Megállapodás az ukrán válság rendezéséről
Megállapodás jött létre Viktor Janukovics elnök, az uniós külügyminiszterek és az ellenzék képviselői között az éjszakai tárgyalásokon.
2014. február 21. 09:49

Ezt közölte az ukrán elnöki sajtószolgálat péntek reggel.

Az ellenzék és az unió részéről egyelőre nem erősítették meg az egyezséget.  Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint a megállapodást pénteken délben írják alá. Más részletek nem ismertek az egyezségről.

Frank-Walter Steinmeier német, Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, Viktor Janukovics államfő és a három ellenzéki párt vezetője, Arszenyij Jacenyuk, Vitalij Klicsko és Oleh Tyahnibok, illetve Vlagyimir Lukin, Oroszország emberi jogi ombudsmanja közötti tárgyalások egész éjszaka, kilenc órán át folytatódtak, és helyi idő szerint péntek reggel 7.30-kor értek véget.

Ukrajna: a tüntetők nem készülnek elhagyni a teret, éjszaka nem volt összetűzés

A tüntetők nem készülnek elhagyni a Függetlenség terét az ukrán főváros központjában, csütörtök éjszaka is folytatták a barikádok építését. Péntekre virradóra nem volt összetűzés a rendfenntartó erők és a tiltakozók között.

Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség helyszíni riportja szerint miközben egyes tüntetők pihentek az általuk elfoglalt közeli épületekben, mások őrt álltak. Ha "váratlan látogató" érkezne - mondják -, akkor riasztják társaikat, akik "elegendő gyújtópalackot" készítettek már elő a hívatlanok fogadására.

A térhez folyamatosan járművek érkeznek, amelyeken élelmet, autógumikat, követ és sódert szállítanak az útakadályokhoz.

A közeli színpadon egymást váltva ellenzékiek szónokolnak. Arra szólítják fel az embereket, hogy utazzanak Kijevbe akciójuk támogatására. Mint mondták, most nem hagyják magukat megtéveszteni, mint ahogy a 2004-es "narancsos forradalmat" követően történt. "Ha új vezetők kerülnek hatalomra, folyamatosan ellenőrizni fogjuk őket. Ha ismét elárulnak minket, akkor újabb Majdant szervezünk" - mondják.

A tüntetők megerősítették a nemrégiben emelt barikádokat, illetve újakat építettek a parlamenthez és a kormány épületéhez vezető Grusevszkaja utcában. Fél méter vastag és két méter magas falat húztak, hogy azzal védekezzenek a Berkut különleges rendőri és más különleges egységek ellen. Kőfalat vontak a parlament és a közeli stadion közötti területen is, és ehhez az útburkolatot használták fel.

A parlament környékén ugyancsak épült barikád, de annál a belügyi erők tagjai tartanak ügyeletet. Kevesen vannak, mert társaik a nappali szolgálat fáradalmait pihenik a közelben - derül ki a kora reggeli hírügynökségi helyzetképből.

Legalább 77-en haltak meg az egészségügyi tárca szerint

Az ukrán egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint a kijevi összecsapások kezdete, kedd óta összesen 77-en haltak meg a fővárosban. A tárca péntek reggeli összesítése szerint 577 sérülthöz hívtak mentőt, és 369 ember szorult kórházi ellátásra.

Az elmúlt egy napban összességében a rendőrök és tüntetők közti összecsapások 132 sérültje szorult orvosi ellátásra, közülük 82 embert szállítottak kórházba - közölte a minisztérium sajtószolgálata.

Lemondott a vezérkari főnök helyettese 

Lemondott az ukrán fegyveres erők vezérkari főnökének helyettese, tiltakozva az ellen, hogy a hatalom megpróbálja bevonni a hadsereget a válság rendezésébe - jelentette pénteken kora reggel az UNIAN hírügynökség, amely honlapján közzé is tette a tábornok lemondó levelének másolatát.

"Ma a katonák bevonása zajlik a polgári konfliktusba, ami megengedhetetlen. Ez katonák és békés polgárok halálához vezethet, amit nem szabad megengedni. Ez az én személyes álláspontom polgárként, tisztként, vezetőként, aki felelős a beosztottaiért. Ezért benyújtottam lemondásomat" - írta Jurij Dumanszkij altábornagy.

Az UNIAN emlékeztet arra, hogy Viktor Janukovics ukrán elnök szerdán váltotta Volodimir Zamanát, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnökét, és a haditengerészet parancsnokát, Jurij Iljint nevezte ki a helyébe. Az új vezérkari főnök kinevezése előtt jelentette be Pavlo Lebegyev védelmi miniszter, hogy a hadsereg részt vehet az országos "terroristaellenes műveletben".

A leváltott vezérkari főnök állítólag nem volt Janukovics elnök feltétlen híve.

A parlament tűzszünetről döntött

A tűzszünet helyreállításáról és az előző nap életbe léptetett terroristaellenes művelet hatályon kívül helyezéséről döntött csütörtökön késő este az ukrán parlament. A 450 tagú törvényhozás 236 tagja támogatta a határozatot. Az ukrán biztonsági szolgálat, az SZBU szerdán jelentette be, hogy az egész országban terroristaellenes műveletbe kezd, a titkosszolgálat szerint az "erőszakcselekmények kiújulásáért felelős radikális csoportok" ellen.

Az elfogadott jogszabály alapján az erőszakszervezetek tagjainak vissza kell térniük a laktanyákba, valamint a vidékről a fővárosba szállított egységeknek el kell hagyniuk Kijevet. A dokumentum ezen kívül megtiltja a fegyverhasználatot a fegyveres erők tagjainak, továbbá a közlekedés korlátozását a hatóságoknak.

Ezen túlmenően a képviselők meghatározták, hogy rendkívüli állapotot csak a parlament hirdethet ki az országban. A határozatot a képviselők állva szavazták meg, majd elénekelték a himnuszt. A dokumentumot egyébként még alá kell írnia Viktor Janukovics elnöknek, hogy hatályba léphessen.

A képviselők csütörtökön úgy határoztak, hogy a belpolitikai válság rendeződéséig minden nap üléseznek, beleértve a hétvégéket is.

Helyszíni jelentések szerint a késő esti órákban viszonylagos nyugalom, "fegyverszünet" volt Kijev belvárosában, a késői órákban is sokan tartózkodtak a Majdanon, azaz a Függetlenség terén. A internetes forrásokban közzétett adatok szerint a csütörtöki összecsapásoknak eddig 58 halálos áldozatot azonosítottak, közöttük tíz rendőrt. Nevüket, adataikat internetes hírportálok tették közzé.

Kerry az ukrajnai erőszak megfékezésére szólított fel

John Kerry amerikai külügyminiszter az ukrajnai erőszak megfékezésére szólított fel csütörtökön, azt követően, hogy az országban egyes források szerint legalább hetvenöten meghaltak a tüntetők és a rendfenntartók közti összecsapásokban. A Washingtonban kiadott közleményben az amerikai diplomácia vezetője kiemelte: "Ukrajna népe és a nemzetközi közösség felelősségre fogja vonni azokat, akik bűnösek a történtekben".

Kerry élesen elítélte az erőszakot. Mint a közleményben értésre adta, "haragot és fájdalmat érez" a történtek miatt. Sürgette egyben Viktor Janukovics ukrán elnököt, hogy azonnal kezdjen komoly párbeszédet az ellenzék vezetőivel egy átmeneti kormány megteremtése érdekében, amely széleskörű támogatással bír. "Ez az egyetlen út, amely segít megkezdeni az Ukrajna számára oly fontos alkotmányos és gazdasági reformok megvalósítását" - mutatott rá.

"Az ukrán nép többet érdemel, mint az értelmetlen halál és a szenvedés... Az erőszaknak véget kell vetni" - figyelmeztetett Kerry. A miniszter felhívása a konfliktusban érintett minden félhez szólt. "A tiltakozó megmozdulások résztvevőinek békésen kell gyakorolniuk jogaikat, az ukrán hadsereget pedig felszólítjuk, hogy tartsa tiszteletben a politikába be nem avatkozás elvét, őrizze meg szakmai hagyományait" - áll a közleményben.

John Kerry kifejtette azt is, hogy most nincs lehetőség politikai játékokra Ukrajnában. A politikusoknak felelős magatartást kell tanúsítaniuk - szögezte le. Az Egyesült Államok a beutazás korlátozásával elkezdte büntetni azokat, akik felelősek az erőszakért - emlékeztetett a külügyminiszter. Megerősítette egyúttal, hogy Washington további szankciókat készít elő.

Biden ismét beszélt Janukoviccsal

Joe Biden amerikai alelnök csütörtökön telefonon arra figyelmeztette Viktor Janukovics ukrán elnököt, hogy az Egyesült Államok kész szankciókat bevezetni azon hivatalos személyek ellen, akik elrendelték, hogy a biztonsági erők Kijevben tüzet nyissanak a tüntetőkre.

A Fehér Ház közleménye szerin Biden határozottan elítélte, hogy civilek ellen erőszakot alkalmaztak az ukrán fővárosban. Arra szólította fel Janukovics elnököt, hogy haladéktalanul hívja vissza a biztonsági erőket - a rendőröket, a mesterlövészeket, a katonai és félkatonai egységeket és az irreguláris erőket.

Az alelnök, aki az elmúlt napokban a legmagasabb rangú amerikai kapcsolattartó volt Washington és Kijev között, sürgette Janukovics elnöktől: tegyen haladéktalanul konkrét lépéseket az ellenzékkel való együttműködés érdekében egy olyan menetrend kidolgozásában, amely megoldást kínál az ukrán nép jogos törekvéseire.
Biden hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok egy független és demokratikus Ukrajnát támogat, amelynek jövőjét a nép akarata határoz meg.

A nap folyamán korábban John Kirby ellentengernagy, a Pentagon szóvivője közölte, hogy Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter megpróbált többször is kapcsolatba lépni az ukrán védelmi minisztériummal a volt szovjet tagköztársaságban elkövetett erőszakcselekményekkel kapcsolatban, ám Kijev "nem reagált" Washington "kéréseire". Kirby szerint "példátlan" volt a rugalmasság hiánya ukrán részről.

Az amerikai próbálkozások ellenére a két védelmi tárca között a hét folyamán egyszer sem jött létre kapcsolatfelvétel, és Kirbynek nem volt tudomása semmilyen, esetleg más szinten megvalósított kétoldalú katonai érintkezésről sem. A Pentagon a Fehér Házhoz hasonlóan azt szeretné elérni, hogy az ukrán hadsereg tartsa magát távol a konfliktustól.
Kirby kijelentette, hogy a NATO-tagországok védelmi miniszterei jövő heti brüsszeli találkozójukon megvitatják az ukrajnai helyzetet.

A Fehér Ház sajtószolgálata azt is bejelentette, hogy Biden csütörtökön Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel is tárgyalt a témáról. Megbeszélésük középpontjában azok a lehetőségek álltak, amelyekkel a nemzetközi közösség támogatni tudná az erőszak befejeződését és a politikai megoldás megszületését.

Az Egyesült Államok kijevi nagykövete szerint Janukovicsnak nem kellene lemondani

Viktor Janukovics ukrán elnöknek nem kellene lemondania, mert Ukrajnának szüksége van rá, hogy véghezvigye a szükséges politikai változtatásokat - vélekedett Geoffrey R. Pyatt, az Egyesült Államok kijevi nagykövete csütörtök esti nyilatkozatában.

A diplomata a CNN hírtévének adott interjút. Arra az újságírói kérdésre, hogy véleménye szerint távoznia kell-e Janukovicsnak a hatalomból, azt felelte: "Nem, a kérdésben más az amerikai álláspont. Az kell, hogy Janukovics elnök vezesse az országot a jövőbe. Az ehhez vezető út egy új kormány megalakításán, az alkotmány, a politikai berendezkedés megváltoztatásán megy keresztül" - mondta.

Pyatt hozzátette, hogy Ukrajnában nagy vita folyik az előrehozott választásokról. Amennyire ő tudja, Janukovics e tekintetben bizonyos javaslatokat tett az Európai Unió három - francia, lengyel és német - Ukrajnába látogató külügyminiszterének.

Magától értetődő, hogy "konzultálunk európai partnereinkkel, amikor kialakítjuk álláspontunkat" - tette még hozzá a nagykövet.

A Pentagon eredménytelenül próbált meg egyeztetni

Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter megpróbált kapcsolatba lépni az ukrán védelmi minisztériummal a volt szovjet tagköztársaságban elkövetett erőszakcselekményekkel kapcsolatban, de a Kijev "nem reagált" Washington "kéréseire" - közölte csütörtökön újságírókkal John Kirby ellentengernagy, a Pentagon szóvivője. Kirby szerint "példátlan" a rugalmasság hiánya ukrán részről.

Josh Earnest, a Fehér Ház helyettes szóvivője csütörtökön kijelentette, hogy a katonai fellépés nem tartozik azon eszközök körébe, amelyeket a Fehér Ház Ukrajnával kapcsolatban mérlegel. Mint mondta, Washingtonban kizárólag szankciókon gondolkodnak. "Az elnök sürgősen mérlegeli, hogy a rendelkezésére álló eszközök közül melyekkel él" - jelentette ki Earnest.

A CNN amerikai hírtelevízió úgy értesült, hogy az Egyesült Államok mérlegeli az ukrán hatóságok erőszakos fellépéséért felelős személyek és intézmények kintlévőségeinek befagyasztását. A televíziót tájékoztató és a neve elhallgatását kérő hivatalos személy szerint nem kizárt, hogy Barack Obama elnök - a diplomáciai fejlemények ismeretében - még csütörtökön dönt ezekről a büntetőintézkedésekről.

Az elnöki hivatal helyettes szóvivője hangoztatta, hogy a béke megőrzésében az ukrán kormányé az elsőrendű felelősség, de az ukrán népnek a békés tüntetéshez van joga. Earnest ismételten arra szólította fel a kormányt és az ellenzéket, hogy kezdjen tárgyalásokat a politikai megoldásról, és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az alapvető emberi jogokat nem tartják tiszteletben Ukrajnában.


Kijevben a tüntetők szabadon engedték a rabul ejtett belügyi katonákat

A Kijev főterén tüntető ellenzékiek péntekre virradóra szabadon engedték az ukrán belügyi erők tagjait, akiket előző nap ejtettek rabul. A foglyok szabadulása számos ellenzéki parlamenti képviselő közbenjárására történt.

A tüntetők között ennek ellenére heves viták robbantak ki a témában. Amikor busz érkezett a szabadulók elszállítására, több mint százan körbevették a járművet. Néhányan azt javasolták, hogy a katonákat az őrizetbe vett tüntetőkre cseréljék ki.

Végül a tüntetők többsége és parlamenti képviselők élő falat alkottak a katonák köré, és ennek köszönhetően menekítették ki őket. Az elengedettek gyalog távoztak, mert a kisebbségben maradt elégedetlenkedők kilyukasztották a busz kerekeit.

A volt belügyminiszter a kijevi tüntetők megvédésére kéri a lembergi rendőröket

Jurij Lucenko volt belügyminiszter felszólította a lembergi rendvédelmi szervek szolgálatban lévő és egykori tagjait, hogy fegyverrel induljanak Kijevbe a kormányellenes tüntetők védelmére.

"Azért érkeztem Lembergbe (Lviv), hogy Kijevbe vigyem a volt és a szolgálatban lévő rendőröket. Úgy, mint a háborúban" - idézte péntekre virradóra az UNIAN hírügynökség Lucenko felhívását.

A volt belügyminiszter szerint két nappal ezelőtt a kijevi Majdan tüntetői kis mennyiségű fegyvert szereztek, és csak ez akadályozta meg az aznapra tervezett vérfürdőt.

Ezer autós jelentkezett önkéntes rendfenntartónak Lembergben, közlekedési káosz

Összeomlott a közlekedés csütörtök este Lemberg (Lviv) központjában, miután közel ezer autós hajtott a városházához, hogy önkéntes rendfenntartó szolgálatra jelentkezzen a közhivatalok elfoglalása miatt rendőrség nélkül maradt metropolisz polgármesterének felhívására.

Az autós önkéntesek egyöntetű szándéka, hogy mindennemű rendbontást, törvénysértést megakadályozzanak a város területén. A mobil járőrözők elsősorban a hatalom által felbérelt randalírozók semlegesítését tekintik feladatuknak - adta hírül pénteken a zik.ua lembergi hírportál.

Andrij Szadovij, a nyugat-ukrajnai nagyváros polgármestere csütörtök esti videoüzenetében jelentette be, hogy az egy nappal korábbi tiltakozó megmozdulások nyomán Lembergben gyakorlatilag megszűnt a rendőrség, ezért a közbiztonság fenntartása érdekében járőrszolgálatot ellátó osztagokat hoznak létre, amelyekbe mások mellett autós aktivisták jelentkezését várják.

Robbanás a rohamrendőrség laktanyájában Lembergben

Ketten meghaltak abban a robbanásban, amely csütörtök este történt Lembergben (Lviv), a Berkut különleges rendőri egység laktanyájában.

Két összeégett holttestet találtak a tűzoltók a nyugat-ukrajnai nagyváros rendőrségi laktanyájának kaszárnyájában, amelybe ismeretlenek gránátot dobtak. A detonáció nyomán keletkezett tűz átterjedt a közeli lőszerraktárra, de a gyors beavatkozásnak köszönhetően sikerült megakadályozni, hogy az felrobbanjon közölte a zaxid.net lembergi hírportál, amely korábban azt jelentette, hogy nincs sérültje a tüntetők által hetek óta blokád alatt tartott laktanyában történt detonációnak.

A híroldallal egy magát megnevezni nem akaró rendőrségi forrás azt közölte, hogy a kiégett kaszárnyában rohamrendőrök vesztették életüket, akik közül az egyik egyenruhát, a másik civil öltözéket viselt. Hozzátette, hogy a gránátot nagy valószínűséggel a speciális rendőri egység tagja dobta a kaszárnyaépületbe.

A korábbi jelentés szerint a laktanya kijáratát elzáró tüntetők úgy vélték, provokátorok robbantottak az üresnek gondolt kaszárnyában, mert négy férfit láttak, akik átugrottak a létesítmény kerítésén, miközben hang- és fénygránátokat dobálva egy közelben parkoló autóval elmenekültek a helyszínről. Azt sem tartották kizárhatónak, hogy a robbantást maguk a rohamrendőrök követték el, hogy ne juthassanak a tüntetők kezére a laktanya területén tárolt fegyverek és lőszerek.

Harkiv megye kormányzója szerint ostobaság az ukránok egységéről beszélni

Ostobaságnak nevezte csütörtökön közzétett nyilatkozatában Mihajlo Dobkin, Harkiv megye befolyásos kormányzója a nyugat-ukrajnai politikusok ukrán egységről vallott felfogását, szerinte a galíciaiaknak nincs joguk arra, hogy egész Ukrajna nevében beszéljenek.

A radikális, szeparatizmustól sem mindig mentes megnyilvánulásairól elhíresült kelet-ukrajnai politikus Andrij Szadovij lembergi (Lviv) polgármesternek az egyik ukrán tévécsatorna csütörtök esti politikai műsorában elhangzott kijelentésére reagált, amelyben az ukránság egységét bizonygatta. A polgármester azt állította, hogy a jelenlegi ukrán hatalom elvesztette legitimitását és minden ukrán bizalmát, mivel az ország összes régiójának lakói egységesek a szabadság iránti törekvésüket illetően.

A Harkiv megyei állami közigazgatási hivatal honlapján olvasható nyilatkozatában Dobkin kifejtette: Szadovij, sok nyugat-ukrajnai politikustársához hasonlóan sokadszor mondott ostobaságokat, amikor az egész nép nevében beszélt.

Senki nem jogosította fel őt arra, hogy Ukrajna egész népe, közte a Harkivban élők nevében jelentse ki, hogy a nép egészének elege van a jelenlegi hatalomból - áll a nyilatkozatban, amely szerint a galíciaiaknak nem kellene a saját álláspontjukat egész Ukrajna véleményeként beállítani.

Ledöntötték Lenin szobrát a közép-ukrajnai Zsitomirban

Ellenzéki aktivisták ledöntötték Lenin tíz méter magas szobrát csütörtök este a közép-ukrajnai Zsitomirben. A Zhitomir.info internetes oldal értesülése szerint a város főterén álló, gránitból faragott alkotást előbb leöntötték benzinnel és gyújtófolyadékkal, majd megpróbálták felgyújtani.

A szobor fejére többszöri próbálkozás után vontatókötelet dobtak és járművek segítségével, a mintegy 500 fős nézősereg üdvrivalgásának közepette, levontatták talapzatáról.

Ezt követően az összegyűltek mécsesekkel a kezükben elénekelték az ukrán himnuszt, majd darabokra verték az 1971-ben emelt emlékművet.

Tavaly év végén az európai uniós társulási szerződés aláírásának felfüggesztése miatt kirobbant elégedetlenségi hullám során Ukrajna számos területén ledöntötték a Lenin-szobrokat, így a fővárosban, Kijevben is.

A kárpátaljai Rahó roma közössége csatlakozott a hatalom ellen tüntetőkhöz

Pénzzel és önkéntesekkel támogatja a regnáló ukrán hatalom ellen tüntetőket a kárpátaljai Rahó cigány közössége. A Rahón élő romák 2500 hrivnyát (körülbelül 70 ezer forintot) ajánlottak fel a kijevi Majdan támogatására. A kisebbség számos tagja jelentkezett szolgálatra a hegyvidéki kisváros népi önvédelmi osztagába - adta hírül csütörtökön a zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportál.

A jelentés szerint jelenleg húsz roma önkéntes vesz részt a rahói járási állami közigazgatási hivatal épületének őrzésében, amelyet csütörtök délután foglaltak el helyi aktivisták, miután visszatértek az Ungváron tartott megmozdulásról.

 Készenlétben vannak a határ menti kórházak 

Az ukrajnai konfliktus kezdete óta folyamatosan monitorozza a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) az ukrán-magyar határ menti kórházakban lévő szabad, illetve szükség esetén felszabadítható ágyak számát - olvasható a Magyar Nemzet pénteki számában. A GYEMSZI azt közölte a lappal, hogy a kórházak eddig nem jeleztek megnövekedett betegforgalmat.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház négy - a fehérgyarmati, mátészalkai, nagykállói és nyíregyházi - intézményben tudja teljesíteni a személyi feltételeket a katasztrófatervnek megfelelően, ha nagyobb betegellátási igény merülne fel; a debreceni Kenézy Gyula Kórház pedig körülbelül száz sérültet tud fogadni anélkül, hogy az veszélyeztetné a normális betegellátást - derül ki a cikkből.

hirado.hu - MTI
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó