Sz. Bíró: Janukovics politikai értelemben halott
Az elmúlt napok eseményei miatt elkerülhetetlen volt Viktor Janukovics ukrán elnök bukása - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Sz. Bíró Zoltán történész. A szakértő szerint nem valószínű Ukrajna kettészakadása, nagyobb esélyt lát ugyanakkor egy föderatív állam kialakulására. Eközben Ukrajnában letartóztatási parancsot adtak ki Janukovics ellen.
2014. február 24. 10:31

Az elmúlt napokban radikálisan felgyorsultak az események Ukrajnában. Ezek hatására törvényszerű volt, hogy Viktor Janukovics elnök távozik - jelentette ki Sz. Bíró Zoltán.

"Egyértelműen azt gondolom, hogy politikai értelemben Janukovics már kedden megbukott. A kedd délutáni-esti eseményeket követően az volt a benyomásom, hogy Janukovicsnak órái, legfeljebb napjai lehetnek hátra, politikai értelemben tehát ő halott - fejtette ki a történész.

Hozzátette: nem tudja elképzelni, hogy Janukovics vissza tudjon térni a hatalomba, még abban az esetben sem, ha a következő hetekben konfliktus alakulna ki, s például a keleti-dél-keleti részek engedetlennek bizonyulnának.

"Még ebben az esetben is aligha hiszem, hogy ennek az ellenállásnak Janukovics tudna lenni a vezetője" - hangsúlyozta a történész.

Úgy vélte, előfordulhat, hogy az ukrán állam kettészakad, de szerinte nagyobb a valószínűsége egy föderális elvek mentén létrejövő állam kialakításának.

"Szemben az oroszországi föderációval, ez egy-központú állam, 27 adminisztratív egységből áll, 24 megye, két megyei jogú város és a Krim autonómiája alkotja egységesen Ukrajnát. Ezt át lehet alakítani föderációvá" - vélekedett Sz. Bíró Zoltán.

A szakértő kiemelte, a következő hónapok politikáját meghatározhatja, hogy az üzleti körök mely pártokat támogatják, de ma már az utcára vonult tömegnek is komoly ereje van.

"Ez a három hónapja tartó konfliktus megmutatta, hogy ma már az utca és a társadalom véleményére i tekintettel kell lenni" - jelezte.

Sz. Bíró Zoltán úgy vélte,  Viktor Janukovics bukásában nagy szerepe volt annak, hogy nem tudta kezelni a feszült helyzetet és nem értett szót az utcára vonult százezres tömegekkel.

A történész szerint óriási feladattal kell megbirkózniuk a nyugati országoknak, hogy segítsenek stabilizálni a csőd-közeli helyzetben lévő Ukrajnát. Úgy vélte, a legnagyobb kihívás előtt az Európai Unió áll.

Rámutatott, hogy éveken keresztül komoly megszorításokra lesz szükség Ukrajnában. Az ország rossz gazdasági helyzete miatt külső segítség nélkül nem tud javítani helyzetén.

Utalt arra, hogy az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa nemrég jelentős pénzügyi segítséget ígért Ukrajnának.

"Svédország, Lengyelország, a balti államok már felelősségtudatból és elköteleződésből is aktívnak mutatkoztak, de ha Ukrajnát valóban át akarják segíteni Európa nyugati felére gazdasági és politikai értelemben, az nem egyszer 15 milliárd dollárt jelent. Ilyen értelemben az Európai Unió kulcsállamainak, Németországnak, Franciaországnak, Nagy-Britanniának és Olaszországnak van döntő szerepe abban: beszállnak-e a megsegítésbe" - hangsúlyozta Sz. Bíró Zoltán.

Jelezte, azt sem tudni egyelőre, hogyan befolyásolja majd az orosz-amerikai viszonyt az ukrán helyzet. A külföldi lapok máris hidegháborús hangulatról írnak.

" A bizalom nemhogy épülőben, hanem leépülőben van, ebben a közegben csak abban bízhatunk, hogy ha nem is tudnak együttműködni, akkor legalább nem kétirányban ráncigálják Ukrajnát" - fogalmazott a történész.

InfoRádió
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó