A Benes-dekrétumok további vizsgálata szükséges
Ez az Európai Parlament Jogi Bizottsága (JURI) a mai napon elfogadott szakvéleménye.
2014. február 11. 17:51

Az Európai Parlament Jogi Bizottsága (JURI) a mai napon elfogadott szakvéleményében megállapította: a Benes-dekrétumok rendelkezései a mai napig a szlovák jogrend részét képezik, ezért további vizsgálatukra van szükség. Ez az első uniós szintű jogi dokumentum, amely mindezt kimondja.

Az EP Petíciós Bizottsága (PETI) tavaly határozott, hogy kikérik a Jogi Bizottság véleményét a Benes-dekrétumok ügyében beadott petíciót illetően. A jogi szakbizottság hosszas vizsgálódás után készítette el a mai napon elfogadott szakvéleményét. A dokumentum fontos hivatkozási alapként szolgál: bár nem minden pontja egyértelmű, de kritikus észrevételeket tesz a Benes-dekrétumok kapcsán és kimondja, hogy azok a mai napig a szlovák jogrend részét képezik, ezért további vizsgálatok kívánatosak. Az indoklás szerint a korábbi tanulmányok nagyrészt a csehországi helyzetet elemezték, valamint nem foglalkoztak azzal a ténnyel, hogy a dekrétumok által keletkezett jogi helyzetek jelenleg is bírósági és közigazgatási határozatok részét képezik, ennek megfelelően jelen vannak a szlovák jogrendben. A szakbizottság ülésén részt vett Jaroslav Paska, a Szlovák Nemzeti Párt EP-képviselője, aki megpróbálta levetetni a pontot a napirendről és meghiúsítani a szavazást - sikertelenül.

Mészáros Alajos (Magyar Közösség Pártja), a JURI szakbizottság felvidéki tagja üdvözölte a szavazás eredményét: "Jó érzés, hogy egy hosszan tartó munkát, amely keretében próbáltuk a Benes-dekrétumokat az Európai Parlament talaján kritika alá venni, eredményesen zárhatunk le. Az elfogadott vélemény egy olyan jogi elemzésen alapuló dokumentum, amely irányt mutat számunkra a további feladatok elvégzéséhez és nem utolsósorban határozott üzenetet küld a szlovák fél számára".

Szájer József, a néppárti frakció alelnöke, a JURI szakbizottság tagja kiemelte: „A bizottság által elfogadott álláspont fontos állomás a Benes-dekrétumok egyes rendelkezései ellen folytatott küzdelemben, hiszen ez az első uniós szintű jogi dokumentum, amely kimondja, hogy a témában részletes jogi vizsgálat szükséges. A magyarországi és határon túli magyar képviselők közösen tovább dolgoznak annak érdekében, hogy az ügyben fennálló vita mihamarabb lezáruljon”.

Bagó Zoltán fideszes európai parlamenti képviselő, a Benes-dekrétumokkal kapcsolatban beadott petíció gondozója a döntés kapcsán kiemelte: „A Petíciós Bizottság egyértelmű választ kapott: mivel a Benes-dekrétumok rendelkezései a mai napig a szlovák jogrend részét képezik, ezért további vizsgálatukra van szükség. A labda tehát újból a szlovák közigazgatás kezében van. Szlovákiának, mint EU tagállamnak kötelessége a jogi ellentmondást feloldani és a diszkriminatív részeket a szlovák jogrendből deregulálni”.

"Ez az eredmény nem születhetett volna meg a hatékony, határon átnyúló magyar együttműködés nélkül, amelyre a jövőben is szükségünk lesz" – tették hozzá végezetül az EP-képviselők.

epp-hungarianpress
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó