Sokan Gyurcsányt gyanítják a háttérben
Mintha egy dominóeffektus érvényesülne a baloldalon, ami Mesterházy Attila irányába mutat, az ügyek hátterében hatalmi harc állhat.
2014. február 9. 11:26

Mintha egy dominóeffektus érvényesülne a baloldalon, ami Mesterházy Attila irányába mutat, a kiszivárgó ügyek hátterében ugyanis a baloldali blokkon belüli hatalmi harc állhat. Sokan Gyurcsány Ferencet gyanítják a háttérben – mondta Lánczi Tamás politológus vasárnap a Kossuth Rádiban.

Kapkodás folyik a baloldalon a paksi ügyben. A döntés egy több éves előkészítő munka után született, a baloldal viszont a korábban a pártok között már meglévő kompromisszumot rúgta fel azt remélve, hogy az utolsó pillanatban talál egy olyan témát, amellyel el tudja bizonytalanítani a jobboldali szavazókat – állapította meg Lánczi Tamás a Vasárnapi újságban. A Századvég vezető elemzője szerint ugyanakkor nem jól mérték fel a helyzetet, hisz 2010 előtt szocialista politikusok „nagyon jelentős” pénzekhez jutottak a Paksi Atomerőműből, ami ki is derült.

A politológus kitért Simon Gábor Ausztriában rejtegetett millióira is. Álláspontja szerint tankönyvi volt a lebukás, „politikus ilyen nagyot, ilyen gyorsan még nem bukott”, hisz a Magyar Nemzet újságcikkének napvilágra kerülése után gyakorlatilag azonnal „politikai taccsvonalra került” Simon. A „keveset szereplő, de befolyásos” politikus azóta sem tudott értelmes magyarázatot adni a pénz eredetére, ám Mesterházy Attila sem volt a helyzet magaslatán – vélte Lánczi. A pártelnök ugyanis, amint megérkezett Amerikából, folytatta azt a „nagyon kínos” magyarázkodás, amelyet az MSZP-s vezetők végeztek az előtte lévő napokban – éppen a spekulációk és a nem megnyugtató válasz miatt nem tudja az MSZP lezárni az ügyet – mutatott rá az elemző.

Mintha egy dominóeffektus érvényesülne a baloldalon: megjelent a Józsa-ügy, amely „agyonvágta” az MSZP paksi kampányát, majd jött Simon Gábor osztrák bankszámlája – ezek mind Mesterházy Attila irányába mutatnak, a kiszivárgó ügyek hátterében ugyanis a baloldali blokkon belüli hatalmi harc állhat – magyarázta Lánczi Tamás. Sokan Gyurcsány Ferencet gyanítják a háttérben, aki „elkezdte teríteni a nála lévő kártyákat”, hogy már a választások előtt „Mesterházy nyakára hágjon”, és nyilvánvalóvá tegye: övé a vezető szerep – hangsúlyozta. Az MSZP elnökének az elmúlt fél év „permanens vesszőfutás” volt, a többi között a bajai videóbotrány és a köteles eset miatt – tette hozzá.

A politológus szerint, amit Gyurcsány csinál, az „egy előre bejelentett gyilkosság története”: deklarálta ambícióit, programot hirdetett, ami egyfajta nyílt hadüzenet Mesterházy irányába, aki eközben „valahol az Egyesült Államokban egerészik”. Felmerül hát a kérdés, hogy mit csinált ott a pártelnök, amikor itthon is lenne mit tennie? Ez újabb hiba a részéről, mert elindult a találgatás az utazással kapcsolatban – hívta fel a figyelmet az elemző.

Lánczi Tamás a műsorban beszélt harmadik rezsicsökkentésről is. Úgy vélte, a választások sorsdöntőek lesznek, mivel a jelenlegi kormányzat – maradása esetén – keresztül tudja majd vinni Brüsszelen is az újabb rezsimérséklést. Ugyanakkor szerinte már nemcsak rezsicsökkentésről van szó, hanem arról, hogy miként lehet az 1995-ben „elkótyavetyélt” teljes magyar energiaszektort a külföldi szolgáltatóktól visszaszerezni. Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Nagy-Britanniában állami és önkormányzati tulajdonban van az energiaszektor, Magyarország is ezt az állapotot akarja visszaállítani – emelte ki.

Mivel azonban a baloldal „nincs jó bőrben”, így a magyar kormány külföldi feljelentése az egyik utolsó eszköz a kezében, hogy „az energiacégekkel karöltve” Brüsszelből tudjon nyomást gyakorolni Magyarországra – húzta alá. A 2014-es voksolás tétje így az lesz, hogy a nemzeti és az azzal szembeni érdek közül mit választanak majd az emberek – fogalmazott Lánczi Tamás.

hirado.hu - Kossuth Rádió Vasárnapi Újság
  • Putyin téved, a liberalizmus nem elavult, hanem...
    Az úgynevezett „liberalizmus” ma is világhatalomra törekszik, éppúgy, ahogy egykor a világ egyhatodát uraló kommunizmus. Ebben is hasonlít egymásra a „liberalizmus” és a kommunizmus.
  • Az állam a legrosszabb tulajdonos...
    „Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
MTI Hírfelhasználó