Gyurcsány bizalmasa azonnal terítette volna a lapokat
Már 2006 májusán szerette volna nyilvánosságra hozni az őszödi beszédet Gál J. Zoltán, Gyurcsány Ferenc akkori kancelláriaminisztere.
2014. február 25. 21:40

Már 2006 májusán szerette volna nyilvánosságra hozni az őszödi beszédet Gál J. Zoltán, Gyurcsány Ferenc akkori kancelláriaminisztere. Ezt a Népszabadság korábbi főszerkesztője mondta el az ATV-nek és a Nol.hu-nak. Ehhez képest Gyurcsány még mindig árulásról beszél.

Jóval a tényleges kiszivárogtatás előtt nyilvánosságra kerülhetett volna az őszödi beszéd, legalábbis ezt állítja Vörös T. Károly. A Népszabadság korábbi főszerkesztője előbb az ATV-nek nyilatkozva, majd a Népszabadság online-nak is megerősítette, hogy az őszödi beszéd májusi elhangzása után közvetlenül telefonon kereste meg Gál J. Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, és azt mondta az akkori főszerkesztőnek: „a főnök nagyon jó beszédet mondott!”.

Vörös T. Károly a Nol.hu-nak elmondta, hogy azt kérte az államtitkártól: küldjék el neki a szöveget, amelyet majd kellő szerkesztés után – amennyiben arra valóban érdemes – közölni fognak. „Tettem egy ajánlatot, de nem kaptam rá választ. Ebben maradtunk, azóta Gál J. Zoltánnal nem beszéltem. Azóta sem hívtak vissza” – fogalmazott a lap korábbi főszerkesztője. A Gyurcsány bizalmi emberének számító Gál J. Zoltán nem kívánt nyilatkozni az ügyben.

A DK-elnök verziója

Gyurcsány ezzel szemben a mai napig azt hajtogatja, hogy az őszödi beszéd „két férfi és egy nő árulásának” eredményeképpen került nyilvánosságra. A DK-elnök egyszer át is adta a három politikus nevét Mesterházy Attilának, az MSZP elnöke azonban bontatlanul ledarálta a borítékot. Gyurcsány a TV2 reggeli műsorában már azt állította, hogy „hitelesnek tekinthető tanúvallomások” is a rendelkezésére álltak a szivárogtatásról.

Ehhez képest a napvilágra került titkosszolgálati jelentés szerint az MSZP megbízásából és szocialista politikusok közreműködésével szivárogtatták ki az őszödi beszédet, a baloldalhoz közel álló In-Kal Security 2006-ban mégis hajtóvadászatot indított a beszéd állítólagos nyilvánosságra hozója ellen. Miután pedig nem jutottak eredményre, megpróbálták megzsarolni a balatoni kormányüdülő egyik hangtechnikusát. A férfi állította: az In-Kal kényszeríteni akarta, hogy vállalja magára az ügyet. Azzal is megfenyegették, hogy bankszámlájára nagyobb összeget utalnak, mintha ez lenne a kiszivárogtatás honoráriuma.

Írásban szabatosabb

A Nol.hu emlékeztet arra is, hogy Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök az őszödi szöveg kikerülése előtt két nappal egy „Haladás vs. maradás” című publicisztikát küldött a Népszabadságnak, amely betördelés után éppen a kiszivárogtatás másnapján jelent meg. „Az írást szeptember 15-én, péntek délután adta át Gyurcsány Ferenc a szerkesztőségnek. Azt követően, hogy a nap során nyilvánosságra kerültek a májusi beszédről készült hangfelvételek, felajánlottuk a cikk kiegészítésének lehetőségét, amivel azonban a miniszterelnök nem kívánt élni” – áll a kormányfői publicisztika végén. A cikkben Gyurcsány Ferenc ugyan káromkodások nélkül, de pontosan arról ír, amit az őszödi frakcióülésen is elmondott.

Gyurcsány is hasonlóan cselekedett volna

Gyurcsány ugyanakkor egy tavaly nyári fórumon még azt hangoztatta, hogy a jobboldalt nem lehet elítélni amiatt, ahogy a nyilvánosságra került beszédre reagált. „Amit a jobboldal csinált ezzel a beszéddel, azt nem kell a jobboldal szemére vetni – ha van egy ilyen Orbán-beszéd és az a mi kezünkbe jutott volna, nagyjából ugyanezt csináltuk volna. A baloldalnak kell a szemére vetni, hogy nem merte, nem akarta megvédeni ezt a beszédet” – mondta el a bukott miniszterelnök.

Szivárogtatás, majd tiltakozás

Az Alkotmányvédelmi Hivatal honlapján anonimizált formában február 21-én nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentésekben az áll, hogy egy szocialista politikus szivárogtathatta ki az őszödi beszédet, aki a közzétételről egyeztethetett a később utcai tiltakozásokat kiváltó beszédet elmondó Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökkel és az MSZP-frakció tagjaival. A jelentés emellett azt is rögzíti, hogy „a hanganyag sokszorosítását (…) a Fidesz-irodában végezték”. A jelentés kimondja, hogy a feltárt ellentmondásokat nem tudták tisztázni, így nem tudták azonosítani a megrendelő személyét, a rögzítés célját, valamint azt sem, hogy a felvételeket ki birtokolta.

---------------------------------------------------

Az őszödi beszéd

A szocialisták kevéssel 2006-os választási győzelmüket követően, május 26-án Balatonőszödön sereglettek össze kihelyezett frakcióülésre. Gyurcsány Ferenc újrázó kormányfő 25 perces beszédében egyebek között a következőket mondta: „Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. […] Nem csináltunk semmit négy évig. […] Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végére. Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna, ehelyett hazudtunk reggel, éjjel meg este.”

Gyurcsány két nappal a kihelyezett frakcióülés után előállt részletes politikai programjával, amely természetesen tartalmilag cseppet sem emlékeztetett a kampányban elmondottakra. A beszédről ezek után hónapokig – Gyurcsány lebukásáig – nem beszélt egyetlen MSZP-frakciótag sem.

Máig ismeretlen személy vagy személyek viszont szeptemberben jelentkeztek a Magyar Rádiónál, leadva a hazugságbeszéd 25 perces hangfelvételét. A rádió 2006. szeptember 17-én részleteket sugárzott a gyurcsányi szózatból, kevéssel ezt követően békés tiltakozók ezrei jelentek meg a Kossuth téren, követelve a kormányfő azonnali távozását. A tiltakozások rövidesen átterjedtek a tévé- és az MSZP-székház környékére, előbbi épületbe futballhuligánoknak kinéző, a Kossuth téri megmozduláson még nem jelen lévő alakok be is jutottak. Gyurcsány szeptember 22-én a CNN stúdiójában szerepelt, ahol azt kérdezték tőle: miért nem hagyta már előbb abba a hazudozást. A kormányfő azt közölte: „Abban a mondatban, amelyet idézett, arra utaltam, hogy nem voltam elég bátor, hogy megváltoztassam ezt a vonalat. […] Félreértették a párttársaim és az ellenzékem is.” (A videó azóta is Liar, vagyis hazug címkével található meg a legnépszerűbb videómegosztón.)

Ebbe az időszakba esett 1956 ötvenedik évfordulójának megünneplése is, az Astoriánál ünneplő békés fideszesek közé máig nem teljesen tisztázott körülmények közt lovas rendőrök vágtattak, és azonosító nélküli rendőrök válogatás nélkül verték az ünneplőket, illetve eresztettek rájuk könnygázt. Mások mellett Révész Máriusz országgyűlési képviselőt is összeverték.

2011 nyarán Gyurcsány – aki egy évvel a kétharmados választási bukás előtt átadta a kormánykereket bizalmasának, Bajnai Gordonnak – azt mondta, gyanítja, kik szivárogtatták ki az őszödi beszédet, neveket azonban nem mondott.

MNO - HírTV - nol.hu
MTI Hírfelhasználó