjeként ez a szerepköre.

Janukovics azt mondta Barrosónak, hogy nem tervez szükségállapotot bevezetni az erőszakossá fajult demonstrációk miatt, és elkötelezett a Barroso által kért magas szintű párbeszéd mellett.

A Bizottság arról is beszámolt, hogy a jövő héten Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is Kijevbe utazik.

Janukovics az ukrán elnöki hivatal közlése szerint arról biztosította Barrosót: nincs nézeteltérés a tekintetben, hogy a kialakult helyzetet békés eszközökkel kell megoldani. Beleegyezett abba, hogy találkozzék Ashtonnal és Fülével.

Merkel: egyelőre nincs szükség szankciókra

A német kormány "mély aggodalommal és hatalmas felháborodással" fogadta a híreket a tüntetők haláláról és arról, hogy az ukrán vezetés a szabadságjogokat megkérdőjelező jogszabályokat "vert keresztül" a törvényhozáson - mondta csütörtökön Angela Merkel kancellár.

"Elvárjuk az ukrán kormánytól, hogy biztosítsa a demokratikus szabadságjogok, különösen a békés tüntetéshez fűződő jog érvényesítését, és elvárjuk, hogy védje meg az emberek életét és ne alkalmazzon erőszakot" - nyilatkozott Merkel a brandenburgi Mesebergben tartott kétnapos kormányülés után tartott sajtótájékoztatón.

Pillanatnyilag nem szankciókra, hanem közvetlen tárgyalásokra van szükség a kijevi vezetés és az ellenzéki erők között - mondta a konzervatív CDU elnöke. Hozzátette: a koalíciós társ szociáldemokraták is úgy vélik, hogy nem időszerű büntetőintézkedések bevezetése.

Gorbacsov segítséget kért Putyintól és Obamától 

Mihail Gorbacsov volt szovjet vezető csütörtökön arra kérte az Egyesült Államok és Oroszország elnökeit, hogy segítsék az ukrajnai konfliktus békés rendezését.

A 82 éves, Nobel-békedíjas Gorbacsov csütörtökön nyílt levelet intézett Vlagyimir Putyin orosz és Barack Obama amerikai elnökökhöz, és felkérte őket, hogy segítsenek az ukrán konfliktus békés megoldásában. "A két ország vezetőinek együttműködése és segítsége nélkül ez (a helyzet) katasztrófához vezethet" - olvasható az ukrán gyökerekkel rendelkező (ukrán-orosz vegyes házasságban született) Gorbacsov levelében.

"Arra kérem Önöket, hogy ragadják meg a lehetőséget, és határozott fellépésükkel segítsék Ukrajnát abban, hogy visszatérjen a békés fejlődés útjára" - közölte a Szovjetunió utolsó vezetője, és hozzátette, hogy a feleknek tárgyalóasztalhoz kellene ülniük.

A kijevi eseményekre reagálva Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a Komszomolszkaja Pravda című orosz lapnak adott interjúban csütörtökön kijelentette, hogy Oroszország sohasem fog beavatkozni Ukrajna belügyeibe. Az orosz elnöki szóvivő hangsúlyozta, hogy Moszkva teljesen elfogadhatatlannak tartja a külső beavatkozást az ukrajnai belpolitikába.

A francia elnök elítélte a tüntetésekkel szembeni erőszakot

Francois Hollande francia elnök a "leghatározottabban elítélte a kijevi békés tüntetésekkel szembeni erőszakot".

"Felszólítom az ukrán hatóságokat, hogy késlekedés nélkül térjenek vissza a párbeszéd és a megnyugvás útjára" - olvasható a francia elnöki hivatal csütörtök este kiadott közleményében.

"Egy olyan nagy országnak, mint Ukrajna, amely szeretné az őt megillető helyet elfoglalni az európai és a nemzetközi színtéren, véget kell vetnie az ilyen jellegű akcióknak" - fogalmazott a francia államfő.

Hozzátette: "Ahogy azt a novemberi vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezleten jeleztem, az Európai Unió továbbra is teljesen készen áll arra, hogy aláírja Ukrajnával a társulási megállapodást".

hirado.hu - MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
MTI Hírfelhasználó