A megtermelt értékeket az országban kell tartani
A magyarság 2010-ben ugyanazt a választ adta a szavazófülkékben, mint a balassagyarmati polgárok 1919. január 29-én: megvédik a hazájukat.
2014. január 29. 22:51

Az Országgyűlés elnöke szerint a magyarság 2010-ben ugyanazt a választ adta a szavazófülkékben, mint a balassagyarmati polgárok 1919. január 29-én: megvédik Magyarországot, megvédik a hazájukat. Kövér László erről szerdán a Nógrád megyei településen beszélt, ahol 95 éve a balassagyarmatiak fegyvert fogtak az ott állomásozó cseh katonák ellen és a megszállók kiűzésével elérték, hogy a város Magyarország része maradhatott.

A házelnök kifejtette: azért fogadta el az Országgyűlés Magyarország új alaptörvényét, hogy legyen alkotmányos kerete a magyar állam újjáépítésének és a magyar nemzet megerősítésének. Hozzátette: azért kell olyan gazdaságpolitikát folytatni, amelynek célja az értékteremtő munka megbecsülése, hogy a magyar emberek által megtermelt érték Magyarországon maradhasson.

Ezért védjük meg a magyar földet, hogy „a magyar gazdák urai lehessenek saját életüknek, s folytatunk olyan családpolitikát, amely a magyarságot az összetartozásban gyarapítja” – mondta a több száz ünneplő előtt Kövér László.

Kiemelte, „1920-ban hazánk kegyetlen ajánlatot kapott: ha lemondunk történelmi országunkról, visszakapjuk az 1526-tól nem létező önállóságunkat”. A második „ajánlat” 1947–1948-ban érkezett: „miután lemondtak a történelmi országról, a magyarok mondjanak le nemzetükről is. Cserébe megmarad államunk, ami, igaz, szocialista lesz, de akár a tábor legvidámabb barakkja is lehet”. A harmadik, immár udvarias ajánlat 1989-ben jött – mint mondta –, ám ennek célja csak fokozatosan bontakozott ki: „Miután a magyarok lemondtak országukról, nemzetükről, mondjunk le az államunkról is. Ezért cserébe tagok lehetünk egy olyan fogyasztói közösségben, amelyben nem szabad hinni sem istenben, sem nemzetben, sem családban.”

Kövér László rámutatott, 2010-ben a magyarság úgy döntött, ezt az ajánlatot nem fogadja el. Értékelése szerint a magyar állampolgárok ugyanazt a választ adták, mint a balassagyarmati polgárok 1919. január 29-én: megvédik Magyarországot, megvédik a hazájukat. Hozzátette: a választók azzal bízták meg az Országgyűlést, hogy építse meg azt az államot, amely megvédi, és többé sohasem hagyja cserben a magyar nemzetet. Továbbá olyan felelős kormányzást vártak, amely nem a külföldi érdekeket képviseli Magyarországon, hanem a magyar érdekeket védi a nagyvilágban – hangsúlyozta.

----------------------------------------------------

Balassagyarmat, a legbátrabb város

2009-ben, a város első világháború utáni csehszlovák megszállás alóli felszabadulásának 90. évfordulóján mutatták be Matúz Gábor balassagyarmati származású rendező-producer filmjét A legbátrabb város címmel. 1918 őszétől a gyenge cseh légiók a Károlyi-kormány tehetetlenkedő asszisztálása mellett szinte kardcsapás nélkül foglalták el Felső-Magyarország nemcsak szlovákok, hanem ruszinok és magyarok lakta részeit is, majd 1919 januárjában megszállták Balassagyarmatot és környékét. Január 29-én a helyi vasutasok, s a civil lakosság – munkások, tanárok, diákok és tisztviselők – összefogva Vizy Zsigmond százados harcoló csapataival, két hét idegen uralom után kiszorították a városból Masaryk legionáriusait.

 A nevezetes nap 1998 óta Balassagyarmat hivatalos ünnepe. A hősiességet a magyar Országgyűlés 2005-ben a legbátrabb város, a Civitas Fortissima címmel ismerte el. A stáb az eredeti helyszíneken forgatott, de sok felvétel készült a nógrádgárdonyi lovas tanyán és a budapesti vasúttörténeti parkban is.

MNO - MTI
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
MTI Hírfelhasználó