Eltörölnék a Benes-dekrétumokat?
A cseh kormánynak kérni kell az EU-t, hogy szüntesse meg az ország mentességét a lisszaboni szerződés emberi jogi chartájának hatálya alól.
2014. január 30. 14:58

A cseh kormánynak mihamarabb kérni kellene az Európai Uniót, hogy szüntesse meg a Cseh Köztársaság mentességét a lisszaboni szerződéshez csatolt emberi jogi charta hatálya alól – jelentette ki szerdán Jirí Dienstbier, az új cseh kormány emberi jogi minisztere.

A mentesség megadása Václav Klaus akkori cseh államfő feltétele volt ahhoz, hogy aláírja a 2009-ben elfogadott lisszaboni szerződést, amely az EU új működési szabályait tartalmazza. Klaus szerint ugyanis csak az egykori Csehszlovákiában élő németek és magyarok jogfosztását kimondó Benes-dekrétumok hatályban tartásával lehet megakadályozni, hogy a második világháború után kitelepített szudétanémetek esetleg visszakövetelhessék az elkobzott vagyonukat.

Az elnöktől eltérően azonban a cseh jogászok többsége is úgy vélte, hogy ez a kockázat nem reális.

Fontos lépés lenne

„Bár a jogokat más alkotmányos dokumentumok és nemzetközi szerződések is védik, mégis úgy vélem: állampolgáraink megérdemlik, hogy emberi jogaikat ugyanolyan széles körűen védjék, mint más uniós országok polgáraiét" – jelentette ki Dienstbier a Bohuslav Sobotka vezette új cseh kormány első ülése utáni sajtóértekezleten Prágában.

Dienstbier, aki egyben a kormány törvényalkotási tanácsának az elnöke is, kijelentette: jelképes és fontos lépésről lenne szó, amely kifejezné, hogy Csehország is teljes mértékben csatlakozik a lisszaboni szerződéshez csatolt emberi jogi chartához.

A miniszter a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) tagja. A párt már a múltban is ellenezte és bírálta Klaus és az akkori cseh jobboldal követelését. A volt államfő csak azután volt hajlandó aláírni a lisszaboni szerződés ratifikációs okmányait, ha az EU teljesítette ezt a feltételét.

Szlovákia ügyében már vizsgálódnak

Az egykori Csehszlovákia másik tagállama, Szlovákia esetében ugyanakkor már vizsgálatot kezdeményezett az Unió; emellett a dekrétumok eltörlését, a közigazgatás átalakítását és a kettős állampolgárság engedélyezését követelte Szlovákiától az Emberi Jogok Közép-európai Bizottsága nevű, Belgiumban működő civil szervezet.

Eduard Benes csehszlovák államfő második világháború után kiadott dekrétumai alapján a csehszlovákiai németeket és magyarokat megfosztották állampolgárságuktól, és vagyonukat elkobozták. Mintegy hárommillió németet később kitelepítettek az országból, míg a szlovákiai magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi értekezlet 1945 nyarán nem hagyta jóvá. A csehszlovák hatóságok ezért a „magyar kérdést” más eszközökkel, lakosságcserével, illetve a felvidéki magyarság úgynevezett reszlovakizációjával próbálták „megoldani”.

A csehek megtartanák

A cseh közvélemény mintegy fele úgy véli, hogy a Benes-dekrétumokat továbbra is érvényben kell tartani – derült ki abból a decemberi országos közvélemény-kutatásból, amelynek eredményét kedden hozták nyilvánosságra Prágában. A CVVM közvélemény-kutató központ felmérése szerint azt az álláspontot, miszerint a csehszlovákiai szudétanémetek és magyarok kitelepítését elősegítő rendeleteket el kellene törölni, a megkérdezettek csupán 14 százaléka vallotta.

MNO - MTI nyomán
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó