Janukovics mindent bevetett volna
A Janukovics-rezidencián talált iratok szerint a volt államfő több mint 22 ezer rendőrt és páncélozott járműveket tervezett bevetni a tüntetők ellen.
2014. február 25. 09:51

Eközben a Fehér Ház még tartózkodik attól, hogy Ukrajna törvényes elnökeként ismerje Olekszandr Turcsinovot, és szakértői kormány felállítását sürgeti Kijevben.

Viktor Janukovics, a hatalomból elmozdított ukrán elnök még a véres tüntetések idején olyan terveket készített, miszerint sok ezer rendőrrel elfojtja a tiltakozásokat - derül ki egy dokumentumból, amelyet a Kijev melletti fényűző rezidenciáján találtak meg és tettek fel az internetre.

Ukrán újságírók több ezer olyan dokumentumot olvasnak át ezekben a napokban, amelyet a házban találtak, miután Janukovics elmenekült a fővárosból.

Noha a dokumentum hitelességét egyelőre nem lehet ellenőrizni, Hennagyij Moszkal, a parlament szervezett bűnözés és korrupció elleni bizottságának helyettes vezetője olyan iratot tett fel a világhálóra, miszerint végső esetben 22 ezer rendőrt - köztük a Berkut különleges belügyi egység 2000 emberét - és páncélozott járműveket vezényeltek volna a kijevi Függetlenség tere (Majdan) köré.

Moszkal, aki tagja a Julija Timosenko volt miniszterelnök vezette Batkivscsina pártnak, azt mondta: azért hozta nyilvánosságra ezt a dokumentumot, hogy Janukovics bíróság elé állítására ösztönözze vele az új ukrán vezetést.

Moszkal szombaton azt állította: egy krimi különleges belügyi osztag orvlövészei gyanúsíthatók a kijevi tüntetők elleni orvtámadásokkal. A kommandós egységet szerinte személyesen Sztaniszlav Suljak, az ukrán belügyi alakulatok parancsnoka hozta létre, és ezt tanúsító bizonyítékok kerültek a rendvédelmi szervek kijevi jogsértéseit vizsgáló parlamenti tényfeltáró bizottság birtokába.

A Janukovics rezidenciáján talált iratokat átvizsgáló egyik újságíró közölte a Reutersszal, hogy a héten további dokumentumokat hoznak nyilvánosságra.

Harkivban védik a Lenin-szobrot

Megerősített kerítéssel és sátortábor kiépítésével védik önkéntesek a ledöntéstől az ukrajnai Harkiv város Szabadság terén álló Lenin-szobrot az Interfax hírügynökség jelentése szerint.

Ukrajnában a múlt hét kezdete óta csaknem félszáz Lenin-szobrot döntöttek le vagy rongáltak meg, legutóbb hétfőn a dél-ukrajnai poltavai területen, Kremencsuk városában két ilyen emlékművet számoltak fel. A nagyobbikat, amely a polgármesteri hivatal előtti Győzelem terén állt, lefűrészelték a talpazatról, daruval leemelték, majd arccal a földre fektették a 6,8 méteres bronzalakot (a szobor a beton-öntöttvas talpazattal együtt több mint 14 méter magas volt). Az akciót több ezres tömeg figyelte - az ukrán himnuszt énekelték, "Vova, gyere le!" bekiabálások mellett -, a rendőrség pedig nem avatkozott be.

Harkivban ezzel ellentétben a Vlagyimir Iljics Lenin szobrát védő önkéntesek hosszú távra rendezkedtek be az Interfax helyszíni beszámolója szerint, a sátrak mellett melegedéshez olajoshordókat állítottak fel - néhányan fociznak, hogy felmelegedjenek -, teát főznek és szendvicseket készítenek, s még egy kezdetleges elsősegélynyújtó-helyet is kialakítottak, hogy "minden eshetőségre felkészüljenek".

A harkivi Lenin-szoborhoz érkezőket a kerítésnél önkéntesek állítják meg ellenőrzésre, nincs álarcuk, de nevüket nem közlik, "biztonsági szempontokból". Emellett hangsúlyozták, hogy nem hívta ide őket senki, saját kezdeményezésükre jöttek a térre.

Harkivban már több napja feszült a helyzet az új hatalom hívei és ellenzői között, hétfőn este egy kisebb verekedés is volt a metróban a két tábor között, de csak ketten sérültek meg az Unian hírügynökség beszámolója szerint. A rendőrség ugyanakkor több, a Szabadság térre vezető metrókijáratot lezáratott.

A 20 méter magas Lenin-szobornál az elmúlt napokban csak néhány száz ember gyülekezett, az ITAR-TASZSZ hírügynökség hétfőn viszont már több ezerre becsülte a téren táborozók számát. A Harkivot "az euromajdanosok ellen védelmező" aktivisták a fekete-naracs sávos György-szalagot választották megkülönböztető jelnek: a szövetdarab az orosz Szent György-érdemrendre utal, amely a legelterjedtebb volt valamennyi egykori orosz katonai kitüntetés közül.

Washington még nem ismerte el Turcsinovot

A Fehér Ház hétfőn tartózkodott attól, hogy Ukrajna törvényes elnökeként ismerje Olekszandr Turcsinovot, és sürgette, hogy a választásokig hátralévő időszakra alakuljon szakértői kormány Kijevben.

Jay Carney elismerte, hogy az ukrán parlament Turcsinov személyében törvényesen választotta meg saját új elnökét, de nem nevezte őt ideiglenes államelnöknek, amint a kijevi törvényhozás képviselői tették. Kijelentette: Washington támogatja, hogy "az intézmények megfelelő működésének biztosítása érdekében normalizálódjon a helyzet".

Az Egyesült Államoknak nincs tudomása az ukrán parlament által leváltott elnök, Viktor Janukovics hollétéről - tette hozzá a szóvivő. "Noha demokratikusan megválasztott vezető volt, tetteivel aláaknázta a legitimitását, és ténylegesen nem ő vezeti az országot" - mondta Carney.

Jen Psaki, az amerikai külügyminisztérium szóvivője úgy fogalmazott, hogy Janukovics "elvesztette legitimitását".

Carney szerint amerikai hivatalos személyek megkezdték egy potenciális, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) általi támogatást kiegészítő segélycsomag előkészítését, hogy elősegítsék az új kijevi kormányzat stabilizálódását. Az amerikai támogatás nagysága egyelőre nem ismert, de washingtoni illetékesek szerint annak folyósítását megelőzően létre kell jönnie egy átmeneti kormánynak.

William Burns amerikai külügyminiszter-helyettes és Jack Lew pénzügyminiszter e tervek szerint Kijevben kedden és szerdán találkozik az ukrán politikai, gazdasági és civil szervezetek képviselőivel. Lew hétfőn Christine Lagarde-dal, az IMF vezérigazgatójával és Arszenyij Jacenyukkal, az ukrán Batykivscsina (Haza) párt vezetőjével egyeztetett.

Carney szerint az Egyesült Államok Ukrajnával, európai partnereivel és Oroszországgal is együttműködik abban, hogy Ukrajna erőszakmentesen jusson túl a nehézségeken. Szavai szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, aki pénteken telefonon beszélt amerikai kollégájával, Barack Obamával, érdeke a békés politikai átmenet.

Megismételte azt, amit Susan Rice nemzetbiztonsági tanácsadó mondott egy nappal korábban: nincs ellentmondás aközött, hogy Ukrajna közeledik Európa felé, közben pedig megőrzi az Oroszországgal régóta fennálló gazdasági és kulturális kapcsolatait.

Jen Psaki közölte, hogy az Ukrajnának szánt segélyt a kongresszusnak is jóvá kell hagynia. A külügyi szóvivő elutasította azt a felvetést, miszerint az ukrajnai befolyásért folyik a harc az Egyesült Államok, az Európai Unió és Oroszország között.
John McCain republikánus párti szenátor nyilatkozatban sürgette, hogy ha az ukrán parlament kész meghozni a szükséges szigorú és népszerűtlen reformlépéseket, akkor az EU és az IMF mellet az Egyesült Államoknak késznek kell lennie támogatni az országot.

Felgyújtották az ukrán kommunisták vezetőjének vidéki házát

A Kijev melletti Horenka faluban felgyújtották Petro Szimonenkónak, az Ukrán Kommunista Párt első titkárának vidéki házát - közölte hétfőn a párt sajtószolgálata. A hírt ukrán belügyi források egyelőre nem erősítették meg.

A pártközlemény szerint a magukat a kijevi főtér, "a Majdan önvédelmi erők harcosainak" kiadó ismeretlenek egy csoportja rontott be a házba, tönkretették az épület térfigyelő rendszerét, s nem voltak hajlandóak senkit, még újságírókat sem beengedni. Miután semmi értékeset, sem pedig terhelő dokumentumokat nem találtak, "a suhancok Molotov-koktélokkal teli ládákat hoztak három gépkocsival, és felgyújtották az épületet" - közölte az Ukrán Kommunista Párt (UKP) sajtószolgálata.

Szimonenko korábban hétfőn az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy "minden perspektívát nélkülöznek" azok a kísérletek, amelyek célja eltakarítani pártját Ukrajna politikai színteréről. "Nem fognak megfélemlíteni, s az (UKP betiltását szorgalmazó) állásfoglalás csak azt bizonyítja újólag, hogy nem akarják meghallani mások véleményét, nem akarják megérteni, hogy Ukrajna sokszínű" - mondta a kommunista politikus.

Szimonenko arra reagált, hogy Oleh Ljasko független képviselő (Radikális Párt) a hétfői parlamenti ülésen kezdeményezte a Régiók Pártja és a vele szövetséges UKP betiltását, mert szerinte ők a felelősek az országban kialakult helyzetért. A képviselő már be is nyújtotta a parlamentben a vonatkozó indítványt.

Olekszandr Turcsinov, az államfői feladatokat ideiglenesen ellátó házelnök "lehűtötte" a radikális képviselőt. Leszögezte, hogy az országban érvényben van az alkotmány és a párttörvény. "Nekünk demokratikus államként a törvények szerint kell eljárnunk" - tette hozzá.

Kárpátalját ellenőrzik a helyi önvédelmi osztagok

Megbízhatóan ellenőrzi az Ukrajna belsejéből Kárpátaljára vezető utakat a Kárpátok hágóin a kárpátaljai rendőrség a helyi népi önvédelmi osztagok tagjainak és az egykor Afganisztánban szolgált veteránoknak a közreműködésével - közölte hétfőn Vaszil Varcaba tábornok, a Kárpátalja megyei rendőrség parancsnoka.

A rendőrtábornok szerint Kárpátalja belső közigazgatási határának megerősített őrzése a bűnöző elemek beszivárgásának megakadályozását célozza. Varcaba elmondta: a Kárpátok hágóin múlt szombaton felállított ellenőrző posztokon szolgálatot teljesítő mintegy száz rendőr és civil aktivista minden járművet átvizsgál adta hírül a zakarpattya.net.ua ungvári hírportál.

A Jobboldali Szektor (Pravij Szektor) kárpátaljai vezetője, Olekszandr Szacsko a híroldalnak elmondta: a rendőrséggel közösen végzett járőrözés során sikerült elfogni az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) több magas beosztású tisztjét, akik Ukrajna belső megyéiből akartak külföldre szökni különböző értékekkel együtt. Az ellenőrző pontokon fennakadtak olyan személyek is, akiknél illegális fegyver volt tette hozzá.

A kárpátaljai rendőrség szombaton állított fel megerősített rendőri ellenőrző posztokat a Kárpátok hágóin annak érdekében, hogy megakadályozza fegyveresek és tűzfegyverek bejutását Kárpátalja területére a szomszédos nyugat-ukrajnai megyékből, ahol a zavargások során sok lőfegyver került illetéktelenek kezére katonai és rendőrségi objektumokból.

hirado.hu - MTI nyomán
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó